Fülszöveg: 

Henry csendről álmodik – olyan világról, ahol nem hallatszik az órák engesztelhetetlen ketyegése, a részegek óbégatása, nem csattog a lovak patkója a macskaköves utcákon.

Aztán találkozik Sir Edwarddel, egy rejtélyes úriemberrel, aki pontosan ezt árulja. Egy drága selymet, ami elnyeli a világ zaját – mindazt, amiből Henrynek már annyira elege van.

Azért hívják el a gyárba, hogy meggyógyítsa Sir Edward lányának hallását. Henry egyre erősebben vonzódik a zajokat elnyelő selyemhez, e túlvilági ajándékhoz, és felkelti érdeklődését az anyag eredete. Sir Edward lányának nevelőnője többször is figyelmezteti Henryt, de a férfi ennek ellenére sem tud lemondani az egyedülálló selyemről.

Vajon mi lesz a vonzalmának ára? Túl késő lesz-e a visszafordulni?

Szerintem: 

Eddig se éppen a legpopulárisabb szerző volt, akitől olvastam, de ezzel a kötettel Collins szintet lépett. Olvastam és egyszerűen nem tudtam

hova tenni a cselekményt.

A történet a címbéli gyár és egy találmány körül bonyolódik. Még a korábban történtek során Afrikából kiloptak szentként tisztelt pókokat. Kiderül, hogy a fonalukból készített ruhaanyag különleges tulajdonsággal bír. Tökéletesen elnémítja a környezetet, igazi csendben lehet, aki ezzel burkolózik, függönyözik, stb. Csak éppen van mellékhatás: a burkon kívül komoly tüneteket okoz annak, aki nincs a háló csendjével védve. A visszaverődés pszichésen tönkretesz.
A főszereplő egy hallással foglalkozó szakember, akinek a gyártulaj lányának kellene visszaadnia a hallását. A férfit azonban a selyem nyűgözi le és annak hatásai. Bekerül egy ördögi körbe, meg akarja érteni és nyomoz az eredete után. Személyes tragédia vezeti – nem szabadulhat a gondolattól, hogy talán a felesége életben maradt volna, ha a szüléskor engedi kiabálni és nem csitítják, hogy zavarja a szomszédokat.

Nem bírtam kivenni belőle, hogy miről is akar igazán szólni ez a történet. Keressem ebben is az osztálykülönbségeket, és hogy a vagyon milyen kiváltságokkal jár? Mert ez a selyem pokolian drága, csak a gazdagok engedhetnék meg maguknak. Ők ellenének vele a szépen elszeparált kis világukban, mindenki más a környezetükben meg megsüketül és bolondul a visszhangtól?

De akár úgy is olvashatom, hogy a gyár problémáira koncentrálok. A termék enyhén szólva sem sikeres. Kevesen tudnak róla, kevesen veszik és mennek a csőd felé, miközben a dolgozók kb. belepusztulnak a munkába. De nem éppen az a történet, amit innen akarnék megfogni. Szó van ugyan arról, hogyan lehetne reklámozni, növelni a forgalmat, de nem egy sikertermék sikertörténete vagy vállalati könyv.

Még addig is képes lennék elmenni, hogy általános emberi viszonyokat akarjak ebből leszűrni. Hogy mire vezet az, ha valaki elkülönül a saját környezetében is mindenkitől. Bár ehhez nem nagyon passzol, hogy az szenvedi meg, aki a körön kívül rekedt.

Jó, kezdem feladni. A szereplőkkel se érzem úgy, hogy többre mennék. A hallásjavítót legalább sajnálni tudom, bár az sem tetszett, ahogy a családja dolgait intézte. Kvázi elmenekült az életéből. A gyárossal meg nem tudtam kapcsolódni. Miért olyan fontos ez neki? A megszállottságát levettem, csak nem értettem.

Irodalmi igénnyel van megírva és tényleg mozgatja az agyam, mit kellene ebből a történetből kiolvasnom. Csak most egyszerűen nem megy. Egyszer, máskor, lehet még teszek vele egy próbát, de most örültem, hogy egyáltalán végigértem rajta.