Fülszöveg: 
A királyrákhalász Fox Thornton szexi, gondtalan flörtölő hírében áll. Mindenki tudja, hogy garantáltan jól szórakozik – az ágyban és az ágyon kívül is –, és ő pontosan így szereti. Egészen addig, amíg nem találkozik Hannah Bellingerrel. A lány immunis a sármjára és a külsejére, de úgy tűnik, élvezi a… személyiségét? Barátkozni akar? Bizarr. De a férfi túlságosan kedveli a lányt ahhoz, hogy megkockáztassa a kalandot, így hát marad a plátói barátság.
Most Hannah a városban van munka miatt, és Fox szabad hálószobájában alszik. Tudja, hogy a férfi hírhedt nőcsábász, de határozottan csak barátok. Valójában reménytelenül belezúgott egy kollégájába, és Fox pont az a személy, aki segíthetne a szerelmi életének elmaradottságán. Westport rezidens Casanovájának néhány tippjével felfegyverkezve Hannah nekilát, hogy elnyerje munkatársa tetszését… ám minél több időt tölt Fox-szal, annál inkább őt akarja helyette. Ahogy a barátság és a flörtölés közötti határvonal kezd elmosódni, Hannah nem tudja letagadni, hogy mindent szeret Foxban, de nem hajlandó egy újabb rovátka lenni a férfi ágytábláján.
A legjobb barátjával élni könnyűnek kellett volna lennie. Csakhogy most a lány törölközőben járkál, a folyosó túloldalán alszik, Fox pedig arról fantáziál, hogy élete végéig mellette ébred, és… és… férfi a fedélzeten! Belezúgott a lányba, horoggal, zsinórral és süllyedővel. Segíteni neki flörtölni egy másik sráccal tiszta kínszenvedés, de talán, ha Fox le tudja küzdeni a belső démonait, és megmutatja Hannah-nak, hogy ő teljesen benne van, a lány őt választja helyette?
Szerintem:
Még mindig nem az a románc, amit szívesen olvasok, de
ez már kilométerekkel jobb, mint az előző kötet volt. A fiatalabb Bellinger-nővérnek sikerült valóban románcot és nem szex-kalandot írnia a szerzőnek.
Időrendben, meglepetésemre, nem léptünk vissza. Onnan vesszük fel a fonalat, hogy Piper már leköltözött és boldog párkapcsolatban van, Hannah meg visszament dolgozni a filmforgatásra. Csak éppen Fox ott marad a kontaktjai között, naponta beszélnek és írogatnak egymásnak. Amikor meg kellene egy autentikus helyszín a filmben, Hannah eléri, hogy visszamenjenek a kisvárosba. Ott aztán dűlőre lehet jutni, hogy már Fox az igazi és van-e jövőjük, vagy a férfi segíthet majd megszerezni a rendezőt.
Nem mintha kérdés lenne, legfeljebb költői. Már Piper történetében is egyértelmű volt, hogy kik lesznek a másik pár. Viszont, ebben a kötetben tudtam értékelni, hogy ők először barátok voltak. Hogy eléggé megküzdöttek azért, hogy együtt legyenek és nem csak szex alkotta a kapcsolatukat. Főleg, ha az előző kötethez mérem, most kevésbé erotikus és több minden van a felek között.
Az már más kérdés, mennyire jó arról olvasni, hogy két nagyon gyenge önképpel rendelkező összeszedi a bátorságát, hogy a másikért kockáztasson. Fox egész életében a Casanovát kellett, hogy játssza. Nem érzi úgy, hogy megérdemelné a lányt, vagy kitenné annak, amit azért kapna, ha vele próbálna járni. Hannah meg az örök mellékszereplőnek érzi magát és megszólalni sem mer, ha neki kellene valami. Másnak segít, de a saját álmaiért meg sem mer mukkanni. Egymást segítik át ezen, de nagyon nyögvenyelős az egész folyamat. Jobb, mintha varázsütésre minden megoldódna, de a hatalmas huzavona, amíg Fox is belátja, hogy kitörhet a neki rendelt szerepből, hosszadalmas, ismétlődő és így unalmas tud lenni.
Mellékszereplőkkel most sem vagyunk elkényeztetve. Érdekes az is, hogy a másik lány és annak párja sem kaptak nagyobb szerepet. Bailey megint a szerelmespárra tette nagyon a fókuszt.
Ebben a részben jobban megvolt az a szál, hogy Hannah kapcsolódni tudjon az apjához. A zene lesz az a kapocs, amit a nagyanyja révén megkap, meg tud élni és nála sokkal jobban el is hittem, mint a nővére esetében.
Nagybetűs női regény ez is. Sok érzelemmel, erotikus szállal, a szereplők felől megfogva. Nem hosszú, de mivel érzelmek és nem a cselekmény a lényeg, én hosszabbnak éreztem, mint a tényleges tartalma.
Jobb, de még mindig nem érzem úgy, ha jön a szerzőnek új könyve, azt el kellene olvasnom. Nekem nem tud több lenni a tizenkettő egy tucatnál, ha azért inkább Hannah, mint Piper a sorrendem.
