Fülszöveg: 

Lily St. Claire első kézből tudja, milyen kemények tudnak lenni a MMA-harcművészek, hiszen „A Szent” néven elhíresült harcoslegenda lánya. És azzal is tisztában van, egy edzőteremlánc tulajdonosaként, milyenek az agresszív, domináns, birtokszemléletű férfiak, ezért mindig távol tartotta magát tőlük. Azonban amikor Jax Knight besétál az ajtón, a lányt rabul ejti a férfi sármja.

A magabiztos, hihetetlenül jóképű, udvarias Jax borostyánligás egyetemet végzett, és Lily minden, a harcosokkal kapcsolatos korábbi előítéletét megsemmisíti.

Nem tervezte, hogy a szakítása után ilyen hamar szerelmes lesz. És ezt a volt párja sem hagyja annyiban…

Szerintem: 

Ezt a részt vártam előzetesen. Jax annyira más, mint a korábbi két férfi főszereplő, hogy reménykedtem, más

Fülszöveg: 

Válassz! A gyors halál a jobb, vagy a lassú méreg?

A gyilkosság miatt kivégzés előtt álló Yelena rendkívüli kegyelmet és lehetőséget kap. A legfinomabb ételeket eheti, a palotában élhet, és az életét kockáztathatja azért, hogy megóvja Ixia Parancsnokát. Yelena elfogadja a sorsát, és ő lesz az új ételkóstoló.

A palotában semmit sem bíznak a véletlenre: megmérgezik a lányt, és csak úgy élheti túl, ha mindennap megkapja az ellenszert.

Miközben Yelena próbál lavírozni ebben a lehetetlen élethelyzetben, a problémák egyre sokasodnak. A lázadók Ixia elfoglalására készülnek, a lány pedig egyre közelebbi kapcsolatba kerül a vad, veszélyes és hihetetlenül jóképű Valekkel. Eközben pedig fejleszti a mágikus képességeit is, amiket aztán egyre nehezebben tud kontrollálni.

Az élete folyamatos veszélyben van, és egy ponton döntenie kell, miközben a végkimenetelt képtelen tisztán látni.

Szerintem: 

Sikerült felkeltenie a kíváncsiságom. Jó volt a történet, és az plusz, hogy

Fülszöveg: 

Douglas Petersen szelíd visszafogottsága olyan humorérzéket takar, amivel mindenki nagy meglepetésére úgy elvarázsolja a gyönyörű Connie-t, hogy sikerül egy második randevúra is elcsábítania, majd a házasságra is rávennie. Majdnem harminc évvel azután, hogy kapcsolatuk Londonban szárba szökkent, többé-kevésbé boldogan élnek egy külvárosban, morcos nagykamasz fiukkal, Albie-val.
Aztán Connie közli Douglasszel, hogy szeretne elválni.
Az időzítés rosszabb nem is lehetne. Connie, hogy fia művészi törekvéseit bátorítsa, egy hónapos európai körutat tervezett a nyárra, ezzel lehetőséget adva a családnak, hogy a világ leghíresebb műremekeit együtt nézhessék meg. Erről az útról minden problémája ellenére képtelen lemondani. Douglas titokban meg van győződve arról, hogy az út új mérföldkő lesz a házasságukban, felmelegíthetik Connie-val a románcot, és talán még Albie-val is sikerül szeretetteljesebb kapcsolatba kerülnie.
Douglas odisszeája, ami Amszterdam utcáin, Párizs híres múzeumain és Velence kávéházain keresztül Barcelona tengerpartjáig vezet, életre kelti Európát, miközben ő maga is kénytelen kőkemény felismerésekkel szembenézni. Vajon férjként ez az utolsó nyara, vagy sikerül a házasságát, és talán az életét is megmentenie?

Szerintem: 

Nincs rosszul megírva, de ez egyszerűen

Fülszöveg: 

Matthew Pennington haldoklik, és arra szeretné feltenni utolsó hónapjait, hogy elvarrja élete bonyolult szálait, és megismerkedjen eltaszított unokájával, dédunokájával, mintegy vezekelve a múltban elkövetett bűneiért.
David hosszas tanakodást követően elfogadja nagyapja javaslatát, így sok év után közelebbről is megismerkedhet a nagybátyjával és az apja múltjával, ami nem kevés új konfliktust hoz az életébe. James megkerült naplója feltépi benne a rég elfojtott gyászt, ami arra készteti, hogy újra elmerüljön kamaszkorában, és elmesélje azt az időszakot, amiről eddig hallgatott.
Davidnek a brooklyni házban olyan megpróbáltatásokkal kell szembenéznie, amelyekre egyáltalán nem készülhetett fel előre. Főként miután alkoholista, bántalmazó anyja is újra fel akarja venni vele a kapcsolatot, mivel három év után gyógyultan távozhat a bentlakásos intézményből. Davidnek ezúttal már a saját fiaira is gondolnia kell, így nagyapja segítségével próbál szembenézni anyjával, a múltjával, és igyekszik feldolgozni a feldolgozhatatlant.

Szerintem: 

Kaptam egy kis levegőt? Szó se róla, ez a történet most sem lett könnyebb. De most éreztem benne valami

Fülszöveg: 

„Gargantisz felkel – a város megreng.”

Amikor egy ádáz vihart követően egy ősi palack bukkan fel a parton, úgy tűnik, Iszonypart minden lakója feni rá a fogát… de lehet, hogy inkább tartaniuk kéne tőle?

A legenda szerint a palack rendkívüli titkot rejt, ami Iszonypart vesztéhez vezethet. Igaz lenne, hogy Gargantisz, a hatalmas tengeri szörny felébredt hosszú álmából, és ő felel a városszerte megjelenő hatalmas repedésekért?

A palackot Herbire és Violára bízzák, akiknek bele kell vetniük magukat a szörnyű viharba, és megszelídíteni a szörnyet, különben Iszonypart végleg a tenger martalékává válhat.

Szerintem: 

Most sem szerettem meg jobban ezt a történetet. Azt azért pozitívumként éltem meg, hogy kicsit sem utánozza az első részt. De még így is sok minden nem tetszett benne.

A történet nekem kissé

Fülszöveg: 

Hol húzódik a határ a valódi és a virtuális világ között? Miféle játékmesterek irányítanak minket mindkét világban? Vajon csak egy hajszálra vagyunk attól, hogy a kényelmes fotelünk és monitorunk komfortzónájából hirtelen és akaratunkon kívül, valódi harcmezőn találjuk magunkat, egy igazi háborúban? Sokszor ellaposodott életünk elől a kibertérbe menekülve megtalálhatjuk-e a barátságot, a bajtársiasságot, a szolidaritást, a mások iránt érzett felelősséget, illetve az igazi bátorságot önmagunkban? Valóban csupán egy tisztítótűzként működő újabb háború ébreszthetne rá minket arra, hogy melyek az igazi értékeink? Ennyire nem változtunk volna? Ennyire magányosak és kényelmesek lennénk? Megállnánk-e a helyünket, ha csak magunkra lennénk utalva? Megannyi kínzó kérdés, amit az író, az orosz hagyományokhoz hűen, finom iróniával és tragikomikumba hajló, igen szórakoztató módon tár elénk. Ámde főhőséhez hasonlóan minket is csapdába csal, mert csak látszólagos válaszokat kapunk. Az igazi megoldásokat nekünk kell megtalálnunk, méghozzá egyre sürgetőbben.

Szerintem: 

A borító alapján gondoltam, mibe kezdek bele. Valami orosz háborús történetbe, fejben már valamiféle Metro-regényre számítottam. Így elég hamar el is nyílt csodálkozástól a szám, hogy mibe is 'keveredtem'.

A történet az a sci-fi ötlet, amit különben kifejezetten szeretek és bírom az ilyen könyveket. Vagyis, a

Fülszöveg: 

A magányos igazságosztót ezúttal érzékei csalják kelepcébe: egy elragadó, titokzatos női hang a telefonban. Reacher úgy dönt, hogy felkutatja, milyen ember is Susan Turner, aki nem mellesleg Reacher utóda egykori különleges egységének élén. Ám a bázisra érve az őrnagynak csupán hűlt helyét találja. Nyomozásba kezd, amelyet nagyban nehezít, hogy őt magát is fogdába zárják. Csak leleménye és katonai rutinja segítik hozzá, hogy kitörhessen, és Susannel az oldalán támadásba lendüljön az igazság kiderítéséért. A véres hajszában üldözők egész hada lohol a nyomukban, az FBI-tól kezdve a legmagasabb katonai körök felbérelt verőembereiig. A nyomozás szálai különleges körökbe és helyekre vezetnek: titkos elit férfikluboktól egészen Afganisztánig. Reacher a menekülésük során leckét kap a világ női értelmezéséből, és néhány napra még apának is érezheti magát…

Szerintem: 

Nem először, de megint szembesültem vele, hogy nekem jobban bejön, ha először olvasok és utána nézem meg a filmet, amit csináltak belőle. Most jóval előbb láttam a filmet és a regénnyel ezért szenvedtem is. Folyton a film járt a fejemben.

A film miatt is érzem, de amúgy is azt gondolom, hogy ez a

Fülszöveg: 

Egy elvarázsolt erdőben él egy egyszarvú – az utolsó a világon. Amikor útnak indul, hogy megtalálja a többieket, nem mindennapi társakra bukkan: Smendrikre, a varázsolni képtelen varázslóra és Zsémbes Marcsára, aki lány korában unikornisokról álmodott. Együtt lépnek Zordon király birodalmába, és az egyszarvú soha többé nem lesz már ugyanaz, aki egykor volt.

Szerintem: 

A bennem élő gyermek és a felnőtt felem remekül el tudnak veszekedni ezen a történeten. Miközben szép és még mese is, miközben pontosan értem, miért kell így alakulnia a cselekménynek, mégiscsak sajnálja a meséken felnőtt felem, hogy Beagle így alakította a cselekményt.

Mert mit is kapunk? Az utolsó egyszarvú tudomására jut, hogy ő

Fülszöveg: 

Aliz mindent elért, amit egy fiatal sminkes csak kívánhat: egy népszerű televíziós műsor stáblistáján szerepel, stabil kapcsolatban él, és úgy érzi, hogy végre minden a helyére került. Egyetlen nap alatt azonban a magánélete összeomlik. Azt hitte, menyasszony lesz, csakhogy barátja eljegyzés helyett szakítással lepi meg.
A hirtelen jött csalódás elől Londonba menekül, hogy nővérénél töltsön néhány napot, amihez le kell győznie a repüléstől való félelmét. Ebben egy véletlenül mellé sodródó angol fiú segít neki – végigbeszélgetik a zökkenőmentesnek egyáltalán nem mondható utat.
A leszállás után útjaik különválnak, és úgy tűnik, hogy ez a rövid ismeretség itt véget is ér. Azonban Aliz nem számol azzal, hogy váratlan érkezése a nővére életében is átrendezi az eseményeket, és hamarosan teljesen egyedül találja magát Londonban. Egy ismerős marad a hatalmas városban: a repülőn megismert fiú.

Szerintem: 

Nem is emlékszem, hogy eddig szenvedtem volna Laura bármelyik könyvén. Most meg azt vettem észre magamon, hogy rossz érzésekkel telve csóválgatom a fejem.

Pedig, a kezdés még tetszett is. Alíz