• Nézz már körbe, jóember, börtönbe zártak minket, ki tudja, meddig?
• Ó, hát már úgyis régóta terveztem, hogy új fordítást készítek a Gyűrűk urához, nem tetszik a régi változat, végre időm is van rá.
• Jóember, ebben a sötétben? – próbáltam józan érveket felsorakoztatni. – Egyáltalán, toll-papír van magánál?
• Most mit kell itt a részleteken akadékoskodni? (Gaál: Második honfoglalás)

Vannak színházi, táj- meg portréfotósok. Ez a nyurga, mindig kócos törzsőrmesterlány azonban kizárólag erőszakos bűncselekmények halálos áldozatait örökítette meg a nyomozás és az öröklét számára. Méghozzá – és ebben a beosztásban ez nem volt közömbös – a rosszullét minden látható jele nélkül, pedig az ő kuncsaftjain az idegen kéz rendszerint alaposan rajta hagyta a nyomát. Képei még rendszerint kollégáiban is mély benyomást keltettek. „Fényképezzen téged is a Juci!” – így gonoszkodtak egymással a főkapon. (Kulcsár: Gyilkosság a Magyar Rádióban)

Állítólag a hatalom korrumpál… Arról viszont nem szól a fáma, milyen gyorsan! (Green: Az abszolút tökéletes izé)

A hazugság veszélyes, mint a kard. Csontig képes vágni. (Clayton: A szépség ára)

Rájöttem, hogy a tárgyak csupán tárgyak. Nem ezen múlik, kik vagyunk valójában. Felszínes csillogás, belső üresség, illúzió; ragyogás, ami vakká tesz az igazi értékekre. (Bliss: Gyógyító szerelem)

• Csak az a baj, hogy a belénk kódolt ösztönök a mai, 21. századi világban már nem a megfelelő irányba hajtanak minket. (…)
• A hősök tehát felszínes léhűtőkké, a tiszta nők pedig romlott lányokká váltak?
• A régi világhoz képest igen. (Cooper: Bábok tánca)

Legelőször elvégeztem az aznapi papírmunkát, sajnos ezzel nincs mit tenni, hiába nem szereti az ember, a papírmunkát el kell végezni. (Gaál: Második honfoglalás)