Minden napra egy könyv

Simsion: A Rosie – következmény

Don Tillman 3.

2019. december 17. - BBerni86

Családos, gyereknevelős, mássággal megküzdős.

Rosie visszautasíthatatlan ajánlatot kap, ezért a Tillman család 13 évnyi amerikai élet után hazatér Ausztráliába. A változás a kamasz fiukat, Hudsont viseli meg a legjobban, akinek hátra kell hagyni a barátait, és a tanárait is, akik már tolerálják a fiú különcségeit. Mivel Don az egyetemen egy kisebb botrányba keveredik, a karrierváltás 12_17a_rosie-kovetkezmeny.jpgmellett dönt. Egy bárt nyit, és átveszi Hudson nevelését a feleségétől. Meg akarja tanítani a fiúnak, hogyan alkalmazkodjon a környezetéhez, és fura helyett legyen népszerű. Egy ponton Hudson is felismeri, mit várnak el tőle, és építeni kezdi magát. A kis család közben leckét kap és ad toleranciából, szeretetből és összetartásból.

Már egyre több regényt találunk, amelyben az egyik szereplő más, mint az átlagosak. Hoang arra épít romantikus regényírói karriert, hogy aspergeres emberek szerelmi életéről mesél. Hasonlót csinált meg Simsion is, bár az ő történetei azért nem a romantikus kategóriába illenek.

Don történetéből a harmadik részhez értünk: az elsőben szerelmes lett és megnősült, a másodikban szembenézett a családalapítás kérdésével, most pedig családapaként kell helyt állnia. Életszerűbb, kevésbé mesés, mint Hoang.

Fejlődéstörténet, amiben mindenki leckét kap. Don, ebben a részben Hudson is sokat tesz azért, hogy a környezet elfogadja őket. De nem csak nekik kell változni, a köröttük levőknek is elfogadóbbnak, alkalmazkodóbbnak kell lennie. Az egész sorozat, ez a rész is azt sugallja, hogy nem lehet egyoldalúan elvárni az elfogadást egyik oldaltól sem. Normák vannak, amelyet mindenkinek be kell tartani, és cserébe a többi szabályon, hozzáálláson lehet változtatni a többieknek is. Ha megteremtünk egy olyan környezetet, amelyben mindkét oldal jól érzi magát, mindenki nyer.

A fő karakter Don, de számomra most Hudson alakja volt az izgalmasabb. Don már kialakította a maga világát, már megvívta a harcokat. Most bárt nyit, de ez már nem olyan vicces vagy nagy kaland, mint amikor menyasszonyt keresett. Hudson ellenben barátokat gyűjt, az iskolai programokra illeszkedik be, miközben több barátjuk életét is aktív részt vállal. Nagyon tetszett, ahogy az apja bárjában vagy az egyik családi barát játékkészítő cégében is besegít és boldogul.

Talán azért szerettem ennyire ezt a sztorit, mert ez egy sikertörténet. Hudson hátrányokkal indul, de leküzdi őket és minden téren nyertes lesz belőle. Az út, ahogy ezt megteszi, érdekes és kamaszregénybe illően izgalmas.

Az egész kötetnek jó a légköre. Pozitív értékeket közvetít, tudtam vele azonosulni, és szeretem, ahogy empátiára neveli az olvasóit.

Megint van humora, csak ez kicsit más. Ahogy a narrátor is kicsit más, mint az átlagos ember. Akad bőven is abból vicces helyzet, hogy Don mennyire másképpen értelmez egyes dolgokat, mint az úgynevezett normálisak. De akad nyelvi humor is benne, és más is.

Apa – fia regény lett ez, amiben Rosie kevesebb szerepet kap, de nem is hiányzott a karaktere. Így is egy kerek, értékekkel teli, pozitív olvasmány, ami tartalmas is, szórakoztató is.

 

Simsion: A Rosie – következmény – Mint dramedy: 85% egyedi humorú, építő, de elgondolkoztató történet, családi értékekkel.

Szubjektíven: 70% Hudson fejlődéstörténetét nagyon szerettem, tartalmas rész lett.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8315355596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.