Szerelmes, egyetemi, flörtölős.

Summer Di Laurentis megszokta, hogy megkapja, amit szeretne. A bátyja haverja, Colin Fitzgerald a kivétel. Fitzy szemében látja, hogy neki is tetszik Summer, mégis elutasító vele. Egy bulin ráadásul hallja, ahogy Fitzy komolytalan és felszínes gazdag lánynak minősíti. Sértettségében a fiú egyik barátjával kezd ki, ami aztán nem kevés kínos helyzethez vezet: a lánynak egyetemet kell váltani, a lányszövetség nem fogadja be, és a bátyja pont Fitzy és a barátai közé szervezi be negyedik lakótársnak. A kínos egymást kerülgetést barátkozás és flört váltja fel, de mindig, amikor egyet előre lépnek, Fitzy kettőt visszalép. Summer vajon képes lesz áttörni a hokis kocka maga köré húzta falain?

Elle Kennedy is azok a szerzők közé tartozik, akik szeretik egy univerzumban elhelyezni a karaktereiket és folyamatosan mellékszereplőkként visszahozni a korábbi sikerregények szereplőit. A Briar Egyetem hokisai már kaptak egy saját, négy részes sorozatot, és most az egyikük húga segítségével egy újabb generáció szerelmi ügyei következnek a hoki és a Briar Egyetem köreiben.

Az eredeti sorozattal nem jutottam messze, nagyon hamar eluntam. Most azért annyit megnéztem, hogy Dean – Summer bátyja – szerelmi története is a sorozat része volt, a 3. kötet. Addig már nem jutottam.

Summer és Fitzy története is, ha csak a cselekményt nézem, előre megjósolható és tipikus. Megvan a nagy vonzalom, aminek Fitzy minden erejével ellenáll. A szex azonban áttöri a gátakat, és elkezd kapcsolat épülni köztük, és jönnek egyre jobban a rózsaszín fellegek. Szerencsére azonban más szálakat is betett a szerző a szerelmi násztánc közé: Summer tanulási nehézségei és az iskolai projekt, a hoki, és Fitzy karakterét is elkezdte árnyalni a bonyolult családi állapotával. Talán jobban szerettem volna a regényt, ha ezek is nagyobb súlyt kapnak, de így is, legalább jelen vannak, és nem csak a románcról szól a kötet.

Az is pozitívum, hogy több szereplőt és kapcsolati rendszert is mozgat Kennedy. Eleve adottak a korábbi regények már boldog párjai és az új baráti kör is, így sok szereplő lép fel a szereplők mellé. Nekik is megvannak a maguk konfliktusai, és hol segítik, hol akadályozzák ennek a párosnak a románcát. Nekem tetszett: már unom, amikor egy romantikus történetben szinte nincs is más szereplő, csak a férfi és a nő, akik végzetesen egymásba szeretnek.

A stílusa szórakoztató, ha irodalminak messze nem is nevezhető. Nem is kell ebbe a zsánerbe. Flörtölős, szexi, buja – úgy, hogy szexet csak a történet végére kever bele. Abba a trendbe ez is díjazandó, amikor a Szürke 50 a bestseller király a romantikus regények között.

A szereplői nem mesebeli hercegek és hercegnők. Kennedy igyekszik mindenkinek adni valamit, ami emberivé teszi, és nem meseszereplővé. Szépek, szexik, sikeresek – ám mindenkinek van egy fájó pontja. Summer tanulási nehézsége, Fitzy szülei…

Tanulságot nem nagyon lehet levonni belőle, de ez megint olyasmi, amit a zsáner nem is igényel. Ez csak simán szórakoztat és kikapcsol – ennyit vállal, ennyit teljesít is. Nagyban, mert előzményei és folytatásai is vannak.

A zsánerben még mindig nem ez a kedvencem, de ez még az olvasható kategória nálam is.

Kennedy: A hajsza – Mint New Adult: 70% a cselekmény és a szereplők zsáner tipikusak, a stílusa dobja fel.

Szubjektíven: 65% egyes elemei – pl. a karakterek háttere – lehetett volna több is, de elment.