Minden napra egy könyv

Palotás: Bűn, báj, Bangkok

Szárnyaszegett pillangók 1.

2019. december 29. - BBerni86

Nyomozós, prostitúciós, szerelmes.

Laura élete nagy kalandjára készül: elnyert egy remek, fotós állást, ráadásul Bangkokban. Az ügy is izgalmasnak, bár félelmetesnek tűnik: pár hónapja minden hónapban eltűnik egy örömlány, majd pár héttel később egy 12_29szarnyaszegett_pillangok.jpgtestrészére bukkannak felékszerezve. Laura az angol Frankkel kezd el interjúzni és fotózni, közben összebarátkozik az egyik, meglepően kedves és ártatlan utcai pillangóval, Maliával. A lány tragikus története meghatja, és Frankkel együtt szeretnék megvédeni a szép thai lányt. Laura itt ismerkedik meg a vonzó Dick-Leevel, akivel hamarosan viszonyt kezd. Frank is a szívügyekkel szenved: felesége tragikus halála óta törött a szíve. Malia vagy Laura segíthetne a gyógyulásban? Közben a gyilkos sem tétlenkedik.

Nem egyszer estem abba a hibába, hogy a fülszöveg alapján elképzeltem valamit. Utána meg nagyot csalódtam, amikor a könyv mégis másmilyen. Ez a történet is ilyen volt. Sorozatgyilkosra, nyomozásra, izgalmakra vágytam. Nem ezt kaptam. Pedig a kezdet inspiráló volt: egy hősnő, aki kellően szimpatikusnak tűnt és elindul a nagy kalandra. Ott azonnal egy sorozatgyilkos ügyén kell dolgoznia, egy olyan kollégával, aki titokzatos és jóképű, és nem is kicsit meg kellene menteni.

Aztán, ment előre a történet és teljesen más lett a vezérszál. A halál, gyilkosság helyére a romantikus bonyodalmak kerültek nagy fájdalmamra. Mindenki szerelmes valakibe, csak nem éppen abba, akibe kellene. Ettől meg szenvednek – én meg attól, hogy ezt olvasom. Fele szál szinte jött a semmiből, kapcsolatok nőttek ki nulla előzményből. Frank esetében legalább a vonzalmat értem, a gyászát, de Dick-Lee és Laura? Mire épült egyáltalán az a viszony?

Nem tudott lekötni, hogy ki kibe szerelmes éppen, és ez milyen kínokat okoz másoknak. Lehetett volna kicsit viccesebb, akkor talán jobban elviseltem volna. De ez szenvedős és elhibázottan romantikus lett. Nem jött be.

Gond, de nem szerettem meg egy szereplőt sem. Éppen ellenkezőleg: mire befejeződött a regény, mindenkit kezdtem megutálni. A legrosszabb Malia, aki teljesen hiteltelen nekem. Képtelen vagyok elhinni, hogy egy olyan nő, akit 9 évesen eladtak szexrabszolgának, és 15 éven át használtak, ilyen ártatlan és jó maradjon lélekben. Laura szimpatikusabb lenne, ha nem éppen a szenvelgő Dick-Lee mellett kötne ki. De most komolyan, mi volt ebben a pasiban azon túl, hogy jóképű? A drámája is olyan… mű. Egyszerre szenved és éli vígan az életét, persze.

Azt a listát növeli a regény vége is, amiket nem szerettem. Ilyen fordulatot kitalálni… ez is csak meggyőzött arról, hogy ez a könyv csak látszólag sorozatgyilkosos és krimis. Ez kőkeményen romantikus regény, amit minimális rejtéllyel és borzongással igyekeztek feldobni, de a végére minden mesésen el kell, hogy rendeződjön.

Palotás Petra stílusát viszont szeretem, így könnyeden haladtam a szöveggel akkor is, amikor a cselekmény finoman szólva nem kötött le. Mesélős, élvezhető, ha azért szépirodalmi mélységet felesleges is benne keresni.

Tetszettek az olyan kis részek, melyek Bangkok kis jellegzetességei, de ilyen kevés akadt.

Az új kiadás szép lett, van folytatás is, majd adok egy esélyt neki. Hátha…

 

Palotás: Bűn, báj, Bangkok – Mint romantikus krimi: 40% erőteljes kezdés után romantikusba vált, hiteltelen szereplőkkel.

Szubjektíven: 30% amennyire szerettem az elejét, annyira utáltam meg a végére. Nyál-krimi.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9915370012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.