Fülszöveg: 

A nők tényleg a zűrös pasikhoz vonzódnak?

Andrew Dark egy drogkartell vezetőjeként élvezi a hatalom és a pénz adta lehetőségeket, ám ebben a sötét világban mindennek megvan az ára. Hamar ráébred erre ő is, amikor egy alkalommal hiba csúszik a számításába. Elraboltatja az áruló embere húgát, a szókimondó és csinos Christine Stuartot. Fogva tartó és túsza között kínzó vágy ébred. Háttérbe szorulnak a józan, észszerű döntések.
Vajon Andrew Dark, a sármos rosszfiú tényleg csak egy gátlástalan bűnöző? A férfi múltjával van esélyük a felhőtlen szerelemre?

Szerintem: 

Azt se gondoltam volna, hogy ez a könyv így elszórakoztat. Pláne, hogy vannak

társregényei és már egyet olvastam is belőle. De nem tudott zavarni, hogy a cselekmény egy jó részét már ismertem. (Anthony történetét olvastam már.)

Amit itt kapunk: szerelmi történetet, minimális maffia köntösbe öltöztetve. Mert hiába egyre feljebb törő drogcsempész a főszereplő, azért nem az alvilági vonal van a történetben kiemelve. Sokkal inkább az, amit a cím is sugall. Andrew Dark nem egy lelketlen gazember, saját maga is csapdában érzi magát az életében. Csak, balszerencséjére, túl jó abban, amit csinál. Így kiszállni egyenlő a halálos ítélettel.

Életében Chris lesz a bonyodalom – az egyik üzletfele átveri, és hogy ne öljék meg, az üzletben maradhasson, zálogul túsznak kínálja a testvérét. Andrew meg is lepődik, amikor Chris nem Christian, hanem Christine. Mi több, minden téren álmai nője. Akit túszként kell tartania a jachtján. Mit kezdenek egymással? Az maga a cselekmény.
Ok, azért ennél több is. Mert ott van a maffia, a kiszállás témája és jut bőven akciósabb cselekmény is a páros egymásra találásánál. Csapda, merénylet, menekülés, gyerekrablás és maffiózók kijátszása egymás ellen meg hasonló finomságok. Vagyis, guilty pleasure élmény, hiszen a szerelem – a szép és gazdag emberek összeborulása – mellett tud más jellegű és pörgetett cselekményt kínálni. Ebbe a zsánerben pedig nem is várom, hogy hiteles legyen. Pont szórakoztató így, hihetetlen fordulatokkal is.

Női regény, az ilyen elemek is benne vannak. Vagyis, bőven van szenvedély. A páros fizikailag is vonzódik egymáshoz, és miután egy ágyba kerülnek, el is szabadul kissé ez a vonal. Az eleje nem, de a kötet kb. második fele az ízlésemhez képest túl is tolja az erotikát.
De zsánerelemként hozza az érzelmek elemzését és gyötrődéseket is. Mindkét fél megszenved azzal, mit áldoz fel, hogy együtt lehessenek. Andrew gyötrődik azzal, hogy maga mellett tarthatja-e az ártatlan, naiv lányt. Megjegyzem, azért Chrisnek is lesznek bevállalós megmozdulása, kap majd golyót is Andrew helyett, de kódokat is csempész majd. Chris meg eleve nehezen dolgozza fel, hogy vonzódik az elrablójához. Egy ponton igyekszik is szétválasztani a fejében a bűnkirályt és a kedves férfit, aki vele tölti az idejét a jachton. Túl van tolva, túl is gondolják, ahogy a zsánerben szokás. Csak itt van más mellette, ami miatt nem fulladtam ezekbe bele.

Plusz, ezeket a szereplőket meg tudtam szeretni. Christine tipikus ártatlan virágszál, de Green megírta neki, hogy az érzelmei miképpen szabadítják fel és tényleg küzd majd a szerelméért. Nem marad megmentésre váró királylány, kardot ragad maga is, hogy kissé mesei képpel éljek. Andrew meg hozza a könyves álompasik legtöbb jellemzőjét. Naná, hogy neki van a legkékebb szeme egész Kaliforniában. Naná, hogy jóképű, jótestű, gazdag és úgy tud figyelni, hogy mindent észrevesz maga körül. A szakma ellenére, amibe belekeveredett, sok pozitív dolog van körötte. Nekem az intelligenciája a legvonzóbb – esze is van, erkölcse is, nem véletlen, hogy a kartelltől szabadulva majd sikeres építészeti cégük lesz Chrisszel. Mert neki még diplomája is van, ami passzol a lányéhoz – mit is mondtam, női mese? Az. Mert bizony kartellvezérünk tehetséges építész is, amint Christine is. Az egyetlen hibája, hogy betegesen szerelmes lesz és elég érzelemtől fűtött, átgondolatlan döntést is meghoz érzelmi alapon. Anthony egy ponton komolyan aggódik is érte, hogy így megöleti magát. Úgy tűnik, a szerelem képes az IQ-t is pusztítani…

Nem használ sok mellékszereplőt, de azokat érdemben mozgatja. Nem véletlen, hogy ebből a történetből született két másik is. Ott van a már emlegetett darab, amelyben Andrew jobbkeze – Anthony – és a nővére jönnek össze. Meg az a történet is, amire már ebben van célzás. A másik bűnbanda örököse, Reggie is szerelmes lesz, és Chris ad is majd neki pár tanácsot, amit szintén lehet olvasni külön regényben. Az még visszavan.

Így, hogy megvan az alap is, mert azért Anthony regénye enélkül furcsa volt. Így már a részek puzzle összeillőségét is bírom. Egyre kerekebb a sztori, ezt a szerelmespárt kifejezetten szerettem és az erotika eluralkodását tekintve jól szórakoztam.

Idézet: 

Nem lenne szabad elfelejtened, hogy a pokolból a mennybe nem vezet út, csak fordítva.