Minden napra egy könyv

Park: 180 másodperc

2020. július 11. - BBerni86

Útkereső, szerelmes, elköszönő.

Allison nem tudja közel engedni az embereket. Árva volt, aki egyik nevelőszülőtől került a másikhoz, intézetekkel tarkítva. Ugyan lett egy nevelőapja, aki kitart mellette, de a lány még benne sem képes bízni. Egy barátnője van, akivel minden kis örömét és fájdalmát megosztja, de a lány másik egyetemen tanul tovább. Allison egyedül marad a tanszéken, és beletemetkezik a tanulásba. Míg bele nem csöppen egy pszichológiai kísérletbe, ahol 180 7_11_180_masodperc.jpgmásodpercig kell egy idegen szemébe néznie. A 3 percet egy szenvedélyes csók követi, ami netes szenzáció lesz. A helyes idegen, Esben ugyanis közösségi médiasztár. Allison eleinte csak fel akarja pofozni, de aztán a srác randira hívja, és mire Allison észbe kap, már kezdi leengedni a falakat és beengedni az embereket. De a szerelem képes lehet legyőzni a gyászt is, amivel Allisonnak meg kell birkóznia?

Először is, ez egy valóban létező pszichológiai kísérlet, aminek már több verziója is létezik. Már ifjúsági regényt is olvastam, majdnem ugyanezzel a kísérlettel. Abban őszintén kellett válaszolni előre megírt kérdésekre egy idegennek. Ez valami hasonló.

Fontos téma az ilyesmi, mert ez a modern kor, a számítógépekkel és a közösségi médiával elveszi a személyes élményeket. Nekem van olyan sztorim, hogy a szomszéd szobában levő öcsém inkább felhívott telefonon, minthogy egy szobányit (!) megtegyen, és személyesen beszéljünk. Szóval igen, ez egy olyan problémakör, ami aktuális, és ami miatt érdemes olyan fiataloknak szóló könyveket írni, amelyben a személyes kapcsolatok fontossága van kiemelve. Ezt tudtam értékelni ebben a kötetben is.

Azt már kevésbé, hogy Allison mennyire terhelt személyiség. Mivel ez new adult, nagyon fontos benne a romantika és a szerelem sok mindent megold. Csak éppen nem tudok hinni abban, hogy ennyi mindent. Allison az egyetlen barátnőjét leszámítva senkit nem enged közel, kb. olyan mint egy remete. Olyan szokásai és berögződései vannak, amellyel mindenkit ellök magától. Azzal, hogy szerelmes lesz, viszontszeretik, aláírom, hogy javul a helyzet, de ebben a regényben ez túl gyorsan és varázsosan megy végbe. Túlságosan gyógyszer a szerelem.

A regény konfliktusával is ellenérzéseim vannak. Nem kezdem el mesélni, mi fog történni, és miért akar Allison visszamenni a csigaházba, de nagyon bután van kezelve. Próbálok magambak azzal menteni, hogy érzelmi reakciókba ne keressem a logikát, és lehet ilyen gyerekes, de akkor is zavart.

Mondjam ki, hogy maga Allison is zavart? Ok, a gyerekkorában megvolt a maga baja, de most minden kerek és jó körötte. Nem tudom átérezni, hogy mégis ennyire szenved még mindig a múlt miatt. Ez a továbblépésre képtelenség olyasmi, amivel nem tudok azonosulni.

Esben, a másik főszereplő pedig túl tökéletes, hogy igazi legyen. Igazi lányregény álompasi, akibe nem lehet belekötni, még minimális szinten sem. Nagyon jól néz ki, természetesen. Segítőkész, okos, jószívű és annyira pozitív személyiség, hogy a nap ragyogása is halvány az övé mellett. Neki is van egy múltbeli traumája, amit szintén eltúlzottnak érzek. Vagyis, nála is megvan a továbblépési gond, ami már Allison esetében sem tetszett.

A cselekmény nem sok, szerelmes, ismerkedő, bizalmat építő. A gyors utazás, a követők segítségével kicsit feldobta a történetet, és humort is csempészett bele, de amíg oda eljutunk, sok szerelmes részen kell átolvasni magunkat, ami engem bizony untatott is.

Végül, a regény nagyon pozitív világképe és hangneme. Ehhez én már cinikus vagyok. Az ember közösségi lény, kellenek a kapcsolatok, eddig ok. De hogy ennyire bízzunk és higgyünk… nekem ez már túl rózsaszín.

Kamaszként többre értékeltem volna, ma már ebből kinőttem.

 

Park: 180 másodperc - Mint new adult: 65% némi humorral, sok szerelemmel mesél az útkeresésről és a közösségről.

Szubjektíven: 50% elment, minden benne van, de az a plusz, amitől ütne, az hiányzott nekem.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2115995066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.