– Jól van… Jó kutya… Nincs mitől félned.
(…) Rany visszakucorodott a férje mellé, és dideregve megdörzsölte a karját.
– Meg akartam nyugtatni – magyarázta. – Attól tartottam, hogy megijed, és nekünk támad, miután felébred.
– Te tényleg tudsz velük beszélni!
– Csak a hangsúly a lényeg. Brya pénzügyi kimutatásait is felolvashattam volna neki.
– Szerintem azért arcon harapott volna.