Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

McNally: Lányok a Holdban

2022. november 19. - BBerni86

lanyok_a_holdban.jpgFülszöveg

Phoebe Ferris életében mindenki az igazság más-más változatát meséli.

Meg, az édesanyja, egykori rocksztár és professzionális kérdéskikerülő, aki csak a történet végét osztja meg lányaival: a csillogás utáni nyugalmat, amit Phoebe-t mindig is körülvette.

A nővére, Luna, Brooklyn indie-rock üdvöskéje a saját viharos igazságát hirdeti, gondosan figyelmen kívül hagyva a neki nem tetsző tényeket.

És az apja, Kieran, Meg imádott bandájának alapító tagja! Na hát ő semmit se mond, mivel három éve elmaradtak a telefonhívásai is.

Phoebe – az önmagát kereső, szárnypróbálgató költő – azonban belefáradt a féligazságokba és a ködös magyarázatokba. Amikor meglátogatja Lunát New Yorkban, elhatározza, kideríti, hogyan is illeszkedik ő ebbe a történetmesélőkből álló családba, és talán a saját történetét is továbbszövi – a zenészfiúval, akivel hónapok óta titokban írogatnak egymásnak.

Ahogy az árapály a parthoz vonzza a víztömeget, Phoebe is ide-oda sodródik delejes családtagjai és saját, új élete között. Phoebe első kalandja előrefelé tapogatózik, míg Meg szerelmi története visszafelé gombolyodik le. Hatására Phoebe fejest ugrik a saját jövőjébe.

Szerintem

Nem éppen egy hagyományos

Vörös Pöttyös. Szinte jobban illene az Arany Pöttyös sorozatba, annyira nem az a kamaszos, boldog vagy fantasy vonal, amit ebben a kiadói sorozatban olvasni szoktam.

A történet szinte semmi. Phoebe elmegy egy hétre a nővéréhez New Yorkba. Sokat beszélget a testvérével, az együttese tagjaival, meg felkeresi az apját, aki kb. 3 éve kilépett az életéből. Érzelmileg van benne több minden, de akkor is, untam az egészet. Gyakran csak fogtam a fejem, hogy csak ennyi dolog történt? Szinte mindent befejezetlennek és kimondatlannak érzek benne, nekem nem volt meg az ív, honnan hova tartunk.

Némileg dobhatna rajta, hogy van egy másik elbeszélő és vele egy másik idősík. Látjuk, hogy működött együtt Phoebe és Luna apja és anyja, amikor még pár voltak. Együtt szerelemben és együtt munkában. Innen vártam a válaszokat, hogy miért alakult később annyira másképpen az életük. De még csak ez sem volt benne. Azt érzékeltem, hogy Kieran élni akarta a sztárok életét, aminek befutottak, míg Meg gyűlölte a hírnevet, és neki elég volt a családanya státusz a lányokkal. De nem találtam azt a pontot, amiért fel kellett rúgnia a házasságát és visszaköltöznie a szülővárosába. Pláne, hogy a lányokat így sem védhette meg a saját árnyékuktól, mert láthatóan még most is azt kapja meg Luna és Phoebe is, hogy ők a Ferris zenész házaspár lányai. Nem találtam arra sem választ, hogy miért szakított Meg ennyire gyökeresen a zenével.

Phoebe a kamasz drámákat hozza a történetbe. Túl van ragozva, hogy a legjobb barátnője nem áll szóba vele egy fiú miatt. Megjegyzem, jó ostoba dráma, ami folytatás nélkül maradt, így a lányok elhidegülése még indokolatlan is. Pláne, hogy Phoebe életében egyre inkább ott van Archer szerelmi lehetőségként, és esze ágában sincs Ben után futni. Zavart is kissé, hogy mennyire könnyen lépnek tovább és mennyire felszínesnek tűnnek az érzelmeik ahhoz képest, micsoda drámák vannak miatta. Kamaszok, 17 évesek, Luna is csak 19-20, nem is kell életre párt találniuk vagy a nagy szerelmet. De akkor miért kell az egész kötetben sunnyogni egy csók miatt, amit már az elcsattanásakor megbánt Phoebe? Passz.

A lányok szülőkkel való kapcsolatai is zavartak. Azt még értem, hogy Phoebe ki akarta békíteni az anyját és a nővérét. De honnan jön Luna haragja az anyja és az apja iránt is? Az is olyan furcsa, ahogy Phoebe már egyszerre menekülne is az anyjától, meg lenne a jó kislánya is. Az sem tiszta, hogy akkor most mi lesz Phoebe és az apja között. Békülés és közeledés, vagy nem változik semmi?

Zenés könyv is: Meg és Kieran sztárcsapattá tették a zenekaruk. Luna jó úton halad a sikeresség felé, jó hangú énekesnő. Phoebe pedig a szövegíró vénát örökölte, ha még nem is teljes dalokat, csak egy-egy sort, versszakot rak össze. Vagy benne élnek a zenében, vagy megtagadták azt. A dalok motívumai ott vannak a cselekményben. Mégsem működött igazán. Valami hiányzott. Mindig inkább a magánéleti dráma, a sorok mögötti történet volt a fontos, nem a zene és a dal maga. Kár, hogy azokat meg nem éreztem elég érdekesnek.

Milyennek találtam ezt a regényt? Egyszerre túlírtnak és kevésnek. Az érzelmek nagyon ragozva vannak, és kisszerűnek is találtam őket ahhoz képest, amilyen körítést kapnak. Untam, kevés a cselekmény. A szereplők is semmilyenek számomra. Túl sokakat nem értettem meg – élen Meggel, bármelyik életszakaszában.

Mást vártam, de különben is túl érzelmes – szenvedős nekem ez a történet igazi eseménysor nélkül.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3917953398

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása