Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Székely: A Galápagos-akció

Banda 1.

2022. december 03. - BBerni86

Fülszövegbanda1.jpg

Egy fiú lerohant a lépcsőn, egy zöld köpenyes pedig felemelte az energiapisztolyát és meghúzta a ravaszt… Ennek aztán, jóvátehetetlen következményei lettek. Vagy mégsem egészen jóvátehetetlenek?

Az események mindenkit magukkal ragadnak. Autós üldözés, gyerekrablás, bujkálás a raktár-labirintusban, esküvő és kommandós akció, mi jöhet még ezután? Spéci szerkentyűk mozdulnak meg, ráadásul két titokzatos alak bukkan elő a sötétből… A lányok énekelnek, a kis szemüveges csak a szemét tudja mozgatni, a főnök követi a recsegő hang utasításait. De mi az a Galápagos? A szálak összegabalyodnak…

Vajon az öt jó barát: Balázs, Anita, Norbi, Dóri és András, a BANDA tagjai képesek-e legyőzni az előttük tornyosuló akadályokat?

Szerintem

Szóhoz sem jutok. Banda. Majdnem mai

kamaszok kis kalandjai. Humoros gyerekkönyvet vártam tolvajokkal meg nyomozással. Hogy jöttek ide az ufók? Nem örültem nekik, az biztos.

Most úgy érzem, viaskodik bennem a felnőtt, meg az, aki tudja, hogy ez egy gyerekkönyv. Ennek ellenére tele van a fejem olyasmikkel, hogy mennyire agyalágyult ötlet kvázi kamaszokat küldeni az űr másik felébe, hogy megfigyeljék az emberiséget. Ha már az első kapcsolatfelvételre készülnek, nem az lenne az alap, hogy a legjobb embereket küldik? Mintha az emberek gimiből toboroztak volna a Pandórára, nem a seregből meg a tudósokból… Arra már nem is térek ki, mennyire húztam fel a szemöldököm, amikor Loren, az ufólány minden második gondolata az volt, hogy ő is lányos ruhákat akar hordani. Vagy a végére, amikor merengeni kezdett, hogy kutatótársa, Daris, tulajdonképpen helyes fiú.

De tudok egy csomó mindent benne, ami a felnőtt felem bosszantja. Mint a rendőrök, akik motoros kerekesszéket adnak ajándékba, hogy a lábát tört kórista is mehessen a francia kórusversenyre. De mondhatnám az ufók álöltözeteit, vagy a tanácskozásaikat is a vezérkarukkal. Annyira… mese.

Pedig különben aranyos történet, és megvannak a maga cuki részei. Erősen emlékeztetem magam, hogy ez kiskamaszoknak íródott. Még akkor is, ha már a konfliktusok között van, hogy a Banda két alfája, Balázs és András is az osztálytársukba, Dórába van beleszerelmesedve. De mit várok, amikor Balázs 10-12 éves húga is azon van kiakadva, hogy ő is szerelmes akar lenni.

Így belegondolva, az a legnagyobb bajom, hogy amit kisgyerekként ötletnek tarthattam volna, most nagy idiótaságnak tűnik nekem. Ahogy az ufók végig segítik a gyerekeket. Ahogy a Banda nyomozni kezd, és olyan megoldások vannak benne, mint titkos nyomként egy oldalnyi matekpélda. Persze. Az is olyan kényelmes, hogy az ufóknak olyan technikája van, mint a bármit legyártó gép.

Maga a nyomozás, a tolvajok követése és a nyomozás utánuk is olyan semmilyen meg szerencsétlen. Mondjuk, ebben legalább van hihető elem is. Az a valósabb, ami itt van: hogy kiszúrják, hogy egy-egy gyerek a nyomukban van.

A történetet hagyjuk is. Érzem, hogy ez bizonyos kor alatt kalandos meg aranyos. Nekem meg nem komoly sci-fi után kell olvasni, akkor talán jobban viselem az itteni ufókat.

Külcsín és szerkesztés. Nagyon nem tetszett a kötet elején az a jó pár oldal magyarázat. A Banda minden tagjáról van 4-5 mondat, bemutatja az ufókat meg a technikájukat is. Mint egy gyerekes enciklopédia. Csak éppen ugyanezek a történetből is kiderülnek, teljesen felesleges volt betenni a könyv elejére is. Valahogy olyan ez is, mint a Banda névadása. Ők egy gyerekbanda, de nem azért ez lett a nevük. Hanem mert a keresztnevük kezdőbetűiből kijön… jaj. Szerintem is.

Végül, ez illusztrált kötet. A széptől messze van, szinte karikatúra. De ebben is van azért valami aranyos is. Igaz, azt tudtam volna becsülni, ha az ufók nem robotoknak néznek ki. Most is az állt a kezemre, hogy ne ufóknak, robotoknak írjam őket. Mondogattam is, hogy ezek ufók, hiába néznek úgy ki, mint Threepio kicsit emberibb vonásokkal.

Nem fogok tudni mást kihozni belőle: érzem én is, hogy ez sok tekintetben egy aranyos gyereksztori, amiben a barátság nagy érték és van humora is. Csak éppen most az idegbajba kergetett.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5517961800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.12.03. 19:14:17

Én már idős ember vagyok, mégis emlékszem a gyerekkorom némelyik kedvenc történetére. Te viszont nem, BBerni86, úgy tűnik, a kissé megkeseredettre sikerült recenziód alapján. Nemere István gyerekkalandregényeiben is rendre gyerekek mentették meg a világot, Szíriusz kapitány infantilis és kissé idegesítő társasága is mekkora siker volt számos kötetben és rádiósorozatban, Mikrobi kalandjait szintén ide sorolhatom. Én emlékszem arra, hogy szerettem hallgatni Mikrobi történeteit, pedig gyerekesek voltak, de én is gyerek voltam, és így minden összeillett. Próbálj meg gyerekfejjel gondolkodni, ha egy gyerekregényt akarsz bemutatni. A leírás alapján a kiskamaszok nagyon fogják ezt a könyvet kedvelni. Nem szép a grafika, inkább karikatúra? Láttad már, hogy a Cartoon Networkon milyen groteszk rajzfilmek lettek egy generáció korszakos kedvencei? Szerelmesek Dórába? Hát persze! Én azóta szeretem a Réka nevet, amióta kamaszként egy regényt olvastam egy ilyen nevű kislányba belepistult fiúról. Az egyébként tragikusan végződő (!) gyerektörténet működött. Az ufó robotszerű? Hát érdekel ez valakit, ha egyszer az UFO úgyis valami repülő tárgyat jelent? Kisgyerekként egy színpadi jelenetben marslakót játsztam, akin nagy színes fények voltak, és mereven jártam. Fennakadt ezen valaki? A marslakók fején úgyis mindig antenna van, és tölcsér alakú fülek, innen tudni, hogy marslakók. :-) Teljesen lényegtelen. Lazíts. A gyerekek mástól jönnek lázba, mint mi.
süti beállítások módosítása