Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Holmes: Megtévesztő szerelem

2023. január 22. - BBerni86

Fülszövegmegteveszto_szerelem.jpg

A reménytelen szerelemnek is megvan az előnye, hiszen a tökéletes illúzióban nem lehet csalódni. Ilyen szerelemben él Avery is, akinek az élete pont emiatt olyan sivár. De a váratlan fordulatok mindig meglepetést okoznak, most épp a vonzó külsejű Derek Davis személyében. Ő az a férfi, akit eddig csak a divatmagazinok címlapján látott, és akiért titokban mindig is dobogott a szíve. Ám Derek mosolya ezúttal már nemcsak a kamerának szól, hanem egy kicsit őt is hívogatja.

Derek nem tervezte, hogy megcsókolja a fotós hugicáját, de Avery teljesen elkápráztatta, ahogy félénken rámosolygott a kamera mellől. Kíváncsi volt rá, hogy milyen érzés lehet. Tudta, hogy a csók után nem látja többé, nem is reménykedett benne. De ahogy távolodott tőle, a léptei egyre elnehezültek, és azon kapta magát, hogy a sorsot kérleli az újabb csodáért. Pedig tudta jól, hogy kihasználná. Eldobná. Mert ő csak elveszíteni tudja a nőket, megtartani nem.

Mi történik akkor, ha a lehetetlennek hitt álom valóra válik?
Ha megjelenik előttünk az a személy, akit eddig csak a címlapokon láttunk?
Lesz folytatása a történteknek, vagy csak elkíséri őket a találkozás emléke?

Szerintem

Érzem a vállamon

ülő gonosz farkast, aki nagyon szeretné, ha most megetetném. Ez a könyv ugyanis éppen az a romantikus, amit iszonyatosan élvezek szétcincálni. Olvasni már negyed ennyire se szerettem, ez is igaz.

Mivel már annyiszor fejtegettem, miért nem szeretem ezeket, igyekszem csak vázlatos lenni, és nem laphosszat fejtegetni.

1: a cselekmény. Nem nagyon van benne. Még csak randi se igazán van – a megismerkedés, majd az újratalálkozás és kb. az első éjszakájukon már egy ágyban is kötöttek ki. Másról se szól, csak hogy mennyire vonzódnak egymáshoz és ezt meg is élik. Egyetlen műkonfliktus van, hogy lehessen szakítani, majd békülni. Kell a cselekmény, és ebben, az ilyen típusúban levő szerelmes kérődzés nekem nem az.

2: a zsáner teljes követése. Minden vonulatában a romantikus klisét követi. Megismerkedés, vonzalom, gyorsan viszony és szerelem, álkonfliktus és szakítás, majd a nagy gesztussal békülés. Lehet ilyen könyvet is úgy megírni, hogy szeressem. Pl. meghathat vagy megnevettethet. Ennek ez nem jön össze. Szépen kitölti a klisét, és ennyi. Az, hogy Derek testvére iker, és elsőre Avery összekeveri őket, nekem inkább csak a következő pontban kifejtett problémám húzta alá.

3: nem hiszem el, hogy ez szerelem. Meglátták egymást, vonzódtak, beszéltek pár mondatot és 2 évre elköszöntek. Majd minden megy tovább, mintha életük szerelmére találtak volna újra rá? Semmit nem tudtak egymásról, csak azt, hogy néznek ki. Sokat mond, hogy mi fogja meg elsőre hősnőnket? Derek kockás hasa nem megy ki a fejéből. Komolyan meg lennék lepődve, ha tudna egy valamit is mondani a férfiról a külsején túl, ami tetszett benne neki. És itt kapcsolok vissza – simán elhitte, hogy Daniel az Derek valójában. Ha ismerte volna, ha igazán őt szerette volna, nem lett volna ez a tévesztés. Az ilyenre szoktam írni, hogy a vágy és a szerelem össze van mosva, amit nem bírok.

4: ehhez kapcsolódva: az átlag lány megszerzi az álompasi klisét is pipálja. Talán én vagyok cinikus, de nem veszi be a gyomrom, hogy az a srác, akiért mindenki odavan, meg ő a regény abszolút álompasija, eszét veszti egy olyan nőtől, akit még saját maga is úgy jellemez, hogy teljesen átlagos. Tudom, hogy azért kell, hogy a női olvasó azonosulhasson és álmodozhasson Avery bőrébe képzelve magát, nálam hiteltelenít. Pláne, hogy ez ennyire egy szexuális vonzalmon alapuló kapcsolat.

5: igazából kétszereplős. Bár feltűnik Avery jó barátnője, és mindkét főszereplőnek van egy testvére, ők éppen csak vannak. Minden a főszereplő páros köré van hegyezve. A lényeg akkor sem változna, ha a többiek jeleneteit kivennénk.

Viszont, két dolgot a regény javára tudok írni.
1: nem is akar több lenni ennél. Ez egy romantikus komédia, amivel szórakoztatnak. Van szenvedély, némi félreértés és humor – bár nem az én fogamra való. Én az elvetemült típus vagyok, aki azon vihogott, hogy Darcy és Elizabeth együtt kaszabolják a karfiolt zabáló zombikat. Büszkeség és balítélet meg a zombik – igen, írtak ilyet is.
2: egységes stílus, olvasmányos, jól képviseli azt a könnyedséget, női romantikát, ami már a borítóról is árad. Egyben van a maga szánerében. Ami nem az enyém.

Vagyis, saját műfajában ez az átlag. Nem rossz, nem is különösebben jó. Egynek elmegy. Csak éppen ez éppen az a zsáner, amit én nem szeretek!

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr817997086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása