Fülszöveg: 
Előétel
Cal Buchanannek a város legjobb séfjére van szüksége, hogy az Öreg Halász újra felkapott étterem legyen. Csak az a gond, hogy a tökéletes jelölt éppen a volt felesége…
Főétel
Pennynek jól jön az állásajánlat, de nem köti Cal orrára, hogy kisbabát vár. Ráadásul elég rázós dolog mindennap együtt dolgozni az exével, akiből még nem sikerült kiszeretni…
Desszert
És hogy a helyzet még pikánsabb legyen, véletlenül tudomást szerez Cal féltve őrzött titkáról, amelyet a férfi pont előle rejtegetett a legjobban.
Szerintem:
Mallery vett egy
nagycsaládot, és elkezdte sorra írni a testvérek szerelmi történetét. Az első történet Calé, akitől a családi vállalat átvevését várják.
Kissé gondban is vagyok azzal, hogy mennyire kész helyzetbe teszi Mallery a szereplőit. Cal kénytelen besegíteni az étteremben, és a volt neje az egyetlen esélye, hogy megmeneküljön a hely. Sok történet van a múltjukban – egy egész házasság. Ahogy Cal családjának is megvannak a maga sötét kis titkai, amelyeket fokozatosan ejt el a szerző. Csak éppen az alapoknál ezt a szereplők mind ismerik, így az olvasónak kell csak várnia, hogy megvilágosodjanak a részletek.
Mindegyik testvér esetében érzem, hogy olyan, mintha már egy történetük lett volna. Egy karrier, egy sikertelen házasság. Amitől meg nem jó érzés így belekerülni a történetbe.
Ha már a testvérek. Egyelőre nincs olyan szereplő, aki kiemelkedne és igazán szerethető lenne. Természetesen az alapfelállás megvan: az elnyomó, zsarnok és gonosz nagyi a rossz, a többiek meg igyekeznek túlélni és hozzá képest nagyon jó emberek. Csak éppen olyan batyuval érkeztek a családtól, hogy az megnehezíti a boldogságukat.
Cal jószívű, igyekvő, csak egyszer már sokat vesztett, és nem meri még egyszer úgy megnyitni a szívét. Neki ezt kell leküzdeni magában, hogy megkapja a családot, amit mindig is szeretett volna. Penny már megvívta a maga harcát, karrierje és családalapítási tervei vannak a végső fázisban. Ő már kész személy, ő inkább a cél a férfinak, mint olyan személy, akire igazán kihívás várna a történetben.
A testvérek pedig fel vannak vezetve mellettük, de mindenkinek inkább a személyes nyomora jelenik csak meg. Végszavaknál kicsit többet vannak jelen, így legalább az elmondható, hogy nem csak Penny és Cal története van a középpontban, mások is színesítik a cselekményt.
Ki lehet emelni külön a nagyit, akiben Mallery negatív alakot írt, hogy egy mesében is lehetne főgonosz. Egy pozitív tulajdonsága sincs, mindenki életét megkeseríti, és a családját is terrorizálja. El van kissé túlozva – de a pozitív szereplők is a másik oldalról.
Nincs túl sok cselekmény benne, és szenvedtem is attól, hogy nekem önmagában a szerelmes limonádé nem elég szórakoztató. Pláne, hogy eléggé nyilvánvaló kezdettől, hogy ez a pár még táplál érzéseket, és merre haladnak. Egyetlen meglepő húzás volt: Cal örökbe adott lánya a középiskolai szerelmétől. Azt nem találtam volna ki előre, de ahogy színre lépett és amire szüksége volt, az már adta magát, hogy vele kapcsolatban is hova lyukad majd ki a cselekmény.
Kedélyes, a nagycsalád hangulata benne van és nagyon érzelmes is. Csajos könyv, még a férfiak érzelmei is úgy túl vannak írva, ahogy csak lehetett.
Tőlem ez távolabb áll, és hiányzott az a plusz, ami eladná. Nem olyan a humora, mint az enyém. Nem volt izgalmas cselekménye. Nem szerettem meg a szereplőit.
Nyári limonádénak elmegy, de semmi mélyebb benyomást nem tudott tenni rám.
