Fülszöveg: 

Mennyit ér a szerelem egy megalkuvó világban?

Rianna mindeddig sikeresen titkolta, hogy lány. Férfiként mozog a seregben, de ami fájóbb, hogy a herceg is férfiként látja, és ennek mentén dönt a jövőjükről. Milyen fájdalmas lehet a viszonzott szerelem? Épülhet őszinte kapcsolat ennyi titok között?

Közeleg a tavasz, közeleg az ellenség. A máguskatonák és a gyógyítók útra kelnek, ám nem számolnak azzal, hogy egy vágymágusnak álcázott szipoly lapul a soraik között, egy lázadó család lánya, aki megkérdőjelezi a bevett utakat és megszokott módszereket. Mi ér többet, egy nemes törött karja vagy egy közrendű élete? Segít vagy árt, aki vitatja a választ, bomlasztja a rendet? Egy történet, ahol minden rossz döntés érthető, és mégis létezik helyes út.

Szerintem: 

El se tudom dönteni, hogy most mennyire vagyok

csalódott. Annyira azt hittem, hogy ez egy trilógia… Így a végén nem kicsit sokkot kaptam, hogy ez nyitott vég. Még egy rész biztosan ki lesz sajtolva belőle. Közben meg egy kiegészítő kötet is kijött…

A történet, ez sem nyűgözött le. A regény első fele arról szól, micsoda előkészületek kellenek, hogy a sereg elinduljon háborúba. Ahogy ebben a történetben a mágia és a szexualitás összekapcsolódik, nem is tudom, miért lep meg, hogy mielőtt a harcképes férfiak csatába mennek, magot szórnak.
Minden esetre olyan bonyodalmak kerülnek itt képbe, amelyek nem szórakoztattak, inkább morogtam rajtuk. Néha már szinte nemi erőszakkal ért fel, ahogy kötelező jelleggel ágyra kellett menni az összerakott pároknak. A hősnőre nézve ennek két következménye volt: valahogy el kellett kerülnie, hogy valaki vele is ágyba akarjon ugrani, mert nőként ott már nem tudta volna eljátszani a férfit. Másrészt, kikészítette, hogy Kartal/Lidérc nem mentesül a feladat alól, és menyasszony kell választania, amivel aztán az udvar előtt össze is kell feküdnie. A testvére ötletére még a saját nem létező húgát is eljátszotta, hátha megtetszik a hercegnek a bálon. Én ezt már abszurdnak éreztem, és egyszerűen nem tudott érdekelni, hogy ki örül vagy sem ennek az extra feladatnak.

A regény második fele a háborúé, de On Sai nem csataíró. Még csak át se igazán lehet látni, hogy mikor és kikkel csatáznak, a konkrét harcokat meg annyira sem. Kiemelve különben is a gyógyítók vannak, és Rianna harca, hogy a nemesi előjogok miatt ne veszítsenek el több embert. Ez a szerelmi szálat is háttérbe nyomja, bár Lidérccel egyre inkább párként működnek, és a lány magának már gond nélkül bevallja, hogy szerelmes.

A rossz társadalmi gyakorlatokkal való szembenállás, amiben a kötet erejét érzem. Itt fantasy keretet kapott, de nagyon könnyen át lehet fordítani mindkettőt a modern társadalmakra is. Ahogy eddig is, most is téma, hogy mennyire nem egyenlők a férfiak és a nők. A mágiával bíró férfi érték, a nőket megölik vagy száműzik. Még külön nevük is van, a szipoly. Rianna a maga kisebb módján értük is igyekszik kiállni, a végén ennek köszönhető a nyitott vég is. Igen, itt lesz a nagy leleplezés.
A másik, a vagyon és társadalmi rang alapján való kivételezés. A háborúban konkrétan olyan helyzet áll elő, hogy mivel a nemesnek joga van előre állni a sorban az egészségügyi ellátásban, az ő kis karcolásaik miatt olyanoknak kell meghalnia, akik menthetők lettek volna, ha a gyógyítók velük, és nem a nemesekkel kell, hogy foglalkozzanak. A gazdagok előjogai elleni ítélet van ebben, és ez az a terület, ahol Rianna fiúnak álcázva is ténykedni tud. Nem csak mondja a véleményét, de kiáll érte, szenved érte, és több lesz, mint az elvek embere.

Ez különben az, amit egészen megszerettem a lányban. Mindig is cselekvő hősnő volt, de itt kiemelten szerepet kap, hogy nem csak vallani kell a szép elveket, de tenni is értük. Ő ezt megteszi, és felelősségre is vonja a többieket, akik nem merik ezt. Szerelmes lányként, ahogy Lidérc miatt kamaszos dolgai vannak, nem bírom, de ezt a szálat félretéve olyan hősnő, akiről példát lehet venni.
Abban különben érződik még a végjáték közeledte, hogy többen fednek fel titkokat és kiderülnek olyasmik, miért volt a viselkedésük olyan, amilyen. Lényegében az nem változik, ki jó vagy rossz, szerethető vagy sem, csak a szimpatikusak a gyáva dolgaikra kapnak mentséget. Ok, konkrétan Rianna ikertestvére. Ez az a pont, ahol ő is kimondja, miért kellett a lánynak erősebbnek lenni otthon, mi fenyegette a fiút végig, amit a testvére nem vett észre.

On Sai különben jó mesélő, itt is gördülékeny és mesélős a története. Ugyan a cselekmény egyes elemei nekem nem tetszenek, és a románc irányba haladás főleg a könyv elején nem jött be, de azokat is könnyen olvastam. Ifjúsági regény, így természetesen az érzelmes részek is bőven benne vannak, és fejtegetve vannak Rianna érzelmei. Nekem ez kissé sok is, de általában így vagyok már a kamasz/fiatal felnőtt hősnőkkel, akik a szerelem miatt nyüglődnek.

Remélem, a negyedik rész nem csak valami elnyújtott alibi regény lesz, mert most nagyon olyan érzésem van, hogy ezt nagyon gyorsan le lehetne zárni. Ki fog derülni, addig meg el lehet olvasni a már emlegetett kiegészítő kötetet.

Idézet: 

Mi, Szépvölgyiek abban hittünk, hogy a tudást meg kell osztani, hogy a világ boldogabb hely lehessen.