Fülszöveg: 

„Gyerekkoromban ​számtalanszor hallottam a Mesterkulcsról, amely valójában nem igazi kulcs. Egy szerkezet, amely előtt nem léteznek bezárt ajtók, és sem az acéllal bélelt páncéltermek, sem az őrséggel védett birtokok falai nem jelentenek akadályt. A Mesterkulcs mindent nyit, és mindenhová bevisz, akár a tömör falon is keresztüljuttat, ha kell. Minden magamfajta álmodott már róla, hogy a kezében tarthatja az eszközt, amely elől lehetetlen elrejteni bármilyen kincset.”

Winie Langton a 2900-as évek New Yorkjában él, száz évvel az ötödik nagy világégés után. Egy nagy és befolyásos tolvajcsalád leszármazottja, akit már egészen kiskorától apja tanított a mesterség fortélyaira. Ebből kifolyólag Winie már kamaszként jobban verekszik, mint a fiúk többsége és mindent tud a fegyverekről. Amikor a legendás Mesterkulcs felbukkan a városban, a Langton család azonnal a nyomába ered, s természetesen Winie-re is fontos feladat hárul a titokzatos műtárgy megszerzésére kiötlött akcióban…

Szerintem: 

Ha ilyen lesz a folytatása is, előre fogom sajnálni, hogy nem egy, esetleg kettő regényben lett kiadva Winie története és egyben. Szórakoztató annyira, hogy

venném is kézbe a következő kalandot is.

Azzal együtt, hogy kisregény és a világépítése egyelőre inkább elejtett szavakból és következtetésekből áll. A távoli jövőben járunk, volt már egy nagy világégés, és most egy olyan világban élnek, ahol gőz hajtotta gépek vannak, ugyanakkor olyan tolvajkulcsot képesek alkotni/használni, amivel bárhová be lehet menni. Mivel elég sok része van még a sorozatnak, gondolom, még ez-az ki fog derülni. Most szinte semmi, és még azt sem tudtam felmérni, milyen technológiára számíthatok ebben a világban. Egyelőre igazán nem zavar, a szereplők és az alaphelyzet vázlata most fontosabb.

A történet egy tolvajos kaland lesz. A tolvaj- és szélhámos család, Langtonék a mesterkulcs megszerzését tűzik ki célul. Mindenki meglepetésére a célpont, Will, nem a csinos és női csábításra kiképzett Audrey-ra, hanem a fiúként nevelt, verekedős és remek tolvaj Edwinára, vagyis Winie-re figyel fel. A két fiatal majd alkut is köt, és meghatározzák, mi vérható a sorozatban: Winie majd tanítgatja a szakmára a gazdag fiút, akivel majd visszaszerzik a fiú anyjának hozományát, amit az apja eladogatott titokban. Vagyis, ez az alaphelyzet, az alku.

Bemutatta a Langton családot, kicsit többet mutatva a főszereplőkből. Winie és Will is csupa lehetőség még, innen most úgy tűnik, jó páros lesznek. Will okos, ravasz és jó kapcsolatai vannak. Winie fiús, merész, bátor és belevaló hősnő. Kifejezetten jókat mosolyogtam azon, ahogy az anyjával tudnak perelni, mert szeretné lányosabbnak látni a kisebbik lányát is. Vitatéma, hogy Winie levághatja-e a dús haját. De a bálba férkőzéshez és estélyi ruha viselésére kényszerített lány kínjai is kifejezetten mókásak voltak, miközben az anyja örömködött, hogy végre lánynak néz ki. Még akár szerelmi szál is elképzelhető a két fiatal között, de ha csak összebarátkoznak, akkor is kellően jópofa lehet.

Már most bírom a humorát. Holloway pörgeti a cselekményt, mozgásban tartja a szereplőit. Ha kicsit lassítunk, akkor meg jönnek a humoros jelenetek. Winie stílusa és beszólásai, a családjával való interakciói, de az is, ahogy Will-lel csörtéznek. Kifejezetten szórakoztatónak találtam.

Egy rész után összefoglalva tehát, bírom a szerző stílusát, ígéretes a cselekmény és a szereplők is. A világépítés miatt akad kis hiányérzetem, de egyelőre az tényleg nagyon kicsi. Eddig bejön ez a történet.