Fülszöveg: 

Ez az erdő egyetlenegy térképen sincs rajta. Határához érve minden autó lerobban, így Mináé is. A magára maradt lány betéved a sűrű rengetegbe, aztán meghallja, hogy egy nő azt kiáltozza neki, keressen menedéket a fák között lévő betonbunkerben. Miután bevágódik Mina mögött az épület ajtaja, odakintről sikításokat hall.
A lány három ismeretlen társaságában egy üvegfalú helyiségben találja magát, amelynek lámpája alkonyatkor lép működésbe. Ekkor jelennek meg az erdőben a figyelők, hogy a falon túlról tanulmányozzák emberi foglyaikat, és aki nem ér időben a bunkerbe, arra rettenetes sors vár.
Mina kilátástalannak érzi a helyzetét, és semmit sem ért abból, ami vele történik. Kik azok az idegenek az erdőben? Miért tartják fogva és megfigyelés alatt az embereket?

Szerintem: 

Most már félek a filmtől. Ha van valami, ami megviseli egy regény és a belőle készült film esetében az idegrendszerem, ha a kedvenc szereplőm

megölik. Itt a kedvenc azért túlzás lenne, de nem tetszett, ki milyen sorsra jut.

A történet különben kellően misztikus és rejtélyes. Van egy erdő – be lehet menni, de ki nem. Éjjel különös lények jönnek elő és megölnek, ha nem mész be a megvilágított házba. A főszereplők egyike, Mina éppen ide téved. Már van itt egy kamaszfiú, egy huszonéves friss özvegy és egy idősebb, kemény, túlélő asszony. Éppen elvesztették a fiatal, Ciara férjét. Négyen vannak, próbálnak túlélni. Az erdő lassan adja a titkait. Merjenek szökéssel próbálkozni?

A rejtély, ami húzza előre a történetet. Jó ötlet a váltott nézőpont, mert mindenki mást tud, mást figyel meg. Minával éppen csak belépünk az őrületbe, míg a többiek váltakozó ideje már a történet részesei. Komplexebb a kép, amit így megkaphatunk. A tér szűk, a ház, és amit egy nap alatt be lehet járni az erdőben. De ez az egyik félelmetes volt – nincs hova menni. De kik lesnek rájuk, miért ölik meg őket? Mi ez a hely? Miért figyelnek ezek a lények? Miért élnek a föld alatt, csak éjjel nem?

Megvan a kellő horror hangulat. Pláne, amikor leírja a lényeket. A megnyúlt formák, a sikolyok. Igyekeztem is nem nagyon elképzelni, inkább az emberekre koncentráltam. A környezet is rátesz egy lapáttal: erdő. Éjszaka. Nem véletlen, hogy már meg is filmesítették, ennek nagyon adja magát az atmoszférája filmre is. Kicsit idézi a From világát is, arra eléggé rákattantam.

Baj a szereplőkre koncentrálásom is, mert az alapvető gondom, hogy a 4 szereplőből 3-at nem szerettem, a negyediket se, de őt jobban elviseltem. Madeleine túl rideg és szívtelen. Érthető, a túlélés és a szabályok követése miképpen tette ilyenné – a végére, mire minden titokról lehull a lepel, pláne, miért ilyen. De akkor sem szerethető. Mina egyszerűen csak fura. Elvont művészlélek, nincs hozzá fogódzom. Alig tudtam róla meg valamit. Ciara meg egy tipikus áldozat, önellátásra képtelen és gyámoltalan. Először John, majd a többeik védelmezték és pátyolgatták. Azt különösen nem tudom neki elnézni, hogy Danny a meneküléskor az ő kedvéért fordul vissza és néz szét, amibe jól bele is hal majd. Nem is értem, hogy az a személy, akit első áldozatnak hinnék egy horrorban, hogyan maradhat életben a végére. Danny, aki legalább igyekszik. Barátkozik, keresi a megoldást. Többször ő indítja be az eseményeket. Plusz, ő a fiatal, aki előtt még annyi minden ott lehetne. De csak lehetne.

Ami viszont nagy ötlet – hogy kik a figyelők és mit akarnak. Jó a történet mitológiája, és kellően nagyot tud vele szólni a csavar és a regény végi ijesztés. R.L. Stine írt ilyen nyitott végeket, mintha az igazi horror csak most kezdődne, amikor a regény véget ér.
A tündérek és váltott gyermek fogalma ismerős számomra máshonnan, de ez a megközelítés kicsit más, kicsit ismerős. Vagyis, érdekes. Azt mondjuk nem nagyon értettem, hogy miért kínozták halálra, aki nem bújt el a házba. De el tudom engedni.

Nincs túlírva, pörgeti az eseményeket. Kapunk érzelmeket, hátteret, de a cselekmény az első. Belső monológok, pörgő leírások, sok párbeszéd adja az alapot. Vannak emlékezetes és horrorisztikus jelenetei, felvillanó képei.

Adja magát az újraolvasás, a vége ismeretében szívesen keresném a jeleket a végső fordulatra. Mert biztos vannak. Pl. a papagáj viselkedése, amit Mina utólag ért meg. de most a filmet nézem majd meg, ha előre sajnálom is, hogy tudom, kivel mi lesz. Előre lesz, akit sajnálni fogok.