Kamaszos, barátos, szerelmes, zenekaros.

Kinga most kezdi a középiskolát, és nagy örömére ugyanoda fog járni, ahova a legjobb barátnője, és a fiú, aki rég tetszik neki. Lesz is döbbenet, amikor a találkozáskor rádöbben, hogy Marci már csak barát, de nem szereti úgy. A társaság jó, a gitározó és szép hangú Kinga pillanatok alatt egy iskolai zenekarban találja magát. A fiúk is legyeskednek körötte, Dani fel is kelti a figyelmét, és kimondják az első szerelmi vallomásokat is. Ám egy nap a lány hazafelé buszozik, és megpillant egy nagyon helyes, szőke fiút. Nagyon megtetszik neki. Hamarosan kiderül, hogy egy családi barát fia, Ágoston. Együtt kezdenek hazajárni, Kinga egyre jobban beleszeret. De Ágostonnak is barátnője van, neki meg ott van Dani. Mikor mindketten szakítanak, hamar össze is jönnek. De vannak gondok, hol járnak, hol nem, és a lány néha úgy érzi, csak hibát tud hibára halmozni.

Mégis, mikortól van értelme szerelmes regényt adni az olvasó kezébe? Ebben talán ódivatú vagyok, de én 16 év körül húznám a határt. Addig inkább olvassanak kalandregényeket, mesésebb történeteket! Azokban persze lehet szerelmi szál, de az csak egy szál a sok között, és nem az a regény fő konfliktusa, hogy a szerelmespár összejön-e végre!

Abból sejtem, hogy a kor meghaladta a véleményem, hogy egyre több olyan gyerekkönyv, ifjúsági regény akad a kezembe, amiben 13-14, esetleg 15 évesek a főszereplők, és bizony a szerelmi szál a legfontosabb a regényekben. Komolyan erre van igény ennyi idősen? Ezt még emésztenem kell.

Az Egy év, tíz hiba is a szerelem körül bonyolódik. 14-15 éves hősnőnk olyan szerelmi életet produkál, hogy a fejem fogtam kínomban! Megvannak azok a tini szériák, amelyeknek a végére mindenki kavart már mindenkivel? Gossip girl. Pretty little liars. Ez a magyaros, gyerekesebb verzió, kevésé gazdagok és szépek között, érdekes mellékszálak nélkül.

Kinga nem lenne rossz főszereplő, de egyszerűen nem tudtam együtt érezni vele, amikor mindig az a kínjai fő forrása, hogy melyik fiú tetszik neki, boldog vagy éppen bánata van a szerelemtől. Csak ebben az első részben, ami nem is éppen túl vastag – megjegyzem, szerencsére – van neki egy Marci, egy Dani, egy Ágoston – vele kb. háromszor szakítanak és jönnek újra össze – egy Peti, meg egy rajongó, akinek nem jegyeztem meg a nevét, Kinga nem is szerette, csak a srác akart volna vele járni.

Részben akadnak más kérdések is benne, és azért nem rossz, ahogy Kinga elkezd felnőni. Nem nagyon, csak egy kicsit. A barátai sikereinek tud örülni, Kinga tulajdonképpen jóakaratú lány. Pozitív értékek köré rendeződnek a cselekményszálak. De még nagyon gyerekes ez az egész: a szereplők, a cselekmény is.

Komolyan, amikor szerelmet vallanak egymásnak Danival, az kb. olyan volt, mint az ovisok a játszótéren. Később is, sok olyan jelenet akad, nem csak szerelmi, amiről az jutott eszembe, hogy ez még nagyon gyerekes.

Azért egy gyerekes dolog tetszett benne: a lelkesedés. Lehet, hogy a stílusa gyengébb. A történet bénább, és sok szereplőt nem is bírtam. De ez az energia végig benne volt.

A sok szerelmi nyavalygással nem az én világom, de biztos ez a korosztályos igény.

Egy év, tíz hiba - Mint ifjúsági: 55% nagyon gyerekes, a történet és a stílusa is, de jó értékek mellett áll ki.

Szubjektíven: 30% kevés szereplőt bírtam, és a nyavalygás nagyon az agyamra megy!