Régi titkot felfedős, balesetes, fenyegetős.

2 éve történt egy baleset, ami után a kisváros már soha nem lehetett ugyanaz. David a középiskola legnépszerűbb tagja volt: okos, helyes, sportsztár, énekes és művész, akit mindenki szeretett. Jane a különc volt, aki az apja halála után depressziós és megközelíthetetlen lett. Ők ketten egy autóba ültek, egy fának hajtottak és David belehalt. Jane ugyan túlélte, de elvesztette az utolsó három év emlékeit. Egy búcsúlevelet találtak a romok mellett, mely szerint Jane közös öngyilkosságot tervezett. A lány 2 éve rejtőzve él, de most egy ismeretlen online fenyegetni kezdi. Kénytelen hazamenni, szembenézni a múlttal, és megpróbálni rájönni, mi történt 2 éve. Miért és hogyan történt az a baleset, mi kötötte össze őt és Davidet? Perri, David anyja eddig mindenért a lányt okolta, de ő is felfigyel a fenyegető üzenetekre, valaki őt akarja gyanúba keveredni. Ő is nyomozni kezd.

Tele vagyok rossz érzésekkel. És nem azért, mert rossz a könyv. Korrekt thriller. De annyira utálom, ami a végére kiderül! Annyira utálom, ahogy búcsúzunk a szereplőktől! De maga a helyzet is annyira igazságtalan!

Bár eleve az a helyzet, hogy David halott, még flashback jelenetekben sem tűnik fel, talán 2-3 nagyon rövid emlékben Jane részéről, mégis, ő volt az a szimpatikus szereplő, akivel együtt tudtam érezni. Ő az, akinek leginkább élnie kellett volna, és eleve ő a halott. Van egy rész a könyvben, amikor mindenki ki van készülve David halála miatt és Jane meg meri kérdezni, hogy annak örül-e valaki, hogy ő még él. Csúnya tőlem, de nekem jobban tetszett volna úgy a sztori, ha Jane marad holtan az autóban és David éli túl.

Pedig Jane nem rossz figura. Kicsit esetlen, bizonytalan, és tele van félelmekkel. Ami teljesen érthető, hiszen kiesett neki 3 év és ő lett a bűnbak is, akire rásütik a gyilkos bélyeget, noha nem ítélték el, felelősségre sem vonták. Szépen felépíti magát a történet alatt, és sokkal erősebb, élőbb figura a végére. Én mégse bírtam. Ami szerintem jött onnan, hogy David volt a szimpatikus nekem, akiben a sok lehetőség volt, és már eleve azt szerettem volna, ha ő él.

A cselekmény több szálon fut különben, és egyre vezet minden szál, más-más úton a múlt megértése felé. Több összeesküvésben is van benne, több csavar. Több fontos szereplő, aki igencsak fenyegetett helyzetbe kerül. Lelki kínok, gyötrődés, de akciós jelenetek is vannak.

Abbott ráadásul nagyon tud időzíteni. Ki vannak számolva a pontok, ahova bedob egy új információt, ahonnan új irányba tereli a cselekményt. Odafigyel arra, hogy a jelen és a múlt eseményeit is logikusan építse fel, és közelítse egymáshoz.

Sokat dob a történeten, hogy Perri és Jane szála miként fonódik össze, noha nagyon messziről indulnak. Mindkettőben ügyesen adagolt a feszültség és a fenyegetettség, noha teljesen mások.

Azt kicsit nehezebben emésztettem meg, hogy mindkét kiemelt szereplő nő. Abbott inkább férfi hősöket szerepeltet a könyveiben, és azokat hitelesebbnek érzem. Perri még csak elmenne, ő elsősorban szülő, de Jane nem olyan, mint egy fiatal, 19 éves lány.

A stílusa különben olvasmányos, korrekt. Nem irodalmi anyag, de nem is kell annak lennie.

Nem ez lesz a kedvenc Abbott regényem. Sőt, nem szerettem. Pedig korrekt, de nem bírtam.

Bűnös vagy - Mint thriller: 70% bár ismerős a szituáció, Abbott ügyesen csavar és több szálon mesél.

Szubjektíven: 50% utáltam, ami kiderült, a végére is sok balladai homályt. Jane se tetszett.