Kamaszos, barátnős, hazugságos, játszmás.

Petra és Lara kiskoruk óta legjobb barátnők. Együtt táncolnak is, éppen az EB-re készülnek. Petra a nagyszájú, a csajos, míg Lara a csendben barátnőjéhez idomuló. Az év elején hozzájuk került új lány, Letti hamar lett nekik ellenszenves. Nem elég, hogy intézeti múltja miatt a tanárok mindent elnéztek neki, még a lányok szerelmét, Áront is sikerült elhalásznia! Így amikor a szülői tiltás ellenére Petra elviszi magával táborozni az új és drága fejhallgatóját, és azt sikeresen el is hagyja, a tanárnőjüknek felveti, talán lopás történt. Letti táskájából előkerül a fejhallgató – csak Lara és Petra tudja, hogy az valóban Letti fülese, de mindketten hallgatnak. A hazugságnak egyre komolyabb következményei lesznek, amire a lányok megingathatatlannak hitt barátsága is rámehet.

Az Ellenpontok koncepciója nekem kifejezetten szimpatikus. Adott egy komoly konfliktus, alapvetően ifjúsági szempontból megközelítve, de felnőtteknek is érdekes lehet. Volt már mostohatestvérek összeszokása, szerelmespár nehézkes egymásra találása, konfliktusokkal teli anya-lánya kapcsolat. Ezt úgy mesélik el, hogy a két fél szempontja két külön sztori, amelyek a végén egy végben érnek össze.

Mészöly Ágnes nagyon jó kis témát kapott: a legjobb barátnőkét, akik bűntársakká válnak, és erre majdnem mindenük rámegy. Olyan témákat sikerült beletenni, mint az anyagi nehézségek, az egymás iránti hűség, az erkölcs, a szétesett családok. Mindezt úgy, hogy a regény szórakoztató is lett, nem csak tanulságos.

A felépítése a sorozatban megszokott: a könyv egyik fele Lara szemszöge, a másik Petráé, amelyek középen találkoznak, és a zárszó Letti jussa lesz. Itt megjegyzem, mennyire hangulatos volt felvágni a középső lapokat! Tisztára, mintha a múlt században lettem volna, amikor valóban fel kellett vágni a papíríveket egy-egy új könyv esetében! Egyszerre tetszett is, meg nem is, ahogy Mészöly Ágnes két szemszögből mesélte el a történetet. Tetszett, mert nagyon jól kiegészítette egymást a két lány története, még úgy is folyamatosnak éreztem a történet ívét, hogy általában az egyikük zárójelenete volt ismételve a másik kezdőjeként, csak más oldalról. Ami viszont a sorozat koncepciója miatt nekem kicsit kilógott: hogy váltogatva olvastam, hogy folyamatos legyen a történetív. Ha először egyik, utána a másik lány történetén haladtam volna végig, nagy lyukak lettek volna. Vagyis, hiába van 3féle olvasási lehetőség elvileg, gyakorlatilag 1 van, ami jól működik. Ami nem baj, csak így feleslegesnek érzem a megosztott szedést, nyugodtan tehették volna direkt egymás után a lányok fejezeteit.

A cselekmény különben pörög és érdekes is. Vannak csavarok benne, és nagyon hiteles az egész. Talán csak a vége nem, ami nekem túl happy. Nem akarom pontosan lelőni, de Petra nekem egyre ellenszenvesebb lett a történetben, és én nem engedtem volna ilyen könnyen el. Miért nem kell megfizetnie a tetteiért? Valami büntetés?

De a karakterek jók, többsíkú mindenki, még Petra is árnyalt, aki legkevésbé tetszett.

A történet mondandója is példaértékű. Még az is, ahogy a barátokért ki lehet állni, akár kisodródva is magunkból. Elgondolkoztató a regény, és személyiségfejlesztőnek is érzem.

Az egyik kedvenc részem lett a sorozatban, formátum és tartalom is tetszett összességében.

Vágod - Mint ifjúsági: 95% tanulságos, de szórakoztató, mélységében ábrázolt kamaszokkal, stílusos.

Szubjektíven: 85% imádtam, de nekem túl pozitív a vége. Petrának következmények?