Kosztümös, romantikus, nővéres, hatalmi harcos.

Apja halála után a gyermek Tudor Eduárd kerül a trónra, de a kamaszfiú nagyon beteges, mindenki sejti, hogy nem sok ideje van hátra. Kedvenc unokatestvérei, a Grey lányok lehetősége lesz, hogy fiút szüljenek, aki majd követi a fiút a trónon. Jane, Katherine és Mary is férjhez kell, hogy menjen, de különféle okokból egyelőre a nagyon vallásos és művelt Jane az egyetlen, aki valóban férje felesége lesz. Eduárd korai halála után lord Dudley mindent meg is tesz, hogy menyével fiát trónra ültesse. Mária hercegnő azonban nem engedi át a trónt, sereggel szerzi vissza. Lady Jane sorsa a fejvesztés lesz, a családé kegyvesztés. Erzsébet trónra kerülésével válnak újra fontossá, de a királynő féltékeny minden unokatestvérre, akinek trónigénye lenne ellene. Így a Grey lányokra hervadás várna, de titkon ők boldogok próbálnak lenni. Skót rokonukkal együtt súlyos árat fizetnek a szerelemért.

Eddig is szívesen olvastam Philippa Gregory regényeit, elsősorban a Tudor korszakról, illetve a Rózsák háborújáról, ha nem is a kedvenc történelmi regényeim voltak. Mindig éreztem bennük valamilyen lexikonos szárazságot is, mintha a tények és az adatok mindig elnyomták volna a regényességet.

Az utolsó Tudor számomra azonban kimagaslik a többi közül. A három Grey lány története, és ebben végre nekem tetszően billen az arány! Jane az egyetlen, akinek rövid életét és halálát alaposan ismerjük, a másik kettőt történetéről kevés adat maradt fenn. Így Gregory jobban színezhette az eseményeket, és ez roppant jót is tett a cselekmény, a hangnemnek, igazából mindennek. Ezzel új kedvencet avattam a regényei között!

A cselekményt nem is próbálom megragadni, mert több szálon vezetett, sokszereplős, okos könyvvel állunk szemben, amelyben 5 asszony sorsát követhetjük végig, és egyik tragikusabb, mint a másik, miközben megragadóan szép pillanatok vannak benne. Mindegyikben van valami, ami kicsit más, mint a többiben, és ad egy új színt a regénynek.

Lady Jane, aki jó királynő akarna lenni, aki fényt akar hozni az országba. A hívő, a mártír, akinek esélye sincs, a család bábot csinált belőle, és ő rájött, hogy csak a halála lehet a sajátja. Emelt fővel, ahogy az életét és a trónért tett áldozatokat is vállalta. A nagyon szép Katherine, aki kislánykora óta Jane barátnője bátyjába volt szerelmes, és miután első, el sem hált házasságát érvénytelenítették, visszatalált a Seymour fiúhoz. Ez igazán szép szerelmes történet volt, ahogy ez a két fiatal szerette egymást, és kitartottak akkor is, amikor a titkos házasságukért mindkettőt a Towerbe zárták. A szívem szakadt meg értük. Mary, aki a saját veszteségei után rájött, hogy ő lesz az örök szálka királynői rokona körme alatt, ezért tartott ki. Erzsébet, aki féltékenységébe oly sokakat tönkretett. Mária, aki dacolt, és megölte érte. 5 remek női karakter, 5 pazar ábrázolás, engem végigsodort a regényen.

Stílusában is roppant élvezetes, a három Grey lány más-más hangot kap, mindegyiküket nagyon meg is kedveltem. Még Máriát is, a skótok királynőjét. Eddig Erzsébet volt a kedvenc Tudorom, de Gregory most lerántotta innen, és nagyon emberivé tette számomra.

Csaták, ármányok, szerelmek – ebben a történetben rengeteg minden volt is. Cselekménydús.

Ahogy írtam is, ez az új kedvenc Philippa Gregory regényem. Nekem nagyon bejött!

Gregory: Az utolsó Tudor - Mint történelmi: 85% tények fantáziával jól kiegészítve, tele hiteles érzelmekkel, nőkkel.

Szubjektíven: 90% a kedvenc Gregory regényem ez lesz. Emberi, izgalmas, tragikusan szép.