Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Doehnert: Hotel Sacher

2025. január 28. - BBerni86

Fülszöveg: hotel.jpg

A ​19. századi végi Bécsben pezseg az élet, virágzik a kultúra. Az Operaházzal átellenben a legendás Hotel Sacher is fénykorát éli, pompás termeiben nyüzsögnek a vendégek. Az ambiciózus özvegyasszony, Anna Sacher irányítása alatt szobalányok, inasok és pincérek hada lesi az előkelőségek és hírességek minden kívánságát.
Martha és Maximilian Aderhold Berlinből érkezett, hogy tehetséges írókat fedezzenek fel újonnan alapított könyvkiadójuk számára, míg az elbűvölő Traunstein herceg és hercegné éppen a mézesheteiket töltik Bécsben. A hotel halljában szivarfüstbe burkolózó tekintélyes férfiak kötnek üzleti és politikai alkukat, mások kalandot keresve titkos légyottra sietnek.
Eközben rejtélyes bűnügy borzolja a kedélyeket: Marie Stadler, a szálloda konyháján dolgozó gyereklány, nyomtalanul eltűnt.
Hogyan fonódik össze a csillogó pompában és a sötét sikátorokban élők sorsa? S mi történt a kis Marie-val?

Szerintem: 

Vegyes érzelmeim alakultak ki ezzel a regénnyel. A kezdet tetszett, de

minél előbbre jártam, meg a végkimenetel, az egyre több kedvem vette el a történettől.

Kezdve azzal, hogy bár fontos a történetben a Hotel Sacher és Anna Sacher élete, az csak egy a cselekményszálak között. Innen indulunk el – egy olyan estén, amikor egy osztrák hercegi pár és egy berlini kiadó házaspár egyszerre száll itt, amikor az ifjabb Sacher betegségben meghal, és az özvegye megfogadja, hogy megtartja a hotelt és fel is virágoztatja. Aztán ennek a három történetszálnak járunk a nyomában, gyakran más szereplők bevonásával is.

Nem egyformán kötöttek le a történetek. Martha és Maximilian kiadót építettek, a férfi írással is próbálkozott, de megbukott. Ott súrlódást okozott, hogy a nő öröksége volt a vagyoni alap. Hogy nem sikerült a közös gyereket összehozni. Hogy Martha meglátta a tehetséget és a férje messze nem volt bestseller-szerző vagy leendő klasszikus. A kiadó dologai még érdekeltek, de az nem tudott érdekelni, hogy meddig képesek azzal áltatni magukat, hogy egymásnak lettek teremtve. Martha apja jól és hamar felmérte, hogy ez a férfi nem olyan, aki boldoggá tudná tenni a lányát.

Von Traunstein hercegi páros, vagyis Georg és Konstanze története egyszerűen csak szomorú. Valahol mindkét fél modernebb ember: Georg a reformok híve, a birtokain igyekszik megvalósítani, hogy mindenki tanulhasson, a paraszt ne csak játékszer legyen. A politikában is a reformok híve. Konstanze titkon női regények sikerszerzője, aki a jogdíjakból is szépen megélhetne. Mindkettőben van szenvedély, érték, de mégis, pont a házasságukban megmaradnak konzervatívnak és egymás számára ismeretlennek. Ők akár boldogok is lehettek volna, de a kor által megszokott házassági formák és azok megtartása kudarcra ítélte őket.

Anna Sacher pedig vaskézzel irányította az üzletét és a családját. Brutális, mit véghez nem tudott vinni. Ugyanakkor a siker és a szükséges kemény kéz oda vezetett, hogy a családjának is a despotája lett. A regényben úgy van megírva, hogy a nagyobb lányát a szeretője fiához kényszerítette, mert így a maga párjával nyilvánosan is összejárhatott és mutatkozhatott, hiába volt nyílt titok, hogy több van közöttük, mint a gyerekeik házassága. Egyik oldalról példakép, sokak segítője, másik oldalról meg olyan anya, aki ellen fellázadnak a gyerekei. A fia még saját éttermet is nyitott, hogy konkurense lehessen.

Jellemző mindegyikük történetére, hogy a szereplők egyszerre modernebbek a koruknál, a nők feszegetik a korban megengedett határokat, de önzésből nagyon durva dolgokat is meg tudnak engedni maguknak. Talán ezért is olvastam nehezen a regényt. Mindenki bele lett forgatva a sárba és tett olyasmit, amit nagyon becstelennek és mocskosnak éreztem.
Ahova ki is futnak a személyes történeteik, ahova a cselekmény halad, bántott is. Kb. egyik cselekményszálnak sincs olyan vége, ami tetszett volna.

Ami viszont érdekessé teszi a kötetet, hogy Doehnert megszemélyesít két erőt. Szerelem és Halál a szereplők között mozognak, figyelik őket és a maguk idejében színre lépnek. Kicsit olyan, mint A könyvtolvaj narrációjában volt. Ok, azért annak a Halálnak a szintjét nem érik el ebben a regényben, de a Halál és Szerelem közti dinamika érdekes és ötletes is volt.

Tetszett az is, hogy eleven és történelmi háttér előtt zajlik a cselekmény. Meg vannak idézve olyan személyek, mint Ferenc József, Sisi és Schratt Katalin. Beszélgetnek politikáról, nacionalista elképzelésekről, trónöröklésről, majd a világháború is a történet háttere lesz. Itt valóban ízelítőt kapunk az Osztrák-Magyar Monarchia szép és végnapjairól is. Nem csak alibi a korszak, amiben járunk, de szerves része a cselekménynek és hangulatos is.

Cserébe más mellékszálakon végig morgolódtam. De azt is írhatnám, hogy Marie története és amit abból kihoznak, szintén bosszantott. Sikerült vele egy olyan női karaktert a cselekménybe tenni, akit legszívesebben a Dunába fújtattam volna. Hálátlan, önző, idegesítő egy nőszemély lett belőle.

A kötet lassan halad, kényelmes a tempó, nagyon mesélős. Így könnyű olvasni, értelmes és hangulatos, csak éppen rendszeresen eszembe jutott, hogy 'elég már a sok ismétlődő érzelemből, haladjunk'. De szépen össze van rakva, még ezzel együtt is.

Összefoglalva: hangulatos, a történelmi korszakot és a Sacher Hotelt jól megragadó regény, aminek sajnos szinte minden fontos szereplőjét egy-egy ponton tudtam utálni, és a vége sem tetszett.

Idézet: 

Minden ember különleges. Hiszen azért élünk, hogy egyre jobbakká váljunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4518784180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása