Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Caine: Rémteremtő

2018. október 15. - BBerni86

Gondolatgépes, igazságosztós, nyomozós.

Dai, a fiatal japán tudós az apja előadását nézve merész ötlettel áll elő. Az apja olyan gépet készít, amely feltérképezi az ember elméjét, képes lesz megmutatni a gondolatait, az emlékeit. A fiú olyan gépen kezd el gondolkodni, mely életre lenne képes kelteni a gondolatot. Technikai zseni barátját, Arthurt vonja be a munkába. Mikor készen lesznek, Dai azon kezdi törni a fejét, hogy tehetnének a világgal jót. Rainey nyomozó ismert arról, hogy megoldja az ügyeit, és nem nyugszik, amíg a tettesek nincsenek rács mögött. Meg is viseli, amikor hiba kap remteremto.jpgel egy pedofilt, a bíróságon képtelenek elítéltetni a férfit. Ám ekkor különös gyilkosságok történnek: ismert bűnözők halnak szörnyű halált, a tettes emberfelettien erős, és nem hagy nyomokat. Amikor a pedofilt is valami szétszaggatja a rácsok mögött, Rainey attól tart, megelevenedik a rémálma: a technika már ott tart, hogy valaki szörnyeket képes teremteni.

Már fejtegettem, hogy mennyire nehezen viselem, amikor egy történetről valami nagyon az eszembe jut. Mintha csak annak olvasnám egy más verzióját. Most is ez a bajom, bár lehet, hogy ezt csak nagyon benne akarom látni? Az biztos, hogy én belelátom.

Volt egy anime, amiből aztán már két japán és egy Netflix feldolgozás is készült. A Death Note. Ebben egy okos, egyetemista korú srác hozzájutott egy Halállistához. Akinek beleírta a nevét, elvitte egy szívroham, de halálokat is meg tudott vele rendezni. Arra használta ezt, hogy bűnözőket kezdjen el kiiktatni. Pont úgy, ahogy ebben a regényben is történik. Még abban is érzek hasonlóságot, hogy Light kapott egy zseniális ellenfelet, L személyében. Ahogy itt is színre lép Rainey – azért L marad a zseni, és Light is okosabb volt, mint Dai, de ez már egy más történet.

A lényeg ebből annyi, hogy ahogy olvastam a könyvet, a szemem előtt a Death Note pörgött.

De akinek nincs meg ez az élmény, összességében korrekt szórakozásra lelhet ebben a regényben, ami kicsit el is gondolkoztatja az embert. Mert a szórakoztató faktor nyilvánvaló: a nyomozás krimis izgalmai, a bűnözők olyan kiiktatása, amelyet leginkább popcorn horrornak mernék nevezni. Folyik vér, de azért nem olyan naturálisan és brutálisan, hogy bárkinek rémálmokat okozzon.

A több szálon vezetett cselekmény jól megtartja a figyelmet és a feszültséget is. Nekem a Death Note miatt volt egy kép a fejemben, mi lesz a vége – rá is hibáztam – de azért igyekszik a szerző meglepetéseket is okozni, miközben pörgeti az eseményeket.

Szerettem benne azt is, hogy Dai kapott egy nagyon emberi oldalt is. Amiket majd tesz, jól ellensúlyozza, amikor szerelmes lesz és egy más érzelmi skálát tapasztal meg. Ember közelibb lett tőle a karakter, és nem lehetett simán ellendrukker az olvasó.

Az elgondolkoztató oldal részemről kettős: egyrészt, nekem is az a végkövetkeztetése, ami majd Dai apjáé is lesz. Értem, mit akart a fiú, és a gépe valahol zseniális. De vannak olyan technikák, amelyekre nem érett meg a világ. Az önbíráskodás kérdésében már nehezebb állást foglalni. Tudnék mellette, ellene is érvelni, ahogy a regény is teszi. Mindenki választhat magának szimpatikus hitvallást.

Korrekt, elég eseménydús is, de akkor is – nekem annyira Death Note érzetem volt tőle…

 

Caine: Rémteremtő - Mint sci-fi: 80% krimivel és horror elemekkel van feldobva, szórakoztató, de agyalós is.

Szubjektíven: 60% túlzottan emlékeztetett a Halállistára, de ezt leszámítva korrekt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9514301315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása