Szerelmes, családot építős, párkapcsolati konfliktusos.

Lizzy váratlanul csöppent bele a Stage Dive, egy menő rockzenekar életébe. A nővére az egyik tag szerelme, menyasszonya, majd felesége lett, és vele együtt Lizzy is helyet kapott a csapatban. A lány kiskamasz kora óta a gitáros Ben megszállottja volt, akitől mindenki félti is. Ben nem köteleződik el, neki csak egyéjszakás kalandjai vannak. Ki is teszik a többiek a tabut a lányra, mindenki érzi köztük a szikrákat. De ők barátok lesznek, és egy esküvőn többek is. Ben beszólása miatt azonban Lizzy kidobja a férfit, és pár hónappal később fogja a fejét a terhességi teszt láttán. Ben gondoskodni akar a lányról és a születendő gyerekükről, a banda bármennyire is kiadjon a helyzeten. De nem megy könnyen: Lizzie ugyan szerelmes, de a férfi mindig ellöki, amikor végre közel kerülnének egymáshoz.

A Stage Dive egy négytagú rock banda, és minden férfi megkapja a maga szerelmi történetét. A 4. rész éppen Ben és Lizzy szerelmi története, de igazából teljesen mindegy, valaki hogyan akarja olvasni őket. Mindegyik történet külön szálon megy, csak éppen mellékszereplőként, boldog párkapcsolatban jelen vannak azok a karakterek, akik a korábbi részekben jöttek össze. De a cselekmény szempontjából semmi olyat nem tesznek, ami miatt ne lehetne akár összevissza is olvasni a sorozatot.

Ami egy nagyon tipikus szerelmes történet, ami csak minimális szinten New Adult. Sokkal inkább erotikus – romantikus, csak mivel a főhősnő egyetemista, még el lehet adni NA regényként is. (Még vigyorogni is tudok azon, hogy a cselekmény elején van a 21. születésnapja a lánynak, hogy a konzervatív amerikai piacon se boruljon meg rajta senki.)

A szerelmi szálat nézve azt a nagyon tipikus cselekményvezetést követi, amit szerintem már fejből fújtok velem együtt: a pár a vonzalom útján összejön, megvannak, összevesznek, nagy gesztussal békülnek, majd még boldogabban élnek tovább. Scott itt ezt kétszer is lenyomja, pontosan ugyanígy. A terhesség az első kör végén jön össze, a második kör végére meg már ott van a kisbaba is.

Ami egy kicsit javítja a helyzetet, hogy a szerkezettel feldobja kicsit a történetet. In medias res vág bele az eseményekbe, a terhességi teszttel, aztán a jelen és a múlt között ugrálva szépen keveri a két romantikus kör szálait. De különösebb figyelmet így sem igényel a kötet – nekem teljesen az a benyomásom volt, hogy akár cserélhető is lenne a két kör eseményei, az se tűnne fel.

Ami nagyon nem tetszett, a nagy konfliktus a regény végére – de a nagy gesztus se volt ínyemre. Butaságon vesznek össze, a nagy gesztus is semmilyen, értelme nem sok van az egésznek, csak valamerre haladnia kell a cselekménynek.

És sérelmezem azt is, hogy úgy éreztem, megint felcserélte a szerző a szerelem és a szenvedély fogalmát. Szexuálisan vonzódnak egymáshoz, szeretnek lepedő akrobatikázni egymással – és ettől lesznek szerelmesek? Nekem hiányzott, hogy megismerjék egymást, alapozzák valamire a kapcsolatuk, ami ne csak a szex legyen. Azért nem pornográf a kötet, nincs túl sok szex jelenet, inkább gyötrődnek, amíg ágyba esnek.

Ha semmi agymunkára nem vágysz, és a románcok tetszenek, ez a te könyved!

Scott: Tónus – Mint new adult: 50% az alaptörténet tipikus, de némi szerkezeti játékkal feldobta a szerző.

Szubjektíven: 15% nem az én világom. Nekem túl nyálas és kiszámítható volt, túl szerelmes.