Kalandos, hajózós, barátságos, Amerikát felfedezős, kalózos.

A vikingek szeretnek úszni, barátságos úszóversenyen is szívesen és hagyományból vesznek részt. A törzsfők, Bősz- Böhönc, Pléhpofa és Bögyös Berta még fogadnak is, hogy a győztes kívánságát teljesíteni fogják. Hablaty csak szeretné túlélni ezt az egészet, és messze elkerülni Takonypócot, akinek a legyőzését az apja elvárná. A nagyapja fura szavait értelmezni sem próbálja. Esélytelen, hogy 3 hónapot a vízen töltsön. Ám a vikingek cseles népek, és mire a fiú észbe kap, barátaival már elrabolta pár sárkány és Buggyant Agyalágy fogságában találja magát. Ő elhatározta, hogy apját követve Amerikába távozik, birodalmat alapít – ehhez kell Hablaty ketyegő szerkezete és a fiú is, hogy értelmezze neki a jeleket. Míg a kis csapat a szökésen töri a fejét, új szövetségeket kötnek, otthon a szüleik élete múlik azon, időben visszaérnek-e gyermekeik, akikről semmit sem tudnak.

Cowell általában úgy írja az Így neveld a sárkányodat köteteit, hogy ne legyen kötött a sorrend. Akár össze-vissza is olvashatóak a részek, és nem okoz zavart, ha valakinek egy rész kimaradt, vagy akár több is. Minimális utalások akadhatnak korábbi kötetekre, de ilyenkor élőlábban megtalálható, melyik kötetben az esemény, amire utal.

Ez a rész ettől minimálisan eltér. Ugyan önállóan is értelmezhető az eseménysora, de szervesen kapcsolódik egy korábbi részhez. (4. Így védd ki egy sárkány átkát) Újra feltűnik Buggyant Agyalágy és vikingjei, akik a régi álom nyomában járnak. Már tudjuk – aki olvasta, Agyalágy apja hogyan járt Amerikában és hozott krumplit szuvenírként. Tudjuk, milyen viking Agyalágy, miről álmodik. Most pedig a megvalósítás jön. Lehet érteni a 4. rész nélkül is, de sok mindent érthetőbbé tesz, ha ismerjük az előzményeket.

A cselekmény a szokott formátumban bontakozik ki: jön egy erőpróba, amin Hablaty és Halvér hátránnyal indulnak, Takonypóc ki is szúr velük, amennyire csak tud. Majd még nagyobb bajba keverednek, de barátokkal és ésszel megmenekülnek, hogy aztán a felnőttek is leckét kapjanak általuk. Érdekes is, hogy Pléhpofa minden kötet elején sajnálkozik a fia külleme, készségei miatt, a végére mégis mindig büszke lehet rá. Kár, hogy ezt a következő kalandra mindig elfelejti… nem egy észlény szegényem. De a gúnyt félretéve a cselekmény váza ugyanaz, mint az eddigieké.

Most mégsem esett rosszul, elég ötletes hozzá a cselekmény. Tetszettek Agyalágy ötletei, aki tényleg félúton volt egy feltaláló zseni és egy őrült között. Egy viking da Vinci? Azért ennyire messze nem mennék, Leonardo nem volt egy vérszomjas gyilkos is a zsenije mellett. Tetszett az amerikai kaland gondolata is, ha a józan eszem tiltakozott is ellene. Mert én tudom, hogy Amerika Amerigo Vespucciról lett elnevezve, aki jó 1000 évvel később élt, vagyis a vikingek legfeljebb jósgömb igénybe vételével nevezhették a földrészt Amerikának.

De ez nem is történelem, gyerek kalandkönyv. Ami megint humoros, kalandos, és hozza a szokott minőséget. Amibe beletartoznak a különös rajzok, mert még mindig nem szépek. Meg a beszélő nevek, amelyek bántják a fülem. Bősz- Böhönc… inkább nem is megyek bele mélyebben, szerintem értitek nélküle is.

A kaland folytatódik tovább, jövő hétre olvasom a 8. kötetet is!

Cowell: Így utazz sárkányviharon – Mint gyerekkönyv: 85% kalandos, humoros, és továbbra is finoman értékekre nevel a kötet.

Szubjektíven: 90% lehet, hogy ismerős zsánerekből áll össze, de humoros és szeretnivaló.