Iskolás, világmentős, barátos, mágiás.
Callum nagy döntések előtt áll. Mihez kezd, ha befejezte a Magisztérium utolsó tanévét is? Az apja azt szeretné, ha félretenné a mágiát, és együtt kalandoznának kicsit. Call azt szeretné, ha visszakapná a legjobb barátját és lenne még esélye Tamara szívének elnyerésére. Azt senkinek nem meri elmondani, hogy Aaron nem végleg ment el. A fiú lelke vele maradt, hallja a fejében, mint egy második hangot. Az utolsó év azonban nem várt veszélyt hoz: Alex a káosz elemésztettje lett, és kész elpusztítani a világot. Követelései vannak: egy hatalmas aranytorony, és a gyerekek átadása, akiket felelősségre akar vonni. Call érzékeli, hogy még így is félnek tőle, és hajlanak arra, hogy átadják őt a békéért cserébe. De neki van egy terve, és vannak barátai, akik készek vele tartani az utolsó csatába. Talán Aaron számára is lesz még egy esély, ha jól keverik a lapokat…
Holly Black és Cassandra Black saját jogon is sikeres gyerekkönyv szerzők. Mindketten azonos területen mozognak, ifjúsági és gyerekkönyvek írnak urban fantasy, szerelem és mágia témakörökben. Mellesleg jó barátok is, nem véletlenül van egy közös sorozatuk is. A Magisztérium, ami magyarul is elérkezett a záráshoz.
Az ötödik kötet arról szól, hogy minden szálat elvarrjanak, és minden szereplő megkapja azt a boldog véget, ami a gyerekkönyvekben kijár a szereplőknek. Elég mélyről kell indulni, hiszen Aaron, aki a regények tipikus és hibátlan hősének életre kelt alakja, halott. Különben a sorozat legbátrabb és eredetibb húzása, hogy megölték a fiút. Már a főellenség is halott, így valamit ki kellett a szerzőknek erre is találni.
A két problémát összevonták: hoztak egy új gonoszt, Alex személyében, aki megoldja azt a gondot is, hogy legyen Aaron számára is happy end a történet. De azt már nem mesélem el, a könyv végén meg lehet találni, mire jutnak a szereplők!
Most is igaz, hogy végig pörgetik a cselekményt. Minden fejezetre tartogatnak valami fordulatot, izgalmat vagy nagy magánéleti döntést. Ugyan gyerekkönyv, és nem annyira szerelmes jellegű, mint az Árnyvadászok vagy az Átokvetők hasonló szála, de bizony Call és Tamara miatt van szerelmi szál – gyerekesre butított változatban.
Mégsem tudtam igazán élvezni a kötetet. Nekem megmérgezte, hogy minden eddiginél jobban eszembe juttatta a Harry Potter világot. Alapból nehéz tőle elvonatkoztatni, hiszen tudom, hogy Clare Harry Potter fanfiction novellákkal szerzett magának hírnevet. Ez a sorozat, ez a kötet főleg olyan, mintha ki akarná javítani a Harry Potter egyes szálait a saját szájíze szerint.
Call külsőre is hajaz Harryre, arról nem is beszélve, hogy hasonlóan hordozza a regény főgonoszának lelkét, tőle megörökölt képességeket, mint Harry és Voldemort történetében. Neki is két nagyon jó barátja lesz az iskolai évek alatt, egy fiú és egy lány. Neki is minden kötetben le kell küzdeni egy fenyegetést. Csak éppen az ő barátja sokkal hősiesebb, mint Ron volt. Máshogy alakulnak a trió szerelmi ügyei is.
De talán az a legnagyobb bajom, hogy gyerekesnek érzem a sztorit. Nincsenek nagy érzelmek, drámák vagy örömök. Csak szimplán szórakoztató gyerek kalandok.
Black & Clare: Az aranytorony – Mint gyerekkönyv: 50% végig pörgeti az eseményeket, zárja a szálakat, érzelmes is.
Szubjektíven: 25% kalandos, szórakoztató, de nem kötött le. Túlzottan emlékeztet a HP-re.