– Hogy a pokolba vágtad meg a fenekedet, miközben a kezedet vagy a térdedet meg nem? 
– Tehetséges mestere vagyok az ügyetlenségnek. Szólíts senseinek – vág vissza Charlotte, mire George kuncogni kezd. (Toler: Lélekvesztők)

A mondás úgy tartja, hogy itt e földön azok a legszomorúbb dolgok, melyek elmúltak anélkül, hogy lettek volna. (Johannsen: A birodalmi kalóz)

– De olyan alacsony vagyok! 
– Napóleon is alacsony volt. 
– Napóleon egy szörnyeteg volt – mutatok rá. 
– De azért sikeres, nem igaz? (Mafi: Ne hazudj)

Az öngyilkosság önző. Óriási arculcsapás bárkinek, aki meghalt, pedig élni akart. (Toler: Lélekvesztők)

– Sziget. Nehéz onnan elszökni – mormolta Ascher. 
– A szökéshez feltétlen kell egy Pénteket szereznie, mint Robinson – figyelmeztette őt a parancsnok. 
Ascher kinézett az ajtó elé. 
– Ott megy egy jókötésű, fekete fickó! (Johannsen: A birodalmi kalóz)

Azt akarja tudni, hogy voltunk rá képesek? Majd akkor gondolkodjon el rajta, ha elveszítette a családját, az életét, a házát, a mindenét! Egyszerűen nem volt más választásunk. Régen, ha kockáztatnom kellett, közben az járt a fejemben, mit szól majd az anyám, hogyan befolyásolja a jövőmet, mi lesz velem egy év múlva? De ha nincs mit veszítenie az embernek, bármibe belevág, és képességeihez mérten a legjobbat nyújtja. Nincs veszélyesebb egy embernél, akinek nincs mit vesztenie. (Gaál: Vértestvérek)

• Nem hiszem el, hogy ez a fickó még egy zacskó chipset sem tart itthon.

Az asztalnál ülő férfi felnézett a pasziánszozásból.

• Talán egészségesen él.
• Ezzel meg mi a fenét akarsz mondani? – vicsorgott Duser. A férfi vállat vont.
• A chips tele van rossz dolgokkal.
• Pedro, én egész életemben chipset ettem. Harmincöt éves vagyok, és kockahasam van. (Flynn: Harmadik lehetőség)

 A szépségétől egy férfi elkezd azon morfondírozni, hogy talán nem is olyan vészes jövőkép, ha az emberrel végeznek álmában. (Mafi: Ne hazudj)

Amikor leérsz a gödör aljára, jusson eszedbe, hogy az egyetlen út felfelé vezet. (Toler: Lélekvesztők)

Egy testőr nem gondolkodik, egyedül csak egy jól irányzott fejlövéssel tudsz változást előidézni az agyában. (Gaál: Testvérek)

– A nyomorultak! – sziszegett a rádiós tiszt és kézfejét az ablak felé fordítva mutató, valamint középső ujját felmutatta. Személyes üzenete a németeknek. A kapitány szorongatott helyzetük ellenére elnevette magát, látva tisztje nem lankadó harci kedvét. (Johannsen: A birodalmi kalóz)

– Várjon csak, most látom, hogy van itt egy lemondásunk, az utolsó pillanatban, úgyhogy tudunk önnek szobát adni. Még jobb is, mint az előző, mert ez egy nászutas lakosztály. 
– Tényleg? És ki az, aki az utolsó pillanatban lemond egy nászutas lakosztályt? 
– Valaki, akinek valószínűleg sokkal rosszabb napja volt, mint önnek, signora. (Pellegrino: Egy év Velencében)

 Lehet, hogy össze vagy törve, de én is. Ez még nem jelenti azt, hogy kevesebbet érünk, csupán azt, hogy valakit olyan nagyon és olyan szenvedéllyel szerettünk, hogy elveszteni őt olyan érzés, mintha magunkból veszítettünk volna el egy részt. (Toler: Lélekvesztők)

Mert az étel nagy kaland: ha egy helyet alaposan meg akarunk ismerni, nemcsak a hagyományokat és a szertartásokat kell nézni, hozzátartoznak az ízek és illatok is. (Pellegrino: Egy év Velencében) 

Furcsa, ha hosszabb ideig figyelünk egy utcát, rájövünk, nem is annyira arctalan a tömeg, mint hinnénk, vannak emberek, akikkel mindig szembetalálkozunk, újra meg újra. (Gaál: Testvérek)

Csak enyhe túlzás lenne azt állítani, hogy az életcélom a saját gondolataim és emlékeim kicselezése. (Mafi: Ne hazudj)