Állatos, szerelmes, új életre találós.

Charlotte, a barátainak Charlie idei karácsonya a szokottnál is nehezebb. A barátja elhagyta, miután a nő rájött, hogy már egy éve csalja a személyi edzőjével. Az anyja a legújabb férjével Ausztráliában tölti az ünnepeket. Neki még a lakása is felrobbant – így otthon nélkül maradt egy agyrázkódással. Kénytelen egy vidéki rokon segítségét és otthonát igénybe venni: csak éppen Jez kutyaotthont tart fenn, és Charlie nem bírja az állatokat. Ráadásként szinte azonnal összeveszik a jóképű, de zord állatorvossal, Callel. Mégis, amikor Jez szerelmi ügyben elutazna, vállalja, hogy a távollétében vezeti a Kényelmes Kutyakuckót. Az állatok hamar a szívébe lopják magukat, és még új ebeket is fogad be. Az egyiknek kifejezetten dögös a gazdája, csak éppen foglalt. Cal meg hajlamos beleszólni a dolgaiba, ha kéri, ha nem.

Natalie Cox angol írónő, aki romantikus regényekben utazik, és nagyon szereti a kutyákat. Magyarul megjelenő első könyvében is ez a két érdeklődési köre találkozik össze: egy szerelmes, humoros történet, benne nagyon sok kutyussal.

A cím már előrevetíti az ünnepi időszakot, amikor a cselekmény nagyja játszódik. Ugyanakkor az is benne van, hogy nem csak karácsonyi ez a történet – bármennyire is ráerősít az ünnepi hangulatra a borító. A történet elolvasása után már azt is tudom mondani, hogy a karácsony csak a munkahelyi leállások ideje miatt fontos. Charlie ebben az időszakban megteheti, hogy a londoni állását szünetelteti, szabin van, és vezeti a panziót. De a történet működne a nyári vakáció ideje alatt is, igazából nincs jelentősége annak, hogy pont karácsony lett a kiválasztott időszak.

A regény keveri a romantikus sablonokat és egy kis komédiát. Nem olyan csöpögős nyálas, de még a szenvedélyes jelző sem illik a történetre. Talán a fülszövegből is kiderült, hogy Cal lesz az, aki reális versenyzőként vehet részt Charlie szívének elnyerésében. De a történetben nagyon olyan kevés jelenet akad, ami mutatná, hogyan kerülnek egyre közelebb egymáshoz és lesznek szerelmesek. Az átjött, hogy ismerik meg egymást egyre inkább, de nekem hiányoztak azok a pillanatok, melyek többé tennék őket barátoknál. Amikor csókolózni kezdenek, és egyértelműen többé válnak barátoknál, annak nem éreztem az előzményét. Ha csak barátok lettek volna, úgy is tökéletesen működne minden ugyanígy.

A humor adagolásához több tehetsége van a szerzőnek. A narráció eleve jó hangulatú, és tele van komikus megállapításokkal és beszólásokkal. Charlie nem az a személyiség, aki hagyja, hogy a gondjai elnyomják a kedvét. Tevékeny ember, aki feltalálja magát és megtalálja mindenben a napos oldalt. Ettől jó is olvasni a könyvet, mert nem csak mosolyogtat, de pozitív életszemléletre is nevelget. Nem sokkal jobb lenne, ha képesek lennénk a bánataink helyett arra koncentrálni, mit változtassunk és pozitívan állni a változások elé? Charlie ilyen, és ezt szerettem is benne.

De jutnak neki vicces helyzetek is, hiszen bele kell tanulnia a panzió vezetésébe…

Pozitív szereplőkkel és jópofa kutyusokkal van tele a cselekmény, nagyon érezni belőle, hogy Cox is mekkora kutyabarát.

A szerelmi szál nem tetszett, de különben kellemes és mosolygós olvasmány volt.

Cox: Nem csak karácsonyra - Mint romantikus: 70% kedves szereplők, humoros cselekmény, olvasmányosan megírva.

Szubjektíven: 55% a stílusát szerettem, az állatokat is bírtam, a szerelmei szálat már kevésbé.