Családos, emberek jobb oldalát bemutató, szeretettel teli.

Magdi mindig is kislányos anyuka akart lenni. Amikor első gyermekét várja, az ultrahang is megerősíti, lánya lesz. Minden készen áll a kis Emma fogadására, csak a baba nem – hiszen a nőnek fia születik. Az anya leckét kap a kórházban, hogy nem a baba neme a fontos. (Kislány) Kristóf kénytelen a 139-es busszal menni iskolába. Ott észrevesz egy korabeli, helyes lányt, akinek a kedvéért mindig ezzel a busszal jár. Ám a lány egy napon nem bukkan fel, pedig a fiú már összeszedte a bátorságát, hogy megszólítsa. (A 139-es busz) Zoltán a születésnapjára különleges sakktáblát kap ajándékba. Fia, Péterke szeretne azon játszani az apjával, de mindig azt a választ kapja, még nem, és majd egy napon megérti. Péter az apja halála után ismeri meg az igazságot. (A sakktábla)

Az alcím pontosan megfogalmazza, mire számíthatunk ebben a kötetben. Olyan történetekre, melyekben az emberek jó oldalát láthatjuk. Melyekben mindig nyer a szeretet és vár az olvasóra a happy end. Talán máskor kritikusabb lennék a sok szép és szeretettel teli történettel, de év végén pozitív üzenetekre legyünk fogékonyak!

A történetek sokfélék, de van egy közös pontjuk. Minden egyes konfliktust emberien, szeretettel oldanak meg. A kötet abszolút tanúsága, hogy ha jók vagyunk másokhoz, azzal magunknak is jót teszünk. Boldogabb az az ember, aki nem hajszolja a vagyont, szépséget, külső javakat, hanem megtalálja a családjában és a szeretteiben azt a pluszt, amit a pénz vagy irigység nem adhat meg.

Vannak visszatérő motívumok és cselekményszálak. Nagyon sok történetben vannak kisgyerekek, és kiemelten fontos a szülők és gyermekek közti kapcsolat. Az, hogy a kisgyerekek a maguk ártatlanságában, hogyan adnak leckét a szüleiknek. A Fogyókúrában Viktória azért hagy fel a saját önkínzásával, mert a kislánya őt utánozva már a születésnapi tortájából sem akar enni. A hörcsögben a nagyszülők tudják meg, hogy nem lehet egy ponton megtéveszteni az unokákat, de a korral a gyerekek bölcsessége is nő, és megértik, hogy csak nekik akarnak jót. A karácsonyfában a főszereplő kislány bizonyítja a szüleinek, hogy nem az számít, milyen fa áll ünnepi díszben, hanem milyen szívvel veszik körbe az emberek.

Más történetekben az öregek életébe nyerünk egy kis bepillantást. Hogy lelnek egy kis ráadást az özvegyek egy baráti kapcsolatban, hogy fogadja be régi barátja, majd haragosa a meghalt idős férfi kutyáját, akit addig csak büdös dögnek nevezett.

Vannak kamaszok, szerelmek, mindennapi életképek, amelyekben könnyebb önzően viselkedni. Itt azt látjuk, mi lenne, ha az emberek nem engednének a csábításnak.

Bánthatnám a kötetet azzal, hogy a benne levő történetekkel összhangban nagyon szentimentális a stílusa. Néhol egészen gyerekes, és mintha csöpögne is az érzelmek dagályosságától. Valahol azonban úgy érzem, ez is része a varázsának. Az a tisztaság, jóság, amiért szerettem a történeteket, ebben a formában szívhez szólóan jelenik meg.

Egy van, ami a végére azért nagyon az agyamra ment: a szőke, 3-5 év közötti kislányok már szinte istenítése. A végére a hajam téptem, ha egy ilyen gyerek felbukkant.

Karácsonyra, de év végére is jó ez a pozitív érzelmi hullám. Lehetne így is élni…

Palotás: Igazgyöngyök – Mint női: 90% érzelmes, nagyon pozitív tartalmú. Szentimentális, nyálas, de jól esően az.

Szubjektíven: 95% a szépérzékem tiltakozik ugyan, de a lelkemnek ez most nagyon jól esett.