Minden napra egy könyv

de Wind: Auschwitz, végállomás

2020. február 02. - BBerni86

Összetartós, életben maradásért küzdő, történelmi.

A náci megszállással Hollandiában is megkezdődött a zsidók jogainak elvétele, a gettók létrehozása és az emberek begyűjtése. Egy fiatal orvos munkavégzés közben ismer meg itt egy fiatal ápolónőt, akivel egymásba szeretnek. Összeházasodnak, és bíznak benne, hogy mivel a férfi munkájára szükség van, 2_2auschwitz_vegallomas.jpgvédve vannak az elszállítástól. Egy ponton azonban ők is felkerülnek a listára, és menni kell. Auschwitz a végállomás, ahol megint az orvosi végzettség menti meg őket. Bár dolgoztatták is, a férfi végül helyet kap a kórházi csapatban, és lehetősége nyílik a felesége megsegítésére is. Az életben maradásra koncentrál, miközben igyekszik segíteni a barátoknak is, és soha fel nem adni. Bár egyre nyilvánvalóbb, milyen borzalmak közé kerültek, életet és jövőt akar. Így küzd, él, mert még a pokolban is megvan a módja, hogy életben maradjanak.

A héten volt az Auschwitz túlélők világnapja. Nem meglepő, hogy új kötetek is jöttek ki a témában a héten. Az egyik ilyen az Auschwitz, végállomás.

A kötetnek is megvan a maga története. Eddy de Wind valódi, túlélő holland orvos, akinek a naplója a jelen kötet. Annyi kiegészítéssel, hogy nem E/1-ben íródott. Miután a nácik és a halálmenet elhagyta a tábort, az elrejtőzött férfi előjött, és még ott, a táborban elkezdte papírra vetni a vele történteket. Csak éppen, ha magát és a nejét is nevén nevezte, képtelen volt beszámolni. Elkezdte úgy, de túl fájdalmasnak bizonyult. Ezért új neveket adott, megváltoztatta az elbeszélő személyét, és írt.

Ezzel nagyobb távolságot hagy olvasó és szereplői között is, de a téma volt annyira erős, az események annyira borzalmasak, hogy engem így is meg tudott érinteni. Igaz, annyira nem izgultam a szereplőkért, eleve annak a tudata, hogy megírta a naplót, a bizonyítéka annak, hogy nem kerül majd gázkamrába az utolsó fejezetben.

Tetszett benne, hogy nem arra tette a hangsúlyt, milyen borzalmakat kellett túlélni. Auschwitz, haláltábor, elkerülhetetlen a borzalmas emberi tettek és kegyetlenségek említése, de nem azokkal tölti meg a lapokat, ha utál is rájuk. Mindig az van az események mögött, hogyan lehet túlélni őket. Amikor ki kell mennie építkezésre, vagy egyéb kinti munkára minimális felszereléssel, alig ellátva étellel és fagyoskodva, akkor is azt az emléket, erőt keresi magában, amiért feláll és szenved tovább. A felesége, aki a kísérletező orvosok kísérleti nyula, az ő helyzetében is azt igyekszik meglátni, hogy a beteg tüdőjével még így is több esélye van az életre, mintha annyira embertelen körülmények között dolgoztatnál sokkal kevesebb élelemmel.

Mivel az események után íródott, még nem volt a történelemnek, az eltelt időnek átszínezni az eseményeket és áthelyezni a hangsúlyokat. Ezt egy részen éreztem nagyon erősen: amikor az orvosokról ír, akik a kísérleteket végezték az embereken. Van benne egy, akit annyira lényegtelennek tart, egynek a többi közül, hogy nem is nevezi nevén. Ma már nem így állunk eme náci személyéhez: Mengele.

Ha ki kellene választanom, mi ebben a történetben a lényeg: a cselekmény, a környezet vagy a karakterek, komoly gondban lennék. Fontosak az emberek, a tudatuk, amivel küzdenek az életért, de nem egy klasszikus karakterábrázoló szöveg, kellett a távolság az írónak a saját emlékeitől is. Fontos a világ, amiben történtek a dolgok, de nem az a cél, hogy minél alaposabban megismertesse magát a tábort az olvasóval. Fontos, hogy mi történt vele, de nem csak ezek a lényeges elemek. Kicsit mind benne van, miközben egyik sem tisztán. Így képes egy komplex, sok mindenre kiterjedő benyomást átadni, a táborról és a túlélésről.

Nagyon tetszett, hogy az élet üzenete van benne a borzalmak ellenére. Emlékezetes kötet.

 

de Wind: Auschwitz, végállomás - Mint dokumentumregény: 80% a tények helyett az érzelmeken a hangsúly, az élni akarás a fő.

Szubjektíven: 85% tetszett, hogy az élet van a középpontban. Hiteles, de nem elrettentő.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr7615451016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.