Minden napra egy könyv

Roth: Isten veled, Columbus

2020. április 04. - BBerni86

Vallásos, mindennapi élethelyzetes.

Egy fiú és egy lány találkoznak. Szerelmesek lesznek, noha teljesen más a hátterük. A fiú szegény, a lány gazdag. Mégis kitartanak egymás mellett – de meddig erősebb az érzelem, mint az őket elválasztó világ? (Isten veled, Columbus) II. világháború ideje van, a zsidók is ugyanúgy besorozásra kerültek, harcolnak. Ám a seregen belül is észrevenni, hogy elkülönülnek. Nehéz jót tenni: ha a vallásuk miatt 4_4isten_veled_columbus.jpgkapnak valamit, az is rossz, de az is, ha úgy tesznek, mintha ugyanolyanok lennének, mint a többiek. (A hit védelmezője) Vallásoktatás, és a kisfiuk Jézusról beszélgetnek. Az egyik jobban lelkére veszi a tanítást, mint a többiek. A tetőre megy fel, a szülei igyekeznek lekönyörögni onnan. A gyerek előbb ígéretet akar kapni, hogy nem gyűlölködnek. (A zsidók megtérése)

Philip Roth modern klasszikusnak számít. Nem akartam egyből a nagy regényeibe beleugrani, így a kezdő írásaiba merültem el kicsit jobban. Hamar le is szűrtem a tanulságot, hogy agyilag még nagyon messze vagyok attól, hogy ezeket a történeteket szeressem.

A legnagyobb gondom, hogy ezek a történetek mind a zsidó létkérdésekre vannak kihegyezve, és már alapból gondom van azzal, hogy ezt át tudjam érezni. Ok, volt a történelemben bőven üldöztetésben részük, és senki nem feledheti azt sem, amit a náciktól elszenvedett ez a csoport. De ez miért indukál ilyen más tudatot? Még azoknál is, akik nem a vallás betűjét szó szerint betartva élnek. Mintha azzal, hogy a vallásuk zsidó, bélyeg is lenne rajtuk. Ez nem olyasmi, ami rá van írva az emberre. Talán naiv vagyok, de én már abban nőttem fel, hogy a vallása mindenkinek a magánügye. Amíg megtartja magának, kinek mi köze hozzá? Nincs ránk írva, hogy Buddhában hiszünk, a lélekvándorlásra várunk, vagy a menny és pokol halál utáni helyzetét elemezzük.

Az meg nem jöhet össze, hogy megkülönböztetjük magunkat a csoporttól, szinte egyenruhát húzunk magunkra, aztán azt várjuk, hogy ugyanolyannak lássanak, mint a többieket, akik nem vették fel az egyenruhát. A vallás miért nem belső ügy? Tudom, naiv vagyok.

Nem is akarok ezen merengeni tovább. A lényeg, hogy annyira másként gondolkozom, hogy nem sikerült ebbe a novellás kötetbe otthon érezni magam. De még csak olyan érzésem volt, hogy kirándulást teszek egy más kultúrába, mint a sajátom.

Ennek ellenére, azt fel tudtam fogni, hogy maguk a szövegek és a történetformálás rendben van. Bár kortárs szerző, nem abból űz sportot, hogy a szövegeit a kiválasztott kevesek érthessék meg. A történeteknek klasszikusan elmondott cselekménye van, miközben kiemelten foglalkozik azzal is, milyen emberek vannak bennük, mit és miért tesznek, mit éreznek. Jó mesélő, jó ábrázoló a szerző.

Egy-egy történetben szinte magam előtt láttam a szereplőit. Leginkább a kisfiút, aki annyira a lelkére vette az iskolában történteket, hogy felment a tetőre és maga próbált tenni valamit. Még akkor is tudom, hogy ezek a karakterek rendben vannak, ha képtelen vagyok azonosulni velük.

Ott volt Neil és Brenda. Alapból nem nagyon értettem, miért szeretnek egymásba és próbálnak együtt lenni. Egy ponton szerintem már ők maguk sem értették, mert a történet végére már teljesen úgy éreztem, hogy keresik az indokot a szakításra. Ok, nem a mában játszódik a történet, és bele lehet magyarázni, hogy a generációk közti különbségek is benne vannak, de komolyan ennyire ki kell akadni azon, hogy a lánynál a szülei meglátták a fogamzásgátló eszközét? Az jobb, ha eldugja, és megjátssza, amit hinni akarnak róla?

Ha a címnél akarok maradni, akkor az lesz a végszavam, hogy Isten veled, Roth! Sajnálom, de egyelőre nem passzolunk össze.

 

Roth: Isten veled, Columbus - Mint kortárs: 70% hiteles, lelkileg formált konfliktushelyzetek, bennük egy kérdéskörrel.

Szubjektíven: 25% egyre jobban elvesztett a kötet. A zsidó létkérdések nagyon nem kötnek le.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4215590690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.