Egymásba szerető, rivalizáló, mediterrán.

Rea stílusát sokan nem szeretik. A profi táncos lány mindene a munka, és ha valami nem tetszik neki, azt bizony meg is mondja. Talán nem ő a legnagyobb tehetség, de kemény munkával igazi gyémánttá nemesítette magát. A társulatával most új munkát kaptak: egy luxushotelben lesznek a fő műsorszám pár hónapig Spanyolországban. A helyszínre utaznak, és kezdetektől viharzanak a szenvedélyek: az új csillagocska, Leila mindenre kész, hogy a vezető táncos szerepét megszerezze. A tulajdonos megnyerő fia, Hugo pedig szemet vet Reára. Bár az elemi vonzalom tagadhatatlan kettejük között, a nő egy ideig ellenáll a férfi ostromának. Ám ahogy belebonyolódnak a viszonyba, kénytelenek szembenézni azzal, hogy mit jelentenek egymás számára, és mennyit hajlandóak feladni az életükből a másikért.

Nem szoktuk kihangsúlyozni, de a borító nagyon fontos minden regény számára. Ha hasonlatokkal akarnék élni, az a ruha, amivel nagyon sok mindent lehet kezdeni. Ha a tartalom nem olyan szuper, akkor egy csinos dressz feldobja. Bevonz, eléri, hogy felfigyelj rá és egy jó fülszöveggel már ki is kötött a polcon. Előfordulhat az is, hogy jó alak és remek belbecs marad észrevétlen az előnytelen öltöztetésnek hála. Hiába gyöngyszem, ha senki nem veszi észre!

A Hazugok, és a kísérő novella, A kísért a múlt legnagyobb érdeme, hogy szép a külső megjelenése. Egységes a stílus, érdekes a tárgy a háttérben, és letisztult az egész. A fülszöveg alapján ugyan tipikus romantikus, amit a táncvilág kulisszái némileg feldobnak, de a borítón megakadt a szemem. Hiába, az a balettcipő ott finoman a háttérben…

Ám sajnos a várakozásaim semmilyen tekintetben nem teljesültek. Nem számítottam eredeti cselekményre, nyilvánvaló volt, hogy ez egy elemi szenvedély regénye lesz, amiben Hugo és Era nagyon egymásra kattannak. De még így is zavart, ahogy ágyba és szerelembe esnek. Nem tehetek róla, nem bírom, amikor ennyire egybe mossák az erotikát és a szerelmet. Arról olvasok, hogy milyen jó a szex, aztán már lelkitársak és kiegészítik egymást? De ezt honnan tudják? Amíg összejönnek, abban ok, volt némi játékosság, de onnantól kezdve nem volt, ami lekössön.

Ennél azonban nagyon szívfájdalom, hogy a beígért kulisszatitkokat a táncosok világáról nem kaptam meg. Marakodnak, Leila összefekszik azzal, akitől segítséget remél Rea ellen. Ez nem kulisszatitok, ez szappanopera. Hol vannak a próbák? A kemény munka, amitől úgy néz ki az előadás, ahogy? Párszor a szerző leírja ugyan az előadást, de azt is arra hegyezi ki, hogy Hugo mennyire beindul Reára. Egy cseppet nem éreztem úgy, hogy a táncosok világa megnyílt volna előttem.

A stílus. Érzékeny vagyok a trágárságra. Ha nincs indokolva a történetben, akkor nem viselem el. Mint a meztelenség a filmben – öncélúan mi értelme? Itt nincs értelme annak, hogy egyesek mocskosan beszélnek. Nem is bírtam. Különben meg tipikus nyálregény, a szövegében is. Élményt ne várjon senki.

A szereplők közül egyedül Rea és Hugo vannak előtérben. Ugyan Rea mögött ott van egy egész társulat, de csak egy-egy vonást kap mindenki. Leila – mit tudunk meg róla? Hogy akár gátlástalanul is előre akar lépni. De miért és milyen ember ő? Azt már nem tudni. Rea és Hugo javára szóljon annyi, hogy legalább nem hibátlan, ártatlan szépségek, ennél árnyaltabban vannak megírva.

Novellában van még neki írva egy happy end – nem is elemzem, nulla konfliktus és történés.

Leginkább annak tudom ajánlani ezt a történetet, akinek bejönnek a szappanoperák. Olyan húzás akad bőven – kié a gyerek? – és a szerelem a téma mindenek felett.

Belle: Hazugok - Mint romantikus: 50% érdekes világa van, két karakteres hőse, és tele van szenvedélyekkel.

Szubjektíven: 10% ez most nagyon nem talált be. Túl sok erotika, kevés a táncvilág.