Minden napra egy könyv

Idézzünk!

2020. június 24. - BBerni86

Lehet, hogy az igazság létfontosságú, de szeretet nélkül elviselhetetlen. (McCarten: A két pápa)

 

A nagy szerelem tisztítótűz. Az összes hülyeséged a lángok martalékává lesz, és jobb emberré válsz általa. (Watt: Igazán szerelem)

 

Itt vagyok. Csak éppen igyekszem feldobni magam valamivel. Az én drága uramnak volt ez a módszere, amikor bajunk történt. „Dobd fel magad!”- mondta mindig. „Gondolj valami vidám dologra!” Úgyhogy most éppen elképzeltem, ahogy hozzákötözöm azt az aljas K.K.-t a dzsipemhez, és keresztülhajtok vele a tüskebokrokon. Nincs ember, aki elviszi szárazon, hogy kezet mert emelni az unokámra, bárki legyen is az. Erről gondoskodom, amíg csak élek. Tüzet okádok, és úgy odapörkölök neki, hogy lángra kap a segge. (Attar: A Serengeti köde)

 

Mint minden egyes új nap, ez is olyan, mint egy üres naplóoldal, ami csak arra vár, hogy megtöltsem valamivel. (Hossfeld: Csaknem fiúmentes nyár)

 

De most eszmélek rá, hogy a művész nem elégedhet meg pusztán a művészettel. Hiába is tagadja, természetes vágy él benne az elismerés után. (Christie: Tíz kicsi néger)

 

Egyetlen hely sincs a világon, ahová egy magánember elrejtőzhetne. Nincs menedék, nincsenek biztos pontok. Senki sincs, aki segítene. Feláldozható gyalogok vagyunk a kormány és a gazdaság megalomán sakkjátszmájában. És én belefáradtam, hogy ide-oda tologassanak. (Dick: Fizetség; IN: Lenn a sivár Földön)

 

– Bébi? – hördülök fel. Előrehajol, összefűzi meglepően elegáns ujjait.
– Nem tetszik a megszólítás? Akkor válassz magadnak másikat! A barátnőm vagy! – emlékeztet csúfondáros hanglejtéssel.
– Ennyire imádom a kisbabákat?
– Micsoda? – hőköl hátra. – Nem. Rendben, mit szólnál, mondjuk… – gondolkodást színlel, aztán összecsapja a kezét – ahhoz, hogy öreglány?
– Remek – villantom rá a legművibb mosolyom. – Én meg úgy hívlak majd… hogy Kúró Rudi. (Watt: Igazán szerelem)

 

Néha rátalál az ember egy szivárványra ami betölti a szívét. Talán soha nem érheti el, és nem lehet az övé, de annyi színt és oly sok csodát hoz az életébe, amit soha nem fog meg bánni. (Attar: A Serengeti köde)

 

A testünk begyógyul és beheged. A testünk úgy épül fel, hogy a jóvátétel ott csörgedezik az ereinkben. Nem a hibáinkból és bukásainkból vagyunk összerakva. Minden reggel újjáépülünk. A múltad nem határozhatja meg a jelenedet, Leora. A hibáid nem kísérhetnek el örökre, mert mindenki kap esélyt a jóvátételre. (Broadway: Ink)

 

A pszichológusnak nincsenek ilyen biztos kapaszkodói. Nem tud belenyúlni egy ember elméjébe, hogy átrendezze a dolgokat. Nem kereshetek lyukakat az ujjbegyemmel, és nem tudom varrásokkal meg kapcsokkal helyrehozni a sérüléseket. Pedig pontosan ez a munkám: lyukakat tömök be, elfedem a repedéseket, helyreállítok és kompenzálok. Nekem szavakkal, ötletekkel és gondolatokkal kell megjavítanom, ami elromlott. (Robotham: Fulladás)

 

– Csak óvatosan, bébi! Még a végén komplexusom lesz.
– Már van. Egomániának hívják. (Watt: Igazán szerelem)

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3415733438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.