Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Moseley: Nincs vesztenivalóm

2020. december 09. - BBerni86

Gyógyuló, szerelembe eső, pszichopatával szembenéző.

Anna és a barátja eltervezték, milyen nagy este lesz a lány 16. születésnapja. Egy bárban buli, majd egy előkelő hotelben az első közös éjszakájuk. Ám a lányra felfigyel egy bandavezér, és az este nagyon nem a tervek szerint alakul: Jack holtan, Anna a férfi kezei között végzi, aki hónapokig erőszakolja és kínozza. Anna végül szabadul, nincs_vesztenivalom.jpgbörtönbe juttatja kínzóját, de már nem az a lány, aki egykor volt. 19 évesen kezdi az egyetemet, és nagy esély van rá, hogy az apjából lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A börtönből továbbra is érkeznek a szerelmes levelek, amelyeket eltitkolnak előle. Mivel meghallgatás is lesz új bizonyíték miatt, egy titkos ügynököt rendelnek mellé álruhában, aki a barátjának kell kiadja magát. Ashton évfolyamelsőként végzett az akadémián, Anna az első feladata. A gyönyörű, sebzett lány megigézi, és elhatározza, nem csak megvédi, meg is gyógyítja. A szenvedély és a szerelem azonban nem csak Anna bűntudatával, de Carter megszállottságával is meg kell birkózzon.

Nem teljes az egyezés, lehet, hogy nem is kellene ide hoznom, de nem egyszer eszembe jutott Moseley regényéről a Túl késő (Hoover). Mindkettőben van egy pszichopata bűnöző, aki iszonyatos módon bánik a nővel, akit elvileg szeret. Mindkettőben el kell menekülnie a lánynak, és megvédeni magát, amiben majd az igaz szerelem fog segíteni. Persze, magában a cselekményben is vannak különbségek: Annát elrabolják, erőszakkal tartja Carter maga mellett, de nem egy olyan jelenet van, amikor kísértetiesen hasonlít Anna viselkedése és a vele történtek arra, ami Hoover hősnőjének jutott.

Ez is fájdalmas olvasmány és nagyon lélekölő, ami a lánynak jutott. A könyv kínzó részei, amikor Anna rémálmaiból kiderül, miket is kellett hónapokig kiállnia. Van érzelmi súly, dráma és nagyon átélhető fájdalom.

Díjaztam azt is, hogy Ashton nem tud mindent varázsütésre meggyógyítani. A túlélők bűntudata, Carter fenyegetése is közöttük áll, és az egy folyamat, ahogy egymásba szeretnek és ahogy kapcsolatba kezdenek. Meg van fogva a gyógyulási folyamat, ami azért ellensúlyozza, hogy két szexi és gyönyörű fiatal szinte első látásra egymásba szeret és Ashton mennyire álompasi – türelmes, helyes, kedves, önfeláldozó.

A karakterekben amúgy is nagyon mesés – hiteltelen a szerző. A pozitív karakterei bántóan tökéletesek, míg a gonoszok eredendően démoniak. Igaz, megszerettem Anna és Ashton karakterét is, de akkor sem tudom elhallgatni, hogy a külsejükkel, képességeikkel simán lehetnének mesehősök is.

Ehhez hozzájön, hogy egy téglányi a kötet, amihez képest cselekmény nem sok akad benne. Nagyon érzelmileg magyaráz mindent, gyakran ugyanazt Ashton és Anna szemszögéből is végig követhetünk. Mivel szeretem, ha van cselekmény is, nekem ebben a formában kissé túl volt írva a regény, de akinek nagy érzelmek, viharok és lelki feszültségek kellenek, nagyon otthonosan érezheti majd magát a történetben.

Van benne erotika is, de nincs elszállva a szerző. Nem is olyan realista, hogy anatómiai részletességgel elemezgesse a főszereplők nemi életét. Ezt is tudtam díjazni, szerencsére ebben nem esett úgy túlzásba, mint az érzelmek gombolyításában és simításában.

Összességében kissé megosztónak éreztem a regényt. Szerettem a hőseit, érzelmileg is sok minden benne volt, de azért hiányzott valami pörgőbb esemény – a végére érkezett ugyan, de az már későn és csak a végén egy kicsi. Azért érdekel, mi lehet a sorozatban még.

 

Moseley: Nincs vesztenivalóm - Mint romantikus: 70% érzelmekben gazdag, belülről megfogott történet, pörgős véggel.

Szubjektíven: 60% lekötött, vannak szívszaggató részei, szimpatikusak a hősök, de túlírt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3716326040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása