Szülőt kereső, bűnügybe keveredő, saját utat járós.

Enola Holmes szabadon nőhetett fel, egy olyan anya mellett, aki nem akart a lányából kisasszonyt faragni. A lány 14. születésnapján azonban az asszonynak nyoma veszik: még az ajándékát elküldte a gyereknek, de ő maga nem került elő. A lány kénytelen a bátyjaihoz fordulni, akik meg is érkeznek Londonból és elszörnyülködnek az otthoni állapotokon: a ház lepusztult, a húguk elvadult, és nyoma sincs semminek, amire az anyjuk pénzt kért és kapott az utóbbi években. Mycroft és Sherlock Holmes nem érnek rá egy kamaszlánnyal foglalkozni, intézetbe adnák. Enola így a szökés és az anyja megkeresése mellett dönt, miközben egy rejtélybe is belebotlik. Egy 12 éves fiúcska, mellesleg leendő herceg eltűnt otthonról. Enola gyorsan megoldja az ügyet, és közben rádöbben, hogy a saját szerencséjének kovácsa akar lenni. Bőven akad ügy, amivel foglalkozhat és lehet még egy magánnyomozó Holmes.

Sherlock Holmes a nagy név, és már bőven kapott feldolgozást a története. Akad olyan, amelyben gyerekkori barátok Irene Adlerrel és a francia csibésszel, Lupin-nel. Volt, aki megírta öregkorában az utolsó, fájdalmas ügyét. Üldözött természetfelettit, modernizálták. Most pedig a családja bővült egy fővel.

Enola a húg, aki a könyvben, főleg az elején még nagyon gyerek és esetlen. Egy vadóc, bár az intelligens fajtából. Mivel 14 éves, ilyennek is kell lennie. Aki megszeppen a két híres bátyjától, és nagyon is tisztában van azzal, hogy mennyire alulképzett. De aki mer új dolgokba kezdeni, és nem ijed meg, ha a saját kezébe kell vennie az ügyeket.

A történet kifejezetten egyszerű – meg akarja találni az anyját, nem akar nevelőintézetbe vonulni, így Londonba szökik. Közben véletlenül fut bele a márki ügyébe, és gyorsan el is rendezi azt. A címmel ellentétben nagyon keveset szerepel az eset. Szétnéz a házban, megállapítja a tényeket, majd amikor ténylegesen belebotlik a gyerekbe Londonban, segít neki biztonságban visszajutni a családjához. Ennyi.

Ez inkább egy bevezető kötet, amelyben megismerjük a Holmes családot, és látjuk, Enola milyen körülmények között dönt az önállósodás és a magánnyomozói hivatás mellett.

Játékosan és humorosan van elbeszélve, könnyen követhető és a nyomtatáson is látni, hogy kisebbeknek szánták. A nagy betűk, széles sortávok is erről árulkodnak.

A lánynak hátrahagyott rejtjel is olyan, ami inkább játék, mint komoly feladvány. Gyerekként lehet, hogy nem lenne ennyire pofon egyszerű, de azért felnőtt fejjel csak mosolyogtam rajta, hogy ez nehéznek van titulálva. Magamban el is képzeltem, mit szólna hozzá a felnőtt irodalom Sherlock Holmes karaktere. Ránézne, elmosolyodna, már mondaná is a megfejtés, talán még megjegyzést is tenne rá, hogy gyerekként komolyabb rejtvényekkel szórakoztatta magát.

Kellemes a hangulata, van benne humor is, és szimpatikus a hősnő. Bár elég nagy a különbség az otthon látott Enola és az önállóan boldoguló lány között, ezen könnyen túllendültem. Azért kellett, hogy a testvérei olyan vadócnak és reménytelennek tartsák, hogy szóba se kerüljön, hogy bármelyik is magához venné.

Új nézőpontból ábrázolja a Holmes fivéreket is. Kevésbé dicső itt az alakjuk. Jobban ki van emelve, hogy férfiak – Enola női nézőpontot igyekszik képviselni. Ha nem is a film szintjén.

Mióta láttam a filmet, különben nehezen vonatkoztatok el az ott látottaktól. Kedveltem a regényt is, de a film annyival jobban tetszett, hogy az maradt meg jobban a fejemben.

Springer: Az eltűnt márki esete – Mint ifjúsági: 70% szerethető történet és hősnő, hihető kalandok és Sherlock Holmes.

Szubjektíven: 65% jobban tetszett, amíg nem láttam a filmet. Az sikerült jobban közülük.