Tudom, hogy ti, kráziaiak szívesen öltöztök fekete-fehérbe, de a világ nem ilyen egyszerű. Vannak színek, sőt a szürkének is léteznek mindenféle árnyalatai. (Brett: Koponyatrón)
De hidd el nekem, az évszázadokat túlértékelik. Csak az számít, hogy mit kezdesz az időddel. Inkább töltök el egyetlen esztendőt új emlékeket szerezve, mint ezret ugyanazokban az emlékekben kószálva. (Lawrence: A lány és a csillagok)
A lelkünk nem marad teljes egészében velünk, Brodie. Azokban is él, akiket szeretünk. Akárcsak azokban, akik szeretnek minket. (Gemeinhart: Egy kutyus két élete)
De Köztársaságváros még gyerekcipőben jár és a köztünk lévő különbségek túl gyakran vezetnek konfliktusokhoz. Ezen viszont változtathatunk. Ha legközelebb végigmennek az utcán, köszönjenek az önök mellett elhaladó idegeneknek! Gondoljanak bele, milyen lehet az ő helyzetük! Ha elég sokan teszünk így, egy nap talán sikerül megtalálnunk az egyensúlyt a társadalmunkban és egymás között. (DiMartino: Hatalmi harc 3.)
– Te most komolyan az Alkonyatot elemezgeted itt nekem?
Basszus! Ez is Allie hibája. Szánalmas lúzert csinált belőlem, aki a bárban Alkonyat-könyvklubot alapít a haverjával.
– Nem is tudom, hogy kiröhögjelek, vagy inkább ajánljak egy jó agyturkászt – jegyzi meg Beau komoly képpel. (Kennedy: A pont)
Mielőtt az az ember lesz, aki lenni akar, meg kell szabadulnia attól az embertől, aki. (de la Motte: Kegyetlen tavasz)
– Hosszú volt ez a néhány nap. Kösz, hogy belerángattál ebbe a szarba.
– Sajnálom. A nyomorúság társaságot követel. (Alger: Lányok, mint mi)
Lemosolyogtam a gazdijához bújó kutyára.
Ez az, amit én bizony sehogy sem értek: mégis hogyan lehet a világ ilyen sötét hely, amikor ennyire hősies szívek és ragyogó lelkek vannak benne, mint Brodie-é? (Gemeinhart: Egy kutyus két élete)
– Tokuga vagyok, a Tripla Terror Triád vezére… és hamarosan Köztársaságváros vezetője!
– Ő is indul az elnökségért?
– Kétlem, Meelo. (DiMartino: Hatalmi harc 3.)