Szerelembe eső, esküvőt meghiúsító, családi titkos.

Három fiú, féltestvérek, akik egy napon születtek, de más anyáktól, még gyermekként fogadalmat tettek. Herceg apjuk, akinek csak ők voltak a gyermekei, egyiküket örökössé tenné – ők pedig megígérték, bárki is lesz a herceg, nem lesz családja, hogy vele apjuk családja megszakadjon. Ketten megszöktek a mostohahúgukkal, a harmadikból herceg lett. Felnőtt férfiként pedig bejelenti, hogy nősülni akar és családot alapítani. Ekkor fedik fel maguk a rejtőzők, mert Devon, akit az éjszakában Devil néven ismernek, bármire kész, hogy meggátolja fivére terveit. Kiszemel egy vénlányt, akinek megígéri, hogy segít neki, hogy Ewan feleségül vegye. Cserébe majd csak egy dolgot kér, ha már a lány lady lesz. Felicity beleegyezik, ám nagyon hamar rádöbben, hogy a titokzatos, a törvény sötét oldalán mozgó Devil sokkal jobban tetszik neki, mint a jól fésült herceg.

Sok jót erről a regényről nem fogok tudni írni. Végig volt egy olyan érzésem, hogy ezt a történetet már ismerem. Önálló ötlet nem nagyon akadt benne, és szokás szerint a történelem sem kapott szerepet benne.

Kezdjük talán ezzel. A történelem nagyon halvány díszlet. A nemesi címek, bálok miatt van jelentősége, de csak a kornak és a társadalmi szokásoknak, a tényleges korszak nem jelenik meg benne. Azt sem tudni, ki a király éppen, nincs benne történelmi személy, de még egy nevezetes esemény sem. Magát a korszak leírását sem éreztem hitelesnek: a történet végén Felicity a családja beleegyezésével lesz Devon felesége, aki nem elég, hogy alvilági figura, még fattyú is. Felicity viszont egy grófkisasszony. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bármi realitása lenne a happy end történetüknek.

A romantika viszont a zsáner hagyományait követve megvan benne. A megismerkedés, szerelembe esés, ostobaság miatti szakítás, majd a békülés a nagy gesztussal és még nagyobb happy end. Vannak szópárbajok, egy ponton elindulnak a szenvedélyes pillanatok is, Devon és Felicity története ugyanazokból az elemekből épül fel, mint oly sok nyálregény páré. Akinek csak a szenvedély, meg két szép ember románca kell, itt megtalálja a számítását.

Stílusában is pont olyan negédes szerelmes, mint oly sok románc romantikus lelkületűeknek.

Ami engem zavart, hogy mennyire nem jön össze Devon motivációja a történetben. Már az is zavaros, hogy Felicity megrontása hogyan gátolná meg Ewant, hogy örököse legyen. Olyan idióta a terve eleve, és a lánynak beígért leckék is semmilyenek. Ewan csak elő akarta őket csalni, inkább az ő terve működött. Devon, annak ellenére, hogy alvilági kiskirály, olyan csak gondolkodásmódjában, mint egy sértett gyerek. Még egy hiba a tervben: ő megnősül, Felicity meg családot is akar. Akkor máris lesz az apjának unokája – így máris vége az apai vérvonal megszakításának.

De hogy mennyire vakok abban is, mit akar a másik igazán! Devon és Felicity története nem tudott lekötni, én jobban együttéreztem Ewannel, aki láthatóan a szerelmét akarja visszakapni. Miért nem látják ezt meg a többiek? Annyira egyértelmű! Fogadunk, hogy mindenre van egy jó magyarázat, csak eddig senki nem vette a fáradtságot, hogy meghallgassa őt is, csak futottak előle? Úgyhogy, a fő szál, a Felicity – Devon történet tipikus, ismerős és pár szócsatát leszámítva unalmas, de Ewan története érdekelne.

Tipikus, tucat kosztümös romantika, de trilógia lesz. A következő részt Beast/Whit párra lelése lesz. Kár, hogy pont Grace és Ewan marad a végére…

MacLean: A Lepke és a Láng - Mint történelmi romantikus: 50% a románc teljes, a történelem semmilyen, a konfliktus mű.

Szubjektíven: 30% a főszereplők története nem tudott lekötni, de a háttérszál érdekelne.