Más világos, gyilkossági ügyben nyomozó, viktoriánus, álcás.

Orvos volt és mesterlövész. Az afganisztáni harcokban tüntette ki magát, de egyszer túl mélyre mentek egy barlangban. Túlélte, de már nem volt többé ugyanaz az ember. Alkalmatlan lett a szolgálatra, leszerelték. Londonban aztán újra ki kellett találnia magát. Szüksége volt egy albérletre is, amire tellett neki. Így hozta a sors össze egy különös figurával, akit sokáig nem is tudott hova tenni. Idegenek és különös alakok jártak hozzá, sokféle kísérletet folytatott, időnként még a kandallóra is lövöldözött. Majd egy felügyelő érkezik a lakásba, és a titokra fény derül. Lakótársa a világ egyetlen magánnyomozója, aki megoldhatatlan bűnügyi esetekben nyújt tanácsokat. Most pedig állambiztonsági ügyről van szó: egy királyi személyt gyilkoltak meg, és kézre kell keríteni a tettest. A nyomozó pedig orvos barátját bevonva megkezdi a játszmát.

Neil Gaiman munkásságában előkelő helyet foglalnak el a képregények is. Írt a DC-nek, sok saját karaktere is van. Ezzel a történettel arra is van példa, hogy egy epikai alkotása lett feldolgozva képregényként. (Nem ez az egyetlen már magyarul sem, ha olyan hangulatom lesz, majd mesélek arról is, hogyan váltak rajzolttá a skandináv mítoszok, általa.)

A Smaragdzöld tanulmány. Már a címe is felidézi Sherlock Holmes alakját, nem igaz? Tanulmány vérvörösben, annak idején így indult Doyle halhatatlan őse. Ahogy belemerülünk a történetbe, már nem csak ez lesz a hasonlóság. Ahogy a lakótársat kereső, sérült háborús veterán doktor alakja megismerkedik egy különös figurával – csak éppen itt a háborúban van egy olyan elem, ami Doyle kapcsán fel sem merülne. Doktorunk egy szörny miatt sérült. Mivel a történet legelején jelenik meg ez az alak, nem spoiler, ha ennyit elmesélek. Ez már jelzi, hogy a világ nem az, amit Doyle teremtett meg. Később ebből még többet kapunk, és rá kell ébrednünk, hogy ez már egy Lovecraft ihlette alternatív valóság. Jól ki van találva, érdekes és horror világ. De erről ennyit – érdemes olvasás közben felfedezni a részleteket.

Ez tehát az alap: Sherlock Holmes világa egy Lovecraft ihlette alternatív viktoriánus Londonban. Sok elemben feltűnik még Doyle története, csak ezen a másvilági szűrőn keresztül. A végén meg van egy nagyon találó poén. Tedd csak fel magadnak a kérdést, ha már láttál/olvastál Sherlock Holmes történetet: hol állna a nyomozó egy ilyen világban? Hatásos, megkapó, roppantul bírtam a sztori végét ezzel a kis csavarral.

Azt külön poénosnak találtam, hogy más, klasszikus korszakbéli történeteket is felvillant a fejezetek végén, reklámnak álcázva. Ezekből az látszik, hogy ebben a világban jól megy a szörnyeknek és simán sikeremberek lehetnek belőlük. Dracula, Frankenstein, Jekyll doktor is árulja termékét/szolgáltatását pirula vagy egyéb formában.

A humorérzékemnek nagyon megfelelő volt ennek a sztorinak a világa. Már ezek a szörnyes reklámok is, de Sherlock Holmes ténykedése is a színházban. Valahol az egészben érzek egy nagy poént, miközben horror és jópofa adaptáció is.

Képregény, így felmerül a rajzok minőségének kérdése is. Van benne valami festményszerű, talán kicsit elmosódott vonás is. Hangulatos, kifejező – a nyomozó szemének csillanásai jól sikeredtek benne. Nem az a fajta szépség, annál festettebb hatású, mint a Monstress vagy a Harleen volt. De tetszett ez is, hangulatban illett a megidézett korszakhoz.

Szerettem a világát, a csavart, korrekten meg is lett rajzolva. Talán pár dolog nekem érthetetlen – Viktória férje Albert, csak éppen itt nem értem, mit tud kezdeni Viktória a férfival, mint férjjel. Vagy a meggyilkolt herceg szórakozása – az még ok, hogy a rettegést felkelti a kiszolgáltatott lánnyal. De ilyen fiziológiával hogyan lenne szexuális ragadozó is? Bár, ezt talán tudni sem akarom. De ezzel együtt is jól szórakoztam.

Gaiman: Smaragdzöld tanulmány – Mint képregény: 85% az eredeti sztorit ötletesen ülteti át rajzokba, érdekes és sötét alternatív univerzumot teremtve.

Szubjektíven: 75% humorérzékemnek megfelelő, bírtam a szereplőket és a csavart a végén, csak pár dolog nem áll össze részletkérdésekben.