Fülszöveg: 

Charlotte ​és George titkos szerelme hosszú évek után végre beteljesedett. Házasságot kötöttek, letelepedtek Németországban, és boldogságukat látszólag semmi sem árnyékolhatja be. Ám a férfi képtelen kordában tartani csillapíthatatlan kalandvágyát, ezért veszélyes expedícióra indul Afrikába. Charlotte ezalatt vásárol egy ültetvényt a tanzániai Usambara-hegységben, hogy otthont teremtsen az unokahúgának, Klarának és az ő családjának. Nyugodt, békés ültetvényes életről álmodik a széles afrikai ég alatt, George-on azonban újra meg újra erőt vesz a nyughatatlanság, és nem képes gyökeret ereszteni. Hiába igyekeznek mindketten alkalmazkodni, a jövőről alkotott elképzeléseik szöges ellentétben állnak egymással. Egyre nő közöttük a feszültség, és a szaporodó konfliktusok végül veszélybe sodorják a házasságukat. Vajon sikerül újra egymásra találniuk, és visszakapják a régi boldogságukat?

Szerintem: 

Egyenes folytatás, és

a szerző hozza ugyanazt a szintet, amit az első kötetben is sikerült elérnie. Van hangulata, érzelmileg szépen felépített, bár még kicsit most is szenvtelennek érzem a stílusát.

A cselekményben most sincs sok minden. Charlotte és George egy rövid időre visszatérnek Európába, de hamar rájönnek, hogy már nem ott vannak otthon. Míg a férfi egy expedíció részese lesz, Charlotte egy újabb ültetvényt hoz létre. Van egy kis szakadék közöttük, de szeretik egymást és ez sok mindenen átsegíti őket.
Egyes részleteket még ki lehetne emelni, de röviden ez a kötet lényege. Izgalmasnak nem tudom mondani, de legalább valami történik benne. Ha lassan is.
Az olyan epizódok színesítik, mint Szimba története, aki Charlotte hűséges ebe lesz és kitart a család mellett tűzön-vízen át. Vagy Charlotte vadász rajongója, aki bár 10 évvel fiatalabb és tisztában van vele, hogy az asszony szerelmes is a férjébe, középkori lovaghoz méltóan segíti a gondokban és talál ki érdekes ajándékokat. (Azt mondjuk nem tudom díjazni, hogy trófeát küld a nőnek, még ha pl. az egyik egy kiöregedett oroszlán is.)

Az tetszett benne, ahogy igyekszik a látszatok mögé nézni és hoz fel kényes témákat. Ugyan gyakran nem tetszett a hősnő hozzáállása, de ezzel nem először vagyok így. Megint téma a pénz és Charlotte öröksége, amit az unokatestvére elpocsékolt, és aminek a visszafizetéséről Charlotte most lemond. Azért megvan a rokonokról a véleményem, akik mindennek elmondják a nőt, amiért hozzáment az unokatestvére volt férjéhez – megjegyzem, az a bizonyos rokon már sokkal előbb újra megházasodott –, de rögtön mézes-mázasok lesznek, amint Charlotte lemond a pénzéről. Vagy, ott van Afrika gyarmatosításának is a kérdése. George és Charlotte nagyon nem egy véleményemen vannak, és hosszasan el is időznek a témán. Valahol mindkettőnek van igazsága, a szerző jó érzékkel nem is ad egyiküknek sem igazat, az olvasó is eldöntheti, kivel tud jobban egyetérteni.

Charlotte áll a középpontban, és újfent ő az, akinek az örömeit és a fájdalmait leginkább át lehet élni. Mert az is jó benne, hogy nem minden alakul jól. Nagyon tudtam sajnálni, amikor teherbe tud esni 36 évesen, de elvetéli a babát és a kisfiú holtan születik. Ettől kicsit életszerűbb. A többiek kiegészítik az ő történetét, és aszerint tarthatjuk őket jobbnak vagy rosszabbnak, hogy a nőhöz milyen a viszonyuk. De senki, még George sincs olyan részletességgel ábrázolva és mélyítve, mint Charlotte.

Ezzel együtt is hiányoltam a kötetből az érzelmek átélhető átadását. Gyakran éreztem szenvtelennek a regény stílusát, mintha a szerző csak felsorolná az eseményeket és nem csak tényeket sorolna fel egy család és egy házasság mindennapjaiból.
A történelem ábrázolásával is így vagyok: ugyan használ fel történelmi elemeket, és ott van a már említett vita is arról, hogy jogos-e, hogy az európaiak sajátjuknak veszik el a földeket. De! Mégsem igazán történelmi, és csak annyiban fontosak ezek a dolgok, amennyiben Charlotte életét közvetlenül érintik.

De továbbra is áll, hogy aki igényes történelmi romantikus regényre vágyik, amelyik többet tud két szép ember szexuális egymásra kattanásánál, ez nem egy rossz választás számukra.