Fülszöveg: 

Csinos ​egyetemista. – Idősebb professzor. – Azt hiszed, tudod, mi lesz ebből?
– Nagyon tévedsz.
A nő mindent kockára tesz – a férfinak csak vesztenivalója lehet.
Egyikük mindenképpen hazudik.
Amikor egy oxfordi egyetemista megvádolja az egyik professzort, hogy szexuálisan bántalmazta, Adam Fawley detektívfelügyelő csapata azt hiszi, ez egy unásig ismert sztori. De nagyobbat nem is tévedhetnének.
Ugyanis az állítólagos szexuális ragadozó nem férfi, hanem nő – ő a tanszék üdvöskéje. A vádló diák pedig egy száznyolcvanöt magas férfi, egy rögbijátékos.
Fawley nyomozónak és csapatának versenyt kell futnia az idővel, hogy kiderítsék, mi az igazság. De nem veszik észre, hogy valaki pont őket figyeli. És annak a valakinek az a terve, hogy örökre kiiktassa Fawley-t.

Szerintem: 

Amikor a skandináv krimi módra szenvedő nyomozó életébe egy kis napfény érkezik. Csak addig még

némi küszködés vár rá. Hát, kb. ilyen benyomásaim lettek erről a regényről.

Nyomorult Fawley-t már egy ideje sajnálgattam, és nagyon tudtam örülni annak, hogy erre a kötetre legalább a magánélete jó irányba halad. Kései és vártalan csodaként a felesége terhes, és ha aggódik is a baba miatt, lehet bízni benne, hogy most minden rendben lesz. Ez nem csak a házasságukat menti meg, de a személyüket is, ami beragadt a fiúk öngyilkossága után az önvádba és szenvedésbe. Lesz ebben a részben is olyan fordulat, ami veszélyezteti mindezt, de annál inkább tudtam drukkolni neki. Bár Hunter is hajlamos tragédiákat halmozni a nyomozóira, itt már látni a fényt az alagút végén.

Szerettem a cselekményben azt is, hogy Hunter nem egy személyre teszi a hangsúlyt. Adam Fawley egy nyomozói csapatot vezet, és most is építi a csapattagokat. Vannak köztük szimpatikusabbak, ellenszenvesebbek, de elmondható, hogy emberiek, hitelesek és most is vártam, hogyan alakul a sorsuk. Amit most leginkább figyeltem, hogy a legutóbbi hibája után miképpen viselkedik Gareth Quinn. Ő a csapat nőcsábásza, de most nála is azt láttam, hogy komolyodik és fejlődik. Jobban odatette magát a nyomozásba is, és talán lesz egy komoly kapcsolata is, most először elkezdett jövőt és családot tervezni magának.

A nyomozásban is érvényesül, hogy sok szereplő van, és a nyomozók megosztják a munkát. Ettől hitelesebben is éreztem, meg változatosabbá, mozgalmasabbá is teszi a cselekményt, hogy a nézőpont velük együtt változik. Le tudott kötni, ki mire jön rá, hogyan illeszkednek majd össze a különféle információk a bűnügy megoldásáhot.

Az eset – most talán azt éreztem a gyengébbnek, ha a végén a csavar és az olvasónak adott rádöbbenés dob is rajta. Nemi erőszak és szexuális visszaélés a téma, de fordított felállásban. Itt egy sikeres, egyedülálló nő az elkövető, aki a diákjai helyzetével élt vissza. Állítólag. Vagy mégis? Vannak fordulatok, bonyodalmak benne, nem egy sima, könnyen megoldható eset. A rátett plusz meg valóban hatásos.

A téma van annyira aktuális és érdekes, hogy azzal a krimi relevanciát is kap. Több szempontból körül van járva a téma, és az különösen tetszett benne, hogy az is kiderül, mennyire kétélű az ilyen vád. Átjön belőle, hogy miért annyira kényes az ilyen bűneset. Éppen olyan könnyű kiforgatni és más ellen fegyverként használni, mint amilyen nehéz a valódi áldozatnak igazságot szolgáltatni.

Továbbra is gördülékeny, értelmes krimi. Nem irodalmi mélységet kell keresni benne, de korrekt hétköznapi a nyelvezete, amiben a krimi és a szereplők magánéleti válságai is érthetően át vannak adva.

Végeredmény: jó része a sorozatnak; csak a magánéletben átívelős, különben saját lábon álló krimi. Tetszett, a folytatást is várom.