Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

O'Donoghue: Az üdvöske

2024. március 28. - BBerni86

Fülszöveg: az_udvoske.jpg

A trendi londoni reklámügynökségnél dolgozó Jane Peterst a huszonhatodik születésnapján hagyja ott a barátja. A lány nappal sodródik az árral, éjszakánként a blogján viszont határozott, lényeglátó, olykor egészen csípős anonim válaszokat ad az életük problémáival hozzá fordulóknak. Mígnem egyszer csak a saját életében szembesül valamivel, amire nincs kész válasza. Miután főnöke hirtelen felfigyel az ötleteire, viszonyba bonyolódik a karizmatikus, negyvenes férfival, aki a kezdeti lángolás után hamar felfedi az igazi arcát. Amikor veszélybe kerülnek a baráti kapcsolatai, a munkája és az ép elméje is, Jane-nek rá kell döbbennie, hogy ezen a helyen a nőkre nem ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, mint a férfiakra, a szex és a hatalom kéz a kézben jár, és nehéz tiszta fejjel gondolkodni, ha valaki másnak a mocskos kis titka vagy.

Szerintem: 

Egy könyv, amit egészen utálni tudtam. Bár, ha teljesen pontos akarok lenni, akkor

a hősnőjét tudtam nagyon rühellni. Kis részben azért, mert nagyon más regényt vártam. Igaz, nem is értem, miért gondoltam, hogy lesz benne thriller elem.

Nem volt. Sőt. Ez annyira csajos és érzelmes, hogy simán átlépte a tűréshatárom. Mondjuk, megvoltak a maga mélypontjai, még az általános nem tetszésemen is túl. Mint amikor Jane rájön, hogy terhes volt, és már csak volt, mert éppen elvetél. Még a gyerek ujjait is beleképzeli a WC-be potyogó vérrögökbe. Nagyon igyekszem valami szerethetőt találni benne, de azt veszem észre magamon, hogy felhúz ez a könyv. Annyira buta a sztori, a hősnő.

Ok, egyet azért tudok. Amikor nem a magánéleti szenvedés a központi elem, hanem Jane dolgozik is. Alapból hidegen hagyja a munkája, csak van, amíg egyszer be nem vonják egy reklámstratégia kidolgozásába. Ott történik is valami, vannak ötletek és sokkal hangulatosabb is, mint arról olvasni, hogy milyen a +1 főnek lenni.

Ez is simán lehet az utálatom oka. A megcsalós történeteket nagyon nehezen tolerálom, itt ráadásul Jane az, akivel félrelépnek. És nem áldozat ő is, tudja, mibe megy bele. Lehetne mentegetni, hogy azért némileg meg lett tévesztve, és a teljes házasságát nem teregette ki neki a főnöke, de soha nem ígért neki tartósan semmit.
Ezt még fokozza, ahogy Jane belelép ebbe a kapcsolatba. Más tetszik neki, és szinte csak a véletlen, amiért nem a korban hozzáillő fiatalember, hanem a negyvenes, majdnem ötvenes főnöke karjaiban köt ki.

Aztán, ott van Jane, mint blogger. Tanácsadó rovata van, és egyszerűen nem találom az okát, miért van egy kisebb népszerűsége. Nem is éreztem ki belőle, hogy tényleg segíteni igyekszik. Hangzatos szövegeket igyekszik kitalálni, és nem is a véleményét mondja. Nem egyszer van arra utalás, hogy leír valamit, de a saját életében mást tesz. Vagy, megfogalmaz valamit, ami kellően pikírt és fel lehet kapni, és ez számít neki, nem az, hogy a beírónak tényleg nyújtson valamit. Egy ponton el is gondolkodtam azon, hogy egyáltalán minek is ír neki bárki. Mazochizmus?
A fülszöveggel különben nem értek egyet. Nem csak a kialakuló szeretői státusza, amivel nem tud mit kezdeni. Különben is elég szerencsétlen egy életét élt, nem is lepett meg, hogy a barátja szakított vele. Jane bevallottan lénye legrosszabb felét öntötte rá, kedvtelésből is bántotta és piszkálta. Már nem szerette, csak a megszokás. És még áldozatnak érzi meg láttatja magát? Hú, de nem bírtam ezt a lányt.

És ugyan bele lehet erőltetni, hogy van a férfi – nő különböző megítélésről is szó benne, de ezt is annyira belemagyarázónak érzem. Annyira minimálisak itt a munkahelyi vetületek. Nem erőszakolták meg, nem kényszerítették bele a kapcsolatba. Nem a munkájában kérték számon, hogy mit csinál civilben. Ok, az biztos nem esett jól, amikor utána jött a következő, amit látnia kellett, de ez akkor is így volt, amikor az elején hagyta ott a barátja egy másik nő miatt.
Azt a feminista vonalat, amit a fülszöveg sejtetett, nem leltem benne.

Egy szerencsétlen nő szerencsétlen helyzetbe sodorja magát, akár ezzel is össze tudnám fogni.

Nem tetszett a szöveg sem. Pedig Jane blogjával fel van oldva az állandó önnarrációja és érzelmi katyvasza, de akkor sem. Különben teljesen más ott a lány stílusa, mint egyébként.

Talán egyszer még kap egy esélyt, de most nagyon nem szeretem. Egy-egy jobban sikerült jelenet, meg egy nagyon szerencsétlen hősnő. Most nagyon nem.

Idézet: 

[…] olyan emberrel, aki másfajta filmeket, zenéket szeret, mint te, vagy akár más vallású, simán együtt lehetsz, de ha máshol, máshogy szeret nyaralni, akkor nem működik a dolog.

[…] az emberek szeretik, ha emlékeztetik őket arra, milyen fantasztikusak. Ez a plázamikulásba vetett hit felnőtt változata: persze, persze, vannak kételyeink, de ha a szemünkbe néz, és elmondja, hogy eszméletlen jókat hallott rólunk, máris megvett minket. Mit számít, hogy a szakálla sem igazi?

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2918363809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása