Fülszöveg: 

Charlotte ​a nagyszülei házában nő fel, ahol pap nagyapjától és szigorú nagyanyjától kifogástalan nevelést kap: derék háziasszonyt faragnak belőle, megtanítják illendően viselkedni és társalogni. Ő azonban nem tartja sokra az efféle dolgokat, sokkal jobban szeret zongorázni, titokban szerelmes regényeket olvasni és messzi tájakról álmodozni. A kelet-frízföldi kisvárost, ahol egyetlen bizalmasa mozgássérült unokahúga, Klara, szürkének és unalmasnak találja. Nem számíthat azonban sok hozományra, ezért amikor a helyi gyarmatáru-kereskedés ifjú tulajdonosa, Christian Ohlsen megkéri a kezét, igent mond. Vesztére. Christian csapnivaló üzletembernek és megbízhatatlan férjnek bizonyul. Amikor a tönk szélére kerülnek, Charlotte rájön, hogy csak egy módon kezdhetnek új életet: ha álmai földjére, a varázslatos Afrikába szöknek. Nem is sejti, hogy ezzel kezdetét veszi élete nagy kalandja, amelynek során talán a titkos vágyai is beteljesülnek.

Szerintem: 

Anne Jacobs második sorozatába kezdek bele ezzel a kötettel, és azt kell mondanom, túl nagy a

konkurencia. Ha a korszakot, a történelmi romantikát nézem, akkor nekem jobban tetszett az írónő másik sorozata, a Villa-trilógia. Ha az afrikai kalandot nézem, akkor meg Ellin Carsta kávés családregénye kerekedik felül.

Pedig nem rossz ez sem, csak nem is érdemlegesen jó. A korrekt iparos munka, amit rásütnék így elsőre. Adott egy korát meghazudtolóan modern nő, akit gúzsba köt a korszak, amikor élt. Ő az, aki sikeresen vállalkozhatna, birtokot vezethetne. Ő az okosabb, aki sikeresen tanulhatna is. Erre mi jut neki? A nagyapa a fiú unokáját taníttatja a lány örökségén, miközben a fiú a vizsgáit se tudja letenni, amit a lány könnyeden, aki így pénz és továbbtanulás nélkül marad. Majd, az unokatestvére megy hozzá az ő szerelméhez. Neki meg jut az a fiatalember, akinek hatalmas a mellénye, de csak csődbe viszi a vállalkozásukat és a családnak menekülnie kell. Afrikában is a férj rátelepszik a nőre, őrzi a fölényét, miközben Charlotte tartja el. Így volt egy olyan érzésem, hogy Charlotte ellen minden összeesküdött, és ami különlegessé teszi, amitől modern, az csak stigma és nehézség is egyben.

A korrajz tehát hangulatos és lekötött, ha leginkább csak morogtam is rajta. Talán azért, mert Charlotte minden erőssége ellenére is áldozat alkat. Simán lenyeli, hogy az unokabátyja majd a férje veszi el a pénzét és viszi csődbe. Még ő védi az unokatestvérét, amikor az egy újabb sikertelen ügyvédi vizsgával nem kevés pénzüket nullázta le. Nagyon vártam, mikor jön el az a pont, amikor már nem engedi, hogy mindenki kihasználja.
Sajnos, ahogy oda érünk, Jacobs a szerelmi szálra erősít rá. Egy kötet és Charlotte három férjet kap ennyi idő alatt. Jobban érdekelt volna a vállalkozás, a német és az afrikai társadalom képe, nem az, hogy éppen kit és mennyire szeret a nő. Pedig a második szakaszra az lesz az uralkodó elem, sajnos.

A cselekmény nem rohan, igazság szerint nagyon is kényelmes. Jacobs sok mindent kifejt, sok a leírás is – most többnek is érzem, mint a párbeszédet. Charlotte mély érzésű, és inkább az ő személye és érzelmei, amelyek a cselekményt adják. Vagyis, karakterközpontú regényeket szeretők előnyben.

Azon túl, hogy hiányzott nekem egy pörgőbb cselekmény, a konfliktusok megoldása, ami rossz érzéseket hagyott bennem. Pl. George az, akit Charlotte mindig is igazán szeretett, de a 2. férje is nagyon rendes, szereti is. Hogy lehet mégis majd George párja? Nyomorult Max halálos kígyómarást szenved el. Kényelmesen oldódnak meg az események, amitől minden dráma ellenére súlytalan volt a cselekmény. Nem éreztem igazi feszültséget, még akkor sem, amikor a legnagyobb bajban voltak a szereplők.

Azt sem mondanám, hogy igazán ott éreztem volna magam a helyszínen. Azt rengetegszer el lehet olvasni, hogy Charlotte mennyire Afrika megszállottja, de nekem nem derült ki, miért.

Előnye tehát a karakterek építése, egy-egy jól eltalált hangulat. A másik oldalon viszont ott van a feszültségmentes, gyakran mesés fordulatokkal lassan haladó cselekmény. Az a plusz, az a varázs, amiért falnám az oldalakat, nem volt benne.