Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Hannah: A négy szél

2024. május 14. - BBerni86

a_negy_szel.jpgFülszöveg: 

Elsöprő erejű regény a reményről, a rettenetes körülményekhez való alkalmazkodásról és az anyai szeretet erejéről. A súlyos természeti csapások, az éhezés, a betegség és a kilátástalanság elől két gyermekével Kaliforniába menekülő egyedülálló édesanya mindenhol a kemény valósággal, nehézségekkel szembesül. A regény egyfajta portré Amerikáról és az amerikai álomról, egy törékeny, mégis erős nő szemén keresztül, akinek a bátorsága és az áldozathozatala ma is példaértékű lehet.

Szerintem: 

Előzetesen, még a fülszöveg elolvasása után sem gondoltam volna, hogy ez a kötet az átlagosnál jobban tudna nekem tetszeni. Többet olvastam már a szerzőtől, de eddig a tizenkettő egy tucat női regények és románcok világába soroltam a könyveit. A négy szél viszont elsodort engem is és egy új kedvencet avattam.

Már a nyitása megragadott, amikor még

csak megismertük Elsát. Együtt tudtam érezni vele, mi több, kifejezetten érdekelt, mire tud jutni egy olyan túlvédelmező, fojtó családi légkörből. Az ő esetében érthető, miért úgy áll a dolgokhoz, ahogy. Miért becsüli le magát. Pszichésen nagyon szépen felépítettnek éreztem az egész alakját, és ahogy majd az új életébe beilleszkedik.

Első ránézésre nem tűnik izgalmasnak a cselekmény – egy titkos nyári viszonyból terhesség lesz és kényszerházasság. A gazdag, elkényeztetett lány egy olasz bevándorló, földműves családba kell túléljen anyaként és gazdálkodóként. Mégis, Kristin Hannah izgalmassá tudta tenni a történetét. Ahogy a természet a farmerek ellen fordul. Ahogy a férje mást akar, ahogy a gyerekei is nehéz döntések meghozására kényszerítik. Most pont jól el van találva az arány, ahogy a cselekmény és a szereplők belső, lelki útja között eloszlik a cselekmény.

Történelmi regényként is izgalmas tudott lenni. Bemutatja, milyen volt a nagy gazdasági világválság az Államokban és a Texast sújtó természeti katasztrófa. Érzékletesen, nagyon átélhetően megragadja, mi is az a gazdasági rabszolgaság és a mezőgazdasági nagybirtok, termelők hogyan tartották a létminimumom a munkásaikat és milyen célból. Sok olyan problémát is felvet, amit kicsit másként nagyon mainak is érezhetünk. Mert bevándorlás, kizsákmányolás, a gazdaság súlya mind ismerős lehet a mából is.

Remek női portrékat kapunk, és kifejezetten bejött, ahogy Elsa életének részei összeállnak. Van benne szerelem is, de ez nem romantikus regény. Látunk egy anyát, egy hangját megtaláló asszonyt és munkást, új családot találó lányt, ahogy az egykori álmokat a mindennapok felülírják.
Körötte alapvetően végig további nők a meghatározó szereplők: az anyja, az anyósa, majd a lánya. Ők is mind erős jellemek, és az ő tükrükben is mindig másnak láthatjuk Elsát. Az egyik legjobb része pedig az lett, ahogy Loreda, a leány sok tekintetben az anyja régi énjét idézi, egy álmaik vannak, de Elsa annyira más lett már, hogy Loreda nem is tudja, fel sem fedezheti, mennyire anyja lánya akkor is, ha apja lányaként nő fel.

Kifejezetten olvasmányos, szépen megfogott kötet lett. A cselekmény nagyon húzott előre, és ez éppen annyira lett mesélős is, amennyire kell. Akár egy sztrájk történései, akár annak a felismerése, hogy mindent eltúrni nem lesz nyerő taktika, meg van ragadva és átélhető.

Könnyen lehetne csak női regényként értelmezni, hogy milyen egy jó anya, feleség, vagy milyen kötelezettségei vannak maga felé is egy asszonynak. De Hannah ezeken túl történelmi környezetbe arról is mesélt nekünk, hogy az emberek mennyiféleképpen teszik tönkre a világukat. A texasi helyzet egy olyan környezeti katasztrófa megrázó képeit eleveníti fel, amit az emberek maguknak köszönhettek. A kaliforniai jelenetekben meg azt láthatjuk, hogy egyesek a profitért hogyan vetnek el minden emberséget.
Ma is fontos lecke mindkettő.

Még a vége is tetszett így, ha egy nagyon kicsit túlságosan drámainak is érzem. Eszembe nem jutott volna, hogy Elsa története így ér véget. Éreztem, hogy szinte erőszakkal van belenyomva a zsebkendő a kezembe, de ennek ellenére hatott. Meg lettem rázva és komolyan sajnáltam a szereplőket, ami a végére történik. Loreda jövőjével, az a pár évvel későbbi kép azért oszlatja a gyászt és azt a nehéz hangulatot, de így is erőteljes lett a dráma.

Határozottan a kedvenc történetem lett Kristin Hannah-tól, de az írónőtől függetlenül is egy erős, női és történelmi kötet is, amit meg is könnyeztem, faltam is, és viszek magammal belőle több drámai tetőpontot is.

Idézet: 

[…] a nehéz idők nem tartanak örökké! A föld és a család viszont igen.

A bátorság hazugság. Az csak félelem, amiről nem veszel tudomást.

Valódi élet, nem puszta létezés – ez volt az álma.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5518403669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása