Fülszöveg: 

Három hónap telt el Jason „Grizz” Talbot kivégzése óta. A volt felesége, Ginny, akit kamaszkorában rabolt el egy vegyesboltból, és akit megszállottan szeretett, több mint egy évtizeden át próbálta megőrizni a hétköznapi élet látszatát Fort Lauderdale nyüzsgő kertvárosában. Többek között a virágzó és boldog házasságot Tommy „Grunt” Dillonnal, Grizz egykori bandatagjával.

A titkokba és hazugságokba belefáradt Ginny és Tommy azt hitte, Grizz kivégzésével búcsút inthetnek régi életük utolsó szeletének is. Csakhogy a múlt ismét utoléri őket, amikor egy frissen felfedezett titok a házasságuk jövőjét fenyegeti.

Amikor bekövetkezik a tragédia, Ginny kénytelen szembenézni az érzéseivel, és eldönteni, mit akar igazán, méghozzá egyszer és mindenkorra.

Szerintem: 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem bírtam megállni, nem szabályosan olvastam. Még a 2. részt sem olvastam, már

megvolt a 3. is, és megnéztem a végét. Tudtam, hogy Tommy a halott, akiről Ginny majd a második fiát elnevezi és akinek Grizz az apja.

De akkor is erre számítottam volna, ha nem olvasom el már minden előtt a szerző utószavát – hiába van ott a figyelmeztetés, hogy spoiler van benne. Annyira olyan szellemben van megírva az egész trilógia, hogy Grizz és Cicc összetartoznak, hogy nem lehetett kérdés, melyik férfi kapja meg vele az idő ajándékát és öregedhet meg a nővel. Mivel én Tommy-t szerettem jobban, eleve rossz szájízzel álltam neki így az olvasásnak.

A történet első fele bosszantott is. Alig van cselekmény, és nagyon ugrál az idősíkok között. Kicsit belenézhetünk abba, hogy Grizz hogyan élt a börtönben, majd az új életében. Vannak beékelések a még korábbi időszakokból. Tommy és Ginny kapcsolatában meg két konfliktust kell tisztázni, és egyik jobban zavart, mint a másik. Mimi rájött, hogy nem Tommy a biológiai apja, és meg akarta ismerni a szülei történetét és Tommy kénytelen volt küzdeni, hogy a lány apjaként szeresse tovább. A másik már kettejük közti: Tommy az egyik legokosabb szereplő a regényben, persze hogy rájön, hogy Grizz életben van. Ahogy azt se esik nehezére kitalálni, hogy hagyott valamit a feleségének, hogy üzenhessen érte. És Ginny – Tommy azt kell eldöntsék, hogyan legyen tovább köztük. Tommy szeretne bizonyosságot, ahol szembenéznek egymással, és Ginny szabadon választhat. Vannak ugyan olyan betoldások, mint Mimi szerencsétlen esete az udvarlójával, de alapvetően egy túlragozott, sehova nem vezető fél könyvnyi felvezetés.

Mert a lényeg az után jön, hogy Tommy az életét adja, amikor egy bolti rablásba beavatkozik és megment egy nőt. Grizz visszatér, és Ginny lassan visszaengedi az életébe, ahogy együtt a múltat is felfedezik. Tisztázódik minden kérdéses pont: Grizz apja, az anyja tragédiája, de még az is, hogy Tommy kinek a fia volt igazából. Bár egészen eddig tabu témákat feszegettek és sokféle, gyakran nemi erőszak is volt a történetben, a végére ezeket igyekszik elsimítani. Tommy mégsem Grizz fia, így Ginny nem apa és fia között szenveleg. Azért így is volt benne olyasmi, amin felhúztam a szemöldököm – Grizz 12 évesen hitte azt, hogy teherbe ejtette a szobájába zárt örömlányt és ennek az eredménye Tommy. Nem is csodálom, hogy Ginny kiakadt, amikor Grizz ezt fejtegette neki, majd még párhuzamot is vont Ginny fiával, Jasonnel, aki akkor volt 11-12 éves.

Még jobban aláhúzza azt, hogy neki ki a szerelmespárja ebben a történetben és a regény második felét a második esélynek szenteli. Annyira rózsaszín happy endet gyárt, hogy az már megfeküdte a gyomrom, pláne, olyan előzmények után, ami ebben a történetben megesett. Nem viseltem jól, ahogy Tommy a halálos ágyán hálás a Ginny-vel töltött 15 évért, de már látja, hogy a nőnek soha nem ő volt az igazi. Viszont, káröröm az volt bennem, amikor a végén van egy utalás arra, hogy Mimi miképpen fog járni. A múltból utána nyúl egy motoros, és ha a cselekmény nem is lyukad ki oda, de szerintem simán elrabolják. Annyira happy end színű a vég, hogy kell ez a más oda, hogy ne legyen már minden annyira nagyon tökéletes.

Pedig varrja úgy a szálakat, és magyarázza annyira a szereplőket, ahogy változnak, hogy már nem idegesít annyira a Ginny – Grizz szerelem, mint korábban. Talán, mert már nincs képben más, akinek ezzel fájdalmat okoznak vagy kijátszanak. Még azt is lenyeltem, hogy továbbra sem látom, miért volt mindenki annyira oda ezért a nőért. Tényleg csak azt látom benne, még ebben a kötetben is, hogy annyira kedves, megbocsátó és jó, ami rajta kívül nem volt jelen a világukban.

A szöveg még mindig tartalmaz 18 karikás elemeket, de itt a téma és a motoros világ ezt indokolja. De egyre inkább érzelmi oldal felé leng ki, és meg is csap, amikor pl. átvált obszcén szex talk-ba.

Nem fogom tudni elengedni, hogy Tommy ennél szerintem többet érdemelt volna, és neki is járt volna egy boldog vég, de az tény, hogy könnyebb szívvel teszem le, mint a 2. részt.

Idézet: 

– Különben is – tette hozzá a lány széles vigyorral –, nem szabad egy könyvet a borítója alapján megítélni.
Erre Grunt felhúzott szemöldökkel pillantott rá.
– A belseje számít. Mint az embereknél. Nem gondolod? Hogy a belbecs fontos igazán?