Fülszöveg:
A balatonfüredi Rózsalakba rég nem látott lakók érkeznek. A kalandvágyó, cserfes Szofi alig várja, hogy újra felfedezze a helyet, ahová nagyszülei emléke köti, és új barátokat szerezzen, köztük egy Jókai nevű írót. A város az Anna-bálra készülődik, a bál szépe majd a Balaton Jégszíve nevű, gyönyörű ékszert viselheti. Ám különös események zavarják meg az előkészületeket: feltűnik a balatoni sellő, egy csendőr pedig mindent megtesz, hogy egy rejtélyes iránytű ne juthasson el tulajdonosához…
Szerintem:
Egy újabb része az Új Kedvenceknek, amely valóban idézi a régi lányregények hangulatát. Kellemes olvasmány is, kis rejtéllyel és sok családi értékkel benne.
Szerettem benne, hogy
sok minden zajlik a cselekményben. Megvannak a kisebb testvér, Szofi fiús kalandjai. Legyen az egy sellő megfigyelése, fára mászás vagy összebarátkozni a környéken élő íróval – aki különben maga Jókai Mór, de ennek jelentőségét a kislány még nem látja. Vártam is, hogy lesz valami utalás egy regényre, valami, amit Szofi ihlet meg és felismerhetek, de ez elmaradt. Alíz küzdelme magával, hogy a szívére hallgasson vagy mentse meg a házasságával a családját az anyagi csődtől. A Balatonra tartó zeneszerző és különc útitársainak kalandjai, akik képesek a Balaton helyett az Alföldön kikötni és egyéb mulatságos helyzetekbe keveredni. Vannak családi titkok, ármánykodások, testvéri összetartás és némi szerelem is benne.
Szerencsére nem a szerelmi szál benne a lényeg. Az csak egy alig észrevehető színezet a történések mellett. Annyira a Jane Austen-i ki nem mondottság vonalán haladnak az egymásba szerető fiatalok, hogy amikor majd jön a lánykérés a végén, meg is lepődtem, hogy tartanak már itt, amikor még annyit sem bírtak kinyögni egymásnak, hogy kedvelik egymást. De kellett, mert így lehet a végére teljes happy end és lehet mindenkinek a lehető legboldogabb a családja.
Király Anikó a főszereplő család történetéhez szépen teszi hozzá a környék történeteit. Ahogy mesterségesen kitör a sellő őrület, ugyanúgy rejtély és mítosz van az Anna-bál szépének járó ékszer körül. Egyes történetek már eleve az olvasónak felfedve érkeznek – mi elolvashatjuk, hogyan „kerül a sellő” Balatonba, így nem kell izgulni, Szofi mit talál a nyomozása közben. Másokat viszont a végéig lebegtet, mint a lányok nagyszüleinek családi titkát. Ezek viszik is előre a történetet, mindig annyi kis információt elcsepegtetnek, hogy a teljes kép már érdekelje az olvasót.
Kitalált elemek és történelmi személyek szépen keverednek, tetszetős a világépítése.
Bár – itt ki kell emelni, hogy a lányregény és a happy end kedvéért jó pár megoldása inkább mesés, mint történelmileg hihető. Ahogy a gonosz nagynéni börtönbe megy és a testvére veszi át a céget. Ahogy Alíz hozzámehet egy rangban annyira alatta álló fiatalemberhez. Ahogy a nagyszülők gondoskodtak a lányokról. Felnőtt fejjel egyiken-másikon morgolódtam is. Túl összecsapottnak is hat, amikor egy oldalban le lesz vezetve egy geész tárgyalás, következmények és minden.
A szereplők egyértelműen feloszthatók két csoportra. A lánytestvérek és a barátaik lesznek a jók, mint az ármánykodók ellenük a rosszak. A konfliktusok egyszerűek: vagyonszerzés, zsarolás pénzért. Érzelmek vs. pénz. Jellemző különben, hogy Király Anikó hőseit nem csak az erkölcsi győzelemmel, de vagyonnal is engedi el. Ifjúsági regény, kicsit talán gyerekkönyv is, így kell ez a napsugaras zárás.
Egy kis humor is akad benne, ha nem is pont az ízlésem. Nekem ennél feketébb poénok kellenének, de a kellemes hangulat ezzel együtt is megvolt részemre is. Nosztalgikus, kényelmes, könnyed a regény. Megidéz egy olyan idilli, más korszakot, amit mi már csak elképzelni tudunk.
Pozitív értékeket éltet, mint a testvéri összetartás, bátorság, jóság. A negatív oldalon ebben a regényben leginkább a kapzsiság áll. Akik a legtöbbet ártanak, itt a pénzért és a még nagyobb vagyonért teszik.
Kellemes kis nyári olvasmány, kiskamasz kislányoknak kifejezetten el tudom képzelni. Vagy inkább azt írom, szívesebben látnék ilyen könyveket náluk, mint a new adult köteteket vagy a nyálregényekre ránevelő masszívan romantikus könyveket.
Idézet:
Tudja a munkában az a legjobb, hogy hűségesebb, mint a legtöbb ember, és nem fut el előlem.
Valóban embere válogatja, kinek mit jelent az érték, nem igaz?
[…] bárhonnan is származik az ember, mindig az a legfontosabb, hogy végül milyen életet él.