Fülszöveg:

Vlad Tepesh közel hatszáz éven keresztül nem törődött senkivel és semmivel, így nem is volt mit elveszítenie. Brutalitását messzi földön ismerték, ezért a legcsökönyösebbeket leszámítva mindenki nagy ívben elkerülte. Ám most, hogy szerelembe esett Leilával, a szenvedélye hatalmába került. Egyik ellenlábasa pedig megtalálta a módját, hogy Vladot az új asszonyát felhasználva pusztítsa el.

Leilát és Mirceát erőteljes varázslat köti össze. Ha a nekromanta kínokat él át vagy meghal, Leilával is ugyanaz történik. A varázshasználat tiltott a vámpíroknak, így Vlad és Leila szokatlan helyen keres segítséget, hogy megtörjék a varázslatot. De az ősi ellenség lesben áll, és képes a legközelebbi barátaikat is ellenük fordítani… hogy végül örökre szétválassza a két szerelmest.

Szerintem: 

Hoppá, ezzel a regénnyel most bajban vagyok. Cat és Bones sorozatát mindig

jobban szerettem, de azért Dracula története is le tudott kötni. De hogy lehet így lezárni egy sorozatot???

Avagy, a fő problémám, hogy Frost nagyon sok mindent bedobott ebbe a kötetbe, amit aztán szépen elfelejtett elvarrni. A kötet gonosza Mircea, és rendesen még az sem derült ki, hogy mi történik vele. Az ok, hogy életben hagyják. De most akkor be lesz börtönözve a várba, aztán rehabitálják, vagy mi? De lehetne mondani Ian történetét is – itt azért van egy olyan sejtésem, hogy Veritas és Ian akár saját sorozatot is kaphatnak, aminek itt a felütése. De akkor is.

Még ezen a történeten belül és ezen cselekményben is vannak olyasmi megoldások, amelyek borzolják az idegeim. Pl. Leila húgát vámpírrá változtatják, hogy Leila átadhassa neki az öröklött mágiát és vele az átkot. Aztán nem lesz belőle semmi, teljesen feleslegesen csináltak vámpírt a lányból. Sok az elhamarkodott, sehova nem vezető történet benne. Ennél azért Frost jobban ki szokta sakkozni a cselekményt.

Ami legalább pörög, ezt elismerem. A szereplők folyamatosan mozgásban vannak, terveznek és akcióznak, varázslatokon ügyködnek. A maga módján izgalmas is, csak sajnos most sokszor éreztem azt is, hogy hiába az eseménydús alap, ha olyan sok benne a buta húzás is.

A szereplők se nagyon tudtak már megfogni. Vlad kimerül annyiban, hogy egy szívtelen szörnyeteg, akinek csak a felesége számít. Átgázol bárkin és bármin, hogy Leilét biztonságban tudja. Leila is kezd hasonlóan viselkedni, csak több 'emberrel' védelmező még. Rá tudnám fogni, hogy vámpírok és azért ilyenek, de olyan egyszerűnek érzem így az alakjukat. A mellékszereplők inkább le tudtak kötni, a már emlegetett Ian és Veritas sokkal inkább érdekesek most. Nekik még van titkuk, rejtély köröttük. Hiába hozza be Frost Leila indián-örökségét, az már nem tudja a rejtély szintet tartani azon a szinten, hogy lekössön.

A stílusa is a szokott. Paranormális románc, nagy szenvedélyekkel. De Frost esetében tudom értékelni, hogy nem csak a szerelem és szenvedélyek uralkodnak. Sok a filmszerű jelenet, nem írja túl a jeleneteket és még humora is van. Nem azt ragozza több szinten, ki kit és mennyire szeret vagy gerjed rá. Gyorsan olvasható, érthető, csajos bestselleres.

A végére marad annyi, hogy utána kell néznem, létezik-e Ian saját sorozata. Jelen pillanatban abban több fantáziát látok, mint Vlad és Leila történetének zárásában.