Fülszöveg: 

Amikor magadban sem bízhatsz, kire számíthatsz igazán?
1975. Eszter indulatos apjától rettegve tölti életét. Mikor világra hozza ikerlányait, azzal további balsorsát kísérti.
Senki sem hisz neki, amikor azt állítja, családjának egyik tagja őrült.
2002. Sorozatgyilkos szedi áldozatait a Balaton fővárosában, Keszthelyen. Az ügyet Vivien és új társa, Máté kapja.
Múlt és jelen baljós eseményei keverednek, a szálak végül egy írónőhöz vezetnek.
Elhisszük, hogy a népszerű író, Lengyel Aliz ismeri az igazságot. De vajon milyen igazságra gondol?
Ahhoz, hogy Vivien és Máté megoldják ezt a rejtélyes esetet, a nő múltjával kell szembenézniük, azzal, mi történt 1975 után.
Nyomozás közben Vivienék rájönnek, hogy itt mindenki titkol valamit. Mindenkinek van indítéka.
Az óra ketyeg, könnyen kifuthatnak az időből… Van egy áldozat, akinek az élete rajtuk múlik…
A pedofil
Az ikerpár
A sorozatgyilkos
Az írónő
A rovarszárnyak
Vajon lehet boldog vég, ennyi átélt tragédia után?

Szerintem: 

Bár a trilógia zárlata, nyugodtan olvasható önállóan is a kötet. Azért nekem ezzel együtt is jobban tetszik sorban olvasva és

sorozatként kezelve, de krimiként teljesen kerek önmagában is.

Az egyetlen, ami némi előismeretet igényel benne, Dávid és Vivien kapcsolata. A lényeg azonban érthető ennyiből is, arról nem is beszélve, hogy Farkas Anett többször is visszautal a kapcsolatuk korábbi részeire, mondhatni, röviden összefoglalja. Így annak is érthető lesz, hol tart most a kapcsolat, merre tartanak és honnan, aki most kapcsolódik be,
Talán egyetlen utalást találtam, amit az ért meg, aki az előző köteteket is olvasta. Aliz intézetbe kerülésekor megnevezik a leendő szobatársát, aki egy korábbi esetben volt érintett. De akkor se történik semmi, ha ez az új olvasóknak nem esik le.

Ami azonban fontosabb: az ügy és a nyomozás.
Ahogy az írónő szokta, most is megosztja az elbeszélést. Olvashatjuk Vivien szemszögét, olvashatjuk Alizét és megelevenednek gyerekkori történetek, be vannak ékelve a gyilkos fejezetei is. Ettől változatos a könyv, mozgalmasabb. Szeretem, most is tetszett, hogy többek cipőjébe beleléphetünk, miközben hagy egy kis titokzatosságot, hogy ki kicsoda pontosan.

A nyomozás kissé szűkebb, de mivel egy viszonylag vékony kötetről beszélünk, és sok szemszöget olvashatunk, nem is vártam többet. Beszélgetnek sokakkal, összerakják az elméleteket és nyomokat. Leginkább pszichés oldalról közelítenek – ki tehette és legfőképpen miért.

A megoldás talán, amiben kissé csalódtam. A történetben kibontakozik Aliz drámája és a könyv horrorba hajló eleme, ahogy a pedofil nagyapa tönkreteszi az unokáját és ez az egész családi, mérgező környezet. Minél többet fed fel Farkas Anett – pl. a pszichológus szerepét, vagy a nagyapa gyerekorvosi praxisát annak titkaival –, annál jobban tudott forogni a gyomrom. A gyilkosságok, a tényleges nyomozati anyag negyed annyira nem borzasztó, mint Aliz története.
A gond az, hogy Aliz esetében ki lehetett találni a csavart. Pontosan nem böknék rá, melyik jelenetnél, de korán rájöttem az igazságra Aliz és Kitti kapcsán. Itt nem volt meglepetés, amikor Vivien is összerakja, mivel állnak szemben.
Viszont, a gyilkos személye mondhatni a semmiből jött. Az annyira előzmény nélkülinek érződött számomra, hogy nem is tetszett. Egy szereplőt, akit addig legfeljebb említettek és direkt el volt dugva, előrángattak és ő tette. Pont. Ennél azért az okosabb és levezetett megoldások sokkal jobbak.

Dávid és Vivien párosát továbbra is kedvelem, ha azért néha felhúztam a szemem, milyen stílusban beszélnek egymással. Ebben konzervatív vagyok, tudom is, de nem díjazom, amikor a szereplők szimplán és ok nélkül obszcén nyelvezetbe csúsznak át. Nem rendszeresen, nem minden megnyilvánulásuk ilyen, de amikor az, mindig meg is akasztott, mert értelme nem volt.
Ahogy azon is megakadt a szemem, hogy mennyire mintaismétlés fordul elő. Dávid után most egy új férfi nyomozó is érkezik a kapitányságra: Máté. Naná, hogy a végére ő is egy egyedülálló, kisgyerekes anya mellett találja meg a boldogságot, akinek a gyerekét sajátjaként tudja szeretni és nevelni, ahogy Dávid is Vivienét.

A romantika különben erre a kötetre már nem jellemző. Máté csak elmeséli a szerelmi élete alakulását, Vivien és Dávid meg már annyira fix pár, hogy Dávid Fannával már megvette az eljegyzési gyűrűt is, a végére meg az is kiderül, hogy érkezik a pár közös gyermeke is. Nem is hiányzott bele több – az már túl brutális lett volna Károly doktor kalandjainak ellenpontjaként, egymás mellett.

Gyors, könnyed olvasásra kerek volt. Okos kriminek nem tartanám, de lekötött és elég szórakoztatóan borzasztott, hogy kedveljem.