Fülszöveg: 

Beismerem. Elcsesztem.
1. hiba: munkát kértem Peter Barnidge-tól.
2. hiba: elfogadtam az ajánlatát, pedig a tervem szerint közölni akartam vele, hogy menjen a francba.
3. hiba: Csak hogy ne soroljak fel még ezer más hibát, úgy teszek, mintha nem lenne több, csak az, hogy elhallgattam az igazság egy pici morzsáját az állásinterjún.

Ami Petert illeti… Hol is kezdjem? Az talán elég jól példázza a helyzetet, hogy csupán egyetlen napnak kellett eltelnie, és Mr. Szupersztár Bestsellerszerző neve máris tökéletes, gyerekbarát szitokszóvá vált nálam. Belerúgtál a szekrénybe? A Peter Barnidge-életbe! Elfogyott a pénz a bankszámládról? Azt a jó Peter Barnidge-át! És amikor rájössz, hogy belezúgtál a főnökömbe? Hogy a Barnidge-ba? Bárcsak egyszerűen utálhatnám, az könnyebb lenne, mint ezt a gyűlölettel kevert vonzódást érezni. De ő az a fajta dögös pasi, akitől jobb távol tartani magad. Parázslóan izzó sötétség. Olyan dögös, hogy ahányszor csak meglátom, mindig keresztet kell vetnem, mert egyetlen pillantásával már magával is ránt a kárhozatba. És ha már a kárhozatról ejtünk szót… egy kicsit hazudtam az állásinterjúmon. De egyedülálló anyaként mindent megteszek, hogy gondoskodjak a lányomról, akár egy kicsit még hazudok is. De sajnos, a kis titkok naggyá nőnek az idő múlásával. Csak idő kérdése, hogy Peter mikor is jön rá erre, és valahogy nem hiszem, hogy boldog lesz amikor beavatom.

Szerintem: 

Az emlékeim alapján szórakoztatóbb volt ez a sorozat. Vicces. Most viszont

nem találtam annak a részt. Sőt. Leginkább azon agyaltam, hogy mennyire nem érnek össze nekem a szálak.

A történet egyszerű, lineáris, végtelenül kiszámítható. Violet egyedülálló anya, akinek kellene egy jó munka (PR szakember). Mindenfelé jár és próbál ügyfelet találni, lehetőleg a könyvszakmában. A sikerszerző Peter nagyon beszól neki, a nő bosszút esküszik. Az eredmény az lesz, hogy Peter felveszi, leginkább azért, mert tetszik neki a nő.

Mi a bajom? A végén egyetlen megjegyzést leszámítva nem értettem, mit is dolgozik Violet. Mert nem mondhatnám, hogy dolgozott. Kísérgette Petert, akivel viszonya lett, aztán a végére mindenki megtette a nagy vallomást.
Olyan idiótán megoldva mindent, hogy a fejem fogtam. Pl. Violet eltitkolja, hogy van egy gyereke. Amikor kiderül, Peter közli, hogy meg van bántva, de nem érdekli, mert úgy is megbocsát a nőnek, ha nem is akar. Mert szereti. Aztán már szinte együtt is élnek. Ennyi? Kb. mindenről így éreztem benne. Túl egyszerű, túl könnyű és olyan semmilyen.

A romantikus szál semmilyensége egy dolog. De ugyanígy van kezelve az is, hogy az exe ellopta Peter első thrillerét és sikersztár bestseller szerző lett, az ország egyik legjobb neve. Egy könyv után? Mert mása nem volt. De ugyanennyire nem értettem, ha volt bizonyítéka, márpedig volt, mert a végén leírta, miért nem szerezte előbb vissza a férfi a jogait? De tudnék ilyeneket találni benne. Főleg a szakmai rész irritált, de ahogy fentebb írtam, a szerelmi szál se tetszett.

Most először a szereplők kapcsán is sokat morogtam. Sok buta döntésük van és olyan komolytalannak érzem őket is, meg a történetüket is. Keveset tudok meg róluk. A látszólag morc író, akinek az átverés miatt nehéz a közelébe férkőzni. A komoly trauma ellenére is vidám, kedves nő. Bár kérdés, mekkora trauma volt az exe, mert igazából nem nagyon derült ki onnan se semmi. Csak annyi, hogy hamar vége lett köztük és nem része sem az ő, sem a közös lányuk életének.

A korábbi részekből bukkannak fel mellékszereplők, de azon túl nem fontosak, hogy sorozattá váljon a rész. Ha random, más emberek lennének, se lenne különbség. Talán egy minimális előrelépés van annyiban, hogy Hailey írt egy könyvet, de ennyi.

Nem fogom tudni érthetőbben megmagyarázni, de ez most nagyon nem passzolt a humoromhoz és az ízlésemhez. Viccesnek kellett volna lennie, de nem találtam annak. Inkább erőltetettnek.

Rövid, könnyed, csajos. Illik a sorozatba és sok hasonlóság van. Ugyanaz a nyelvezet, ismerős felépítés és a szereplők. Mégis, ez most nagyon nem talált meg.