Téli szünetes, felnövő, barátos, vadászatos.

Tutajos és Bütyök az elmúlt hónapokban sokat komolyodtak és alakult az életük: mindkettejük szerelmes, és a jövőt tervezik. Bütyök a gazdaságban, Tutajos kutatóként képzeli el a jövőt a szeretett lány oldalán. A téli szünetet pedig szeretnék a berekben tölteni, Matula gondnoksága alatt. Az út azonban egy betegség miatt veszélybe kerül, de mindenki egyetért abban, hogy a szabad levegő majd jót tesz a gyerekeknek. Miközben Bütyök a szarvasmarha tartásról olvas és Katicának udvarol, Tutajos belemerül az éjszakai vadászatba a magaslesről. A szeme előtt lebeg, milyen történeteket mesélhet majd erről, és talán a kedvesének is ajándékozhat valami szép bőrt. A berek azon veszélyes télen, és szükség van Matulára, aki a nyár után télen is szabályokat szab, hogy mindenki biztonságban pihenhessen, fejlődhessen.

Fekete István nem az a szerző, aki arról lenne híres, hogy folytatásokat írt a sikerregényeinek. Ha belegondolok, akkoriban az nem is volt divat, ez már a mi korunk találmánya. A Tüskevárt leszámítva nincs is olyan általános iskolai klasszikus kötelező, amelynek született volna folytatása. Bocs, ott a Forr a bor is. (A Légy jó mindhalálig Misijének későbbi történetével, amikor érettségire készül.)

A lényeg azonban az, hogy Tutajos és Bütyök még egy történetre visszatértek Tüskevárba. A regény alapjai lényegében egyeznek a másik kötetével: a budapesti környezetből indulunk, amikor látjuk az iskolai eseményeket, és van egy nehezítő körülmény, ami miatt kérdésessé válik az utazás. Korábban egy érdemjegy, most egy betegség ad izgalomra okot. De miről is szólna a regény, ha a városban ragadnának? Kint újabb felfedezések érkeznek a természetből, csak most a nagy horgászatok helyett a magaslesről szeretne ifjú hősünk vidrát lőni.

A cselekmény lassan indul, de a berekbe érve gyorsulnak az események és jobban olvastatja magát a történet. A végére egy drámai rész is bekerült, ami kifejezetten erősre sikerült: a Balaton jege beszakad, és egy fiú meghal. AZ különösen tetszett, ahogy Fekete azt megragadta, ki hogyan reagált a hírre. Ott látszik, mennyire jól ki vannak találva ezek a szereplők, mert István bácsi, Matula is olyan emberien, fájdalmasan reagál…

A Téli berek annak a története is, hogyan lesz a fiúkból férfi. A gondom pont ezzel volt. Nem telt el sok idő az első kötet óta, ők most is csak 14-15 évesek. Talán a kor is változott közben, mert ma egy 14-15 éves gyerek még nagyon gyerek. Itt viszont komolyan szerelmesek, és mindketten komolyan gondolják a maguk kis eljegyzését, és már tervezik a majdani közös életet és a karrierjüket. Az azért nagyon durva, ahogy egy 14/15 éves fiú és egy 13 éves lányka már a közös háztartásban gondolkozik.

Korrekten meg van írva, ahogy Tutajos kamaszkori lázadásait, hangulatváltozásait kinövi, és a téli berekben férfivá érik. Nem csak azért, mert jó vadásznak bizonyul, hanem mert a saját viselkedéséről és elgondolkodik, és rájön, miket hibázik, hogyan kellene viselkednie és igyekszik is jobbá válni. A tragédia a végén csak még inkább forrasztja a jellemét. De hiába van jól megírva, ha egyszer ehhez nekem túl fiatal. Ha 17/18 lenne, ok, de nem annyi.

Fekete István a természeti képekben és titokokban mindig is erős volt, most sincs ez másképpen. Életre kelti a téli élővilágot, és egészen kedvet kaptam ahhoz, hogy én is madarakat etessek télen – én, a madárfóbiás.

A Tüskevár most közelebb áll hozzám, de főleg a korosztálybeli problémám miatt.

Fekete: Téli berek – Mint ifjúsági: 75% a gyerek hősök komolyodnak, szépek a természeti képek, van kaland is.

Szubjektíven: 55% túl fiatalok nekem ilyen fejlődéshez a fiúk, a kötet eleje nagyon lassú is.

Ponicsán: A haza szolgálata

Larry felkeresi az egykori katonákat, akik a börtönbe kísérték. Most velük megy Arlingtonba, hogy a tengerészgyalogos fiát eltemesse. Amikor átveszik a testet, kiderül, hogy a sereg hazudott arról, hogyan halt meg ifjabb Larry. Az apjának azt mondták, csatában esett el, hős volt. A sérülései azonban nem egyeznek – tarkólövés végzett vele.

Az egyik katona Larry bajtársa volt, és ő elmondja az igazi történetet. Tanszereket vittek egy iskolába, megszomjaztak. Larry helyette szaladt ki a boltba. Már a kólával jött visszafele, amikor egy arab hátulról lelőtte.

Larry nem akarja Arlingtonban temetni a fiát. Egy katona kíséretében hazaviszi a testet, hogy az anyja mellett nyugodhasson. Menet közben a katona megszökik, ők pedig otthon eltemetik a fiút, akinek az utolsó levelét most kapja meg az apja.

Náray: Zarah álma

Két nagy meglepetés/konfliktus volt benne: Carla megözvegyül. A hivatalos verzió szerint a férje öngyilkos lesz, amit a nő nem tud elhinni. A végére kiderül, hogy a sógornője, Ada ölette meg balesetnek álcázva. A végén a fiukat is elrabolja, de őket még időben megmentik. Ada hosszú időre börtönbe kerül, a családja megtagadja. Közben Carla kibékül az első férjével, újra összeházasodnak, és nekik is születik egy kisfiuk.

Andy is életben van. Egy orvos rendezte meg a halálát, gyógyszerekkel amnéziát idézett elő, és a feleségeként él vele. A gyógyszereket azonban egy lelkiismeretes dolgozó leállítja, és Andy emlékei kezdenek visszatérni. Ő is hazatér, és visszakapja a családját – ha szegény férjét már nem is, aki a neje halála után öngyilkos lett. Ő a fiának szenteli magát, nem megy többet férjhez.

Csatázó, jobb útért küzdő, szuperhősös.

A Bosszúállók között egyre mélyül a szakadék. A Ragnarök megtörtént, egy tőlük idegen dimenzióban, ők már csak a hírt kapták meg, hogy a viking istenek világának leáldozott, és barátjuk, Thor elesett. Nélküle pedig a két domináns egyéniség, Vasember és Amerika Kapitány egyre inkább egymásnak esik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kormány szeretné ellenőrzés alá vonni a szuperhősök tevékenységét. Tony éppen beszédet készül mondani a szenátus előtt, amikor tragédia történik: egy kamasz hős csapat kemény szuperbűnözőkkel csapott össze, és az eredmény tömegmészárlás, rengeteg halott lett. Tony megvilágosodik: kell a felügyelet a hősöknek is. A SHIELÍD-del és az új törvénnyel ő maga vezeti be a regisztrációt, és megnyeri magának Pókembert is. Amerika Kapitány szerint ez a szabadság elvesztése, így ő ellenállásba megy át a vele együtt gondolkodókkal. Hamarosan az egykori barátok és harcostársak egymás ellen küzdenek.

Nem először írok a Nagy Marvel Regénysorozat kötetéről, így a koncepció már sokaknak ismerős lehet innen is. Fogtak egy Marvel sikeres képregényt, és egy amerikai sikerszerző regénnyé alakította át. Itt azonban annyival színesebb a helyzet, hogy a Polgárháború az egyik olyan történet, amit a Marvel filmes univerzum is feldolgozott, így összecsaphat a regény fölött a képregényes, a filmes és az olvasó közönség is.

Ami azonnal feltűnt, hogy ez az univerzum egységes. Itt nincsenek jogviták arról, hogy melyik Marvel karakter szerelhet, így rendkívül sok hős helyet kapott a lapokon. Egy olyan egységes univerzum van itt, ahol megférnek egymás mellett a mutánsok, a Fantasztikus Négyes, a Bosszúállók többek között. Azt még mindig nehezen emésztem meg, hogy Rozsomák – igen, a filmekben Farkas, de mivel ez inkább képregény gyökerű, maradjunk az eredeti nevénél – is Bosszúálló, csak mivel a Polgárháborúban a mutánsok semlegességet választanak, itt megjelenik ugyan a karakter, csak a semlegesség bejelentése után fel is szívódik. Az is megérne egy misét, hogy ki Wakanda királynéja ebben a sztoriban.

De alapvetően ez Tony Vasember Stark és Steve Amerika Kapitány Rogers küzdelme. Tetszett, ahogy azt megfogta a szerző, hogy a csapat dinamikáját hogyan bontotta meg Thor halála. Tetszett, ahogy a filmekben is, ahogy Tony mentorálja Pókembert. Jó, itt kicsit több vele a hátsó szándéka, de megvan az a dinamika közöttük, amit a filmekben is szerettem. Ezek teszik emberivé a történetet annak ellenére, hogy szuper képességű egyéniségek csapnak össze és születnek nagy kaliberű hősök.

A regény akciós jelenetek sorozata. Tony és a SHIELD lép valamit, Amerika Kapitány és csapata is terveznek, majd akcióba lendülnek. Nem csak egymást verik, de egyéb téren is összecsapnak. Gyors a regény tempója, és ettől néha kissé összecsapottnak is hat. Leginkább a vége, amin még a giccs faktor is beköszönt. Ahogy Amerika Kapitány egy amerikai zászlót rajzol magának… komolyan?

A szöveg is szórakoztató regényhez illő, de szerintem senki nem is mélységet és szépséget jön keresni egy ilyen történethez. Van helyette humor és jópofa beszólások sora. Azért az nem semmi, amikor az univerzum humor felelőseit összeengedik. Pókember, Johnny Storm sem éppen a komolyságukkal lettek ismertek.

Talán azt fájlalom kicsit, hogy olyan sok hős van itt, képregény is, hogy sokakat nem ismerek. De ennek ellenére szórakoztató könyv volt, jókat mosolyogtam rajta.

Moore: Polgárháború – Mint akció: 70% pörgős, egyszerű történet, amiben sok hős és két elv csap össze.

Szubjektíven: 75% bár a végét furcsának éreztem, összességében humoros és szórakoztató.

Viszonyos, szerelmes, múlt sebein túllépő.

Andrew Hamilton a harmincas évei elejére igazi áloméletet él: sikeres cégnél fejes, pokoli jól néz ki, és minden ujjára akad alkalmi szerető, amit alaposan ki is használ. Érzelmileg azonban senkit nem enged közel magához. A kivétel egy ügyvédeknek létrehozott honlapon egy lány, akinek közben tanácsokat ad és egyre inkább a magánéletre terelődik a szó. Andrew nagyon meg is ismerné a nőt, de ő ebbe nem hajlandó belemenni. Majd jön a sokk: a céghez gyakornokot keresnek, és a gyönyörű, dögös szőke és alig 22 éves Aubrey-ban Andrew felismeri netes ismerősét. Nagyon kiakad, a nő mindenről hazudott neki a korától kezdve a kinézetén át a szakmájáig. Mégis, pokolian vonzódik hozzá, noha már megfogadta egyszer, még egy hazug nőnek nem engedi, hogy összetörje a szívét. Mindkettejüknek megvan a maga titka és küzdelme, és most egymás mellett kötnek ki. Nem biztos, hogy nem rántják le egymást még nagyobb veszélyek és fájdalmak közé.

Ez egy olyan regény, amit nagyon megosztónak érzek magamra nézve. Benne van minden, amiért ezt a zsánert nem szoktam szeretni, így már látom is, hogy tudok vagy egy oldalon keresztül arról mesélni, miért nem bírtam ezt a könyvet. Ugyanakkor mindig van mellette valami, ami miatt mégis jól szórakoztam és nem utáltam a könyvet. Ilyen is, olyan is, így meg vagyok osztva. Szerettem is, utáltam is.

A cselekmény pont olyan, ami az agyamra szokott menni. A jó pasi meg a szexi nő találkoznak, pillanatok alatt kialakul az elemi vonzalom, amiből nagyon hamar kiéhezett viszony alakul ki.

Pont annyira van tele szex jelenetekkel, hogy nem értettem, miért kell bele ennyi. Hoppá, valamit kezdeni az érzelmekkel vagy valami cselekmény kellene – akkor most egymásnak esnek valahol és meg is van oldva a kérdés. Nem vagyok regényeken piruló alkat, de Whitney G írt le olyanokat, hogy égett a bőr az arcomon. Meg is kérdeztem magamtól, minek olvasok én olyasmit, amiben az a nagy esemény, hogy a férfi hős szex leckéket ad a női főszereplőnek? Gyakran nem is az erotikát éreztem ki a történetből, hanem az erőszakosságot. Ezt most nem fogom tudni normálisan megfogalmazni, de a regénybeli szex egy részében nem szenvedély vagy gyengédség, inkább erőszakos energiák uralkodtak, ez nem tetszett.

Ott van a regény nyelvezete is, ami finoman szólva mocskos. Erre érzékeny vagyok, és itt sem esett jól a sok erotikus jelenet közben és mellett is a káromkodások özöne.

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy van, amiben jó volt ez a regény. Bár szidom, hogy mennyire szex központú és mennyire viszony kezdetet kapunk, ez hitelesen lett egy se veled, se nélküled kapcsolat rajza, amiben a szereplők se együtt, se egymás nélkül nem boldogulnak. Bár unalmasnak tűnhet a ritmusa, ahogy Andrew mindig ellöki a lányt, aztán visszaszerzi, de meg van alapozva mögötte.

Mert a legnagyobb erőssége az a kötetnek, hogy a szereplőit megkedveltem és kellő nehézségen kell túllépniük. Andrew okkal lett ilyen ember, és fokozatosan megismerjük a történetét. Az pszichésen mindent magyaráz, van benne tragédia, és mindkét jellemváltozást megmutatja a könyv: ahogy a csajmágnes egoista megszületett, majd ahogy szerelmes lett és a szeretett nőért kiszenvedte a változást.

Aubrey egyszerűbb jellem, neki a szüleivel volt egy harca. Jó karakter, csak ő a halványabb.

Úgyhogy, ez van. A regény egy része ellök, a másik fele miatt viszont lelkesen olvastam.

Whitney G: Alapos kétely - Mint erotikus: 85% nagyon szenvedélyes, nyers, de mellette jól felépíti a karaktereit is.

Szubjektíven: 50% nem tetszik a nyelvezet, a sok erotika, viszont Andrew jelleme… az igen.

Mostanában több címlapon is láttam koronákat. De minek a címlapján is?

Megoldás: Tovább!

Családi, leleplező, vagyonért ármánykodó.

Carla és a férje testvérekként nevelik a saját fiukat és a halott Andy fiát. A gyerekek nem is tudják, hogy nem édestestvérek, hanem unokafivérek. A család boldog, szeretetben élnek, de egy rokon kész megkeseríteni a mindennapjaikat. A sógornő, aki irigyeli a státuszukat és a pénzüket – az ő férje csak fattyú, így sem a nevet nem viselik, és a vagyon sem feleződött a féltestvérek között. Ada mesterkedései pedig sorra okozzák a tragédiákat, amiket Carla és a gyerekek igyekeznek túlélni. Közben a család egy barátja felfedez egy képet Andyről, és szörnyű sejtelme támad. A család más tagjaival egyesülve nyomozni kezdenek, miközben a világ egy másik szegletében egy amnéziás asszony új gyógyszereket kezd el kapni, és kezdenek visszatérni az emlékei, aminek a férje nagyon nem örül. A nő például már tudja, hogy nem 10 éve élnek együtt, csak 3 közös évük volt. Miért hazudott a férfi, és ki ő igazából?

A sorozat, a Zarah három részre nagyon egy szintet képvisel. Maga a szöveg, a karakterek és a cselekmény milyensége is megegyezik. Akinek tetszett az első rész, nyugodtan végig is érhet a trilógián, nincsenek nagy különbségek. Aki viszont valami mást vár, mint az első részben, csalódni fog.

Bár új cselekményszálba kezdünk, azért ez nem egy olyan sorozat, ami ne igényelné az előismereteket. Van olyan cselekményszál, ami konkrétan az előzőekben leírtak folytatása és sok az utalás az előző részekben történtekre, még az első részből is. Bár nem közvetlenül egy tömböt alkotnak a kötetek, a harmadik sem, de megéri sorban olvasni a köteteket.

A cselekmény újfent az ifjabb generációra fókuszál. Zarah lassan már nem is aktív szereplő, egy öreg hölgy, akit nagyon kezdenek utolérni az eltelt évek. Igaz, én soha nem éreztem igazán a legaktívabb szereplőnek őt, mindössze ő a központ, aki a sokféle szereplőt összefogja. Ő az, aki majdnem mindenkinek rokona, vagy nagyon szoros baráti vagy ellenséges szálakkal kapcsolódik a többiekhez.

Vissza a cselekményhez! Megint van két nagy csavar, ami köré épülnek az események. Az egyik Andy halálával kapcsolatos, amihez szorosan kötődik az ismeretlen, amnéziás nő története, aki kezd rájönni, hogy a férje egy hazugságban tartotta ketrecben eddig. Ez az, amit nagyon nem szerettem. Rühellem, amikor megölnek egy szereplőt, aztán jön egy teljesen hihetetlen csavar, amivel feltámasztják. Tudom, használtam már párszor ennek a sorozatnak kapcsán, de most is él a jelző: szappanoperás.

A másik Carla sógornője és az ő ármánykodásai. Ebben is van bulváros elem, de egy fokkal jobban elfogadtam. Ada nemezis lett, aki nagyon kivetkőzik magából, de az emberségből is, mindössze a pénz miatt. Nem idegen ez a karakter típus a sorozatban, Jozefa anyósa, vagy a Winter család elrejtett kincseit megszerző egykori cseléd is ilyen volt. Szánalmas, gonosz emberi lények, akiket a saját vagyon- és hatalomvágyuk szörnyeteggé formált. Ami igazán tragikus, mennyi tragédiát okoznak.

Itt jobban éreztem a halálok súlyát, bá gyorsan megvan a feloldozás. Lesz, aki csodás módon visszatér az életbe, máshol a gyászoló talál új szerelmet és alapít még egy családot valaki mással. Mondjuk, azzal nincs baj, hogy az élet megy tovább. Az a rendje.

A stílus továbbra is mesélős és láttató. Már sajátos atmoszférája vannak a felső réteg béli életnek, amit a karakterek folytatnak. A díszletei, a beszédük és a dolgaik. Miliőt teremtett a szerző, amibe könnyű belesüppedni a szereplőkkel.

Nem ez volt a kedvenc részem, a halálból visszatérés irritált, és azt hittem, a gyerekek kerülnek a középpontba, fura a zárlat is, de a sorozatot korrekten lezárta.

Náray: Zarah álma - Mint családregény: 65% szépen megfogott, szappanoperás fordulatokkal operáló regény.

Szubjektíven: 50% már kezd elegem lenni a feltámadásokból és a kavarásokból. Kár…

Cím: A little hatred

Szerző: Joe Abercrombie – dark fantasy sikerszerző, nálunk is rendszeresen megjelenik.

Műfaj: fantasy

Cselekmény: a technikai felemelkedés kora jön el, de a régi módszereket nem egyszerű kiszorítani. A korrupció, a politikai játszmák és gyilkosságok nem mennek ki a divatból. Leo dan Brock a határvidéken igyekszik helytállni, és reménykedik a királyi segítségben. Orso herceg azonban rendszeresen csalódást okoz. Közben Savine dan Glokta a társadalom élére igyekszik jutni.

Várható megjelenés: angolul is friss, 2019-es. Ha idén nem is, 2021-re tervbe van a magyar megjelenés is.

Miért várós?

• Bírom Abercrombie történeteit.
• Már most tetszik, hogy az előző történetekben megjelent karakterek gyerekei kapnak saját történetet.
• Azért ahhoz még nem tudok eleget, hogy ne érdekelne, mi lesz pontosan még a regényben. Egyáltalán, Orso pozitív vagy negatív szereplő? Mert Savine hősnő lesz, ha majdnem biztos az is, hogy antihős…

Természetfeletti lényes, családos, kríziseket kezelő.

Toni egyedülálló anya, egy unalmas állással. Egy napon érdekes férfi sétál be hozzá, és estére egy lakásban kötnek ki. Alex a nő kislányával is kijön, imponál az asszonynak. Ám a férfinak van egy titka, alakváltásról és levetett bőrökről. (Ahová visz az utad) Nick még kamasz, amikor ott kell hagynia az iskolát, hogy eltartsa súlyosan megsérült anyját, akiről ő gondoskodik. Egyetlen öröme a csinos Trixie, akivel csak egy baj van: ha a fiú vele akar lenni, be kell illeszkednie a lány barátai közé, akik megrögzött neonácik. (SS) Katie nem először akart öngyilkos lenni. Most újfent próbálkozott, felvágta az ereit. A férje már belefáradt, hogy kitartson és segítsen az orvosoknak összerakni az asszonyt. Most nem hívja a mentőket. Katie másnap mégis rendben van, csak kihagy a memóriája és van egy csúnya seb a karján. Sean már azt hiszi, visszakapta a nejét, de az asszony teste lassan feladja. (A jó férj)

Ezek után kíváncsi vagyok, milyen lett a novellákból készült antológia sorozat. Akár még ijesztő horror felé is el lehetett vinni. Ami biztos, hogy a novellákban elég hátborzongató és különösen idegőrlő furcsaságok akadnak.

Bár meg tudnám ragadni, milyen is ennek a kötetnek az atmoszférája! Nem lehet simán azt mondani, hogy horroros és ijesztő. Az sem elég, hogy fantasy elemekkel operál. Jó, lehetek cinikus, hogy dark fantasy urban elemekkel, de akkor még mindig hiányzik az a plusz, ami annyira egyedivé teszi ezeket a történeteket. Az atmoszféra, ahogy húzza az idegeinket. Ahogy egyszerre ismerős, mégis más és kicsavart, zavarba ejtő. Nagyon be tudott szippantani, de ez nem mindig esett jól. Mondjuk, lehet, hogy akkor lenne baj, ha feldobnának érzelmileg a horror történetekbe hajló novellák…

A novellák között egy összekapcsoló elem van, amit akár a címből is kiemelhetek. Szörnyvidék – mindegyikben van valami természetfeletti borzongatás. Ahogy egyesek képesek lehúzni a bőrüket és másét hordani – nem King írt valami ilyesmit, amiből sorozat is lett? Csak ott talán nem kellett konkrétan az alakmásolónak az áldozata bőre. Farlasember, zombi – mert a halott, ahogy élőként jár és egyre rohad, ha nem is vágyik agyakra, valahol zombi. Angyalok. Az egyik legfurább vámpírizmus, amihez az utóbbi időben szerencsém volt. Megvan, ahogy Süskind úgy fejezte be a regényét, hogy parfümőr barátunkat a nagy imádatban befalják? Ez kb. az a szint.

Amitől azonban igazán borzongat, hogy nem az idegen elemek hordozzák a legnagyobb horrort, hanem a nagyon is hétköznapi emberek, akik benne vannak ezekben a történetekben. Ahogy a férj nem akar szembesül a zombi nejével, így még azt is képes elfogadni, hogy egyszer csak leesik a lábfeje, és erőszakkal a normalitás látszatát akarja fenntartani. Ahogy a nő előtt megcsillan egy szabad élet reménye, és képes felrúgni az addigi életét, elhagyni a gyerekét. A kissrác, aki annyira utálja az anyja új barátját, hogy képes egy vámpírt etetgetni és felkínálni neki egy áldozatot – meg is fizet érte, nagyon csúnyán. Nem az alakváltó, nem a vámpír, nem a zombi ijesztő ezekben a sztorikban, hanem az egoista, emberi lények, akik elkövetik a maguk bűneit.

Korrekten meg van írva, könnyű vele haladni. Néha a szerkezettel is játszik a szerző, de ennek mindig akad funkciója és növeli az élményt.

Egyedi, izgalmas és sötét. Szórakoztat, de borzongat is. Összességében tetszett.

Ballingrud: Szörnyvidék - Mint dark fantasy: 75% tipikus elemeknek új színeket ad, sötét és mégis emberien ismerős.

Szubjektíven: 70% kicsit horror, kicsit misztikus, kicsit szokatlan – birizgálja az agyam.

Vidéki, szerelmes, családi.

A módosabb paraszt fia egy szegény lányba szeret bele – az apa nem engedi összeházasodni őket. Pétert tragikus baleset éri, az öreg erre sem enyhül meg. Évekkel később, egy váratlan találkozás lesz erősebb, mint a büszkeség. (Körbe-körbe) Egy napon, ugyanabban a faluban két fiú születik, akik kísértetiesen hasonlítanak. Az egyik házasságban, a másik egy megesett lánytól. A bába kotnyeleskedése és egy anyai szív teremt mindkét fiúnak igazi otthont és apát. (Két anya) Két fiatal egymásba szeret, de még szükségük van nevelőik beleegyezésére. Nem is sejtik, hogy a két gyámnak is megvan a maguk története egymással. (Kárpoly) Ádám testi sértésért került börtönbe, még évei vannak vissza. Azonban kell a hely, hazaengedik. Félve megy haza: megvárta a szerelme, mi van a családdal? Amikor az öccsét a kedvesével bolondozva találja, nem sokon múlik, hogy nem történik újabb tragédia. (Amnesztia)

Fekete István az állatregényeivel és a Tüskevárral közismert. Rendszeresen sajnálkozom azon, hogy nagy íróink pár kötettel azonosítottak, és nem is sejtjük, hogy milyen terebélyes életművet hagytak maguk után. Ahogy Gárdonyi, Fekete István is biztos tollú novellista is volt, nem csak regényeket írt.

A Szerelmem novelláskötet, amelyben 20 novella kapott helyett. A szervező elv, hogy mindegyikben megjelenik valamiképpen a szerelem. (Különben nem első megjelenés egy sem, másban már megjelentek a novellák, de ebben a tematikus rendezésben először szerepelnek együtt, egy kötetben.)

Széles a kör, amit a szerelmen belül felölel a kötet. Van itt ártatlan, gyermeki vonzalom, ami inkább kisiskolások gyermeki barátsága még csak. Van itt tiltott szerelem és titkos viszony. Van itt esküvőért küzdő, vagy éppen házasságot egybe tartó. Fiatalok vagy éppen öregek, akik későbbi éveikben fedezik fel egymásban az igazit. Változatos, amit szerettem, mert nem lehet tudni, hogy a következő novellában mi is lesz.

Tetszett, hogy ezek nem a mai értelemben vett romantikus történetek. Sokkal hagyományosabbak, és egy más kor erkölcsi ítéleteit tükrözik vissza. Bár itt is vannak titkos viszonyok, születnek házasságon kívül gyermekek, nem ez az általánosan megismertetett kép. Inkább ártatlan párok vannak, akik a menyegzőig csókot sem igen váltanak, nemhogy messzebb mennének el. Más az udvarlás, a lánykérés.

Nem egyszer átmegyünk falusi idillbe, amit Fekete István úgy tud megírni, hogy még az elmesélt tragédiák ellenére is nosztalgikusnak hat. Pedig akadnak komoly drámák is, csak éppen olyan a körítés, olyan a novellák hangulata, hogy ennek ellenére is valamilyen pozitív derű, boldogság árad belőlük.

A természet is sok történetben megjelenik, végig érezni, hogy ez nem csak a paraszti idill a szerelemben, de a természetbeninek is a megragadása.

Egy-egy történetbe, annak formájába bele lehetne kötni. Darabos, túl sok a balladai homály, túl erős az idill megszépítő varázslata. De nem nagyon akarom ezeket keresni benne, mert elszórakoztatott a kötet.

Bár lehet azt mondani, hogy az külön művészet, amikor a szerző azzal mond el valamit, hogy nem oszt meg róla semmit, néha a szükségesnél többször használt eszköznek találtam.

Nincs kifejezetten olyan réteg, akinek ajánlani lehetne a könyvet. Pont az az egyik, ami miatt szerettem, hogy változatos – történetben, szereplőkben is.

Fekete: Szerelmem - Mint szépirodalom: 70% vidéki életképek, gyakran a romantika ködébe burkolva. Vegyes.

Szubjektíven: 75% több tetszett, mint amelyik nem – a legtöbb boldog végű és nem is nyálas.