Küldetésre induló, csapatot összeállító, balhés.

Deadpool nem az a figura, aki békésen lóbálná a lábát. Főleg nem akkor, ha felkérést kap, hogy négy másik világból gyűjtse össze saját magát, és együtt induljanak a világ megmentésére, természetesen jó pénzért. Lady Pool éppen egy csata közepén jár, amiben a megvadult Amerika Kapitányt kell megfékezni, akit Deadpool látványa csak még jobban feltüzel. Kölyök Pool X professzor iskolájában keveredik bajba, felhúzva Scottot és Logant, de a professzornál is kihúzva a gyufát, aki éppen próbált barátnőt fogni magának. Eb Pool egy cirkusz sztárja volt, míg az őrült tudósok ki nem akarták végezni az ebet. A koponya pedig egy olyan szigetre került, ahol a gyilkos kísérletek rendszeresek. Ám nem elég, hogy túlélik a kalandot, még bizonyítaniuk is kell, hogy ők a megfelelő csapat a munkára. Hogyan? Jöhet a zászlórablás a tébolyult mókusokkal és a robotokkal az űrben!

Amikor okos akarok lenni, belefutok ilyen hibákba. Simán a borító alapján, egyszerű szimpátia alapján gondoltam, majd elolvasom a Deadpool képregényeket. Kezdte a Deadpool-alakulattal, most jött az Ölőhang és a Zsémbes zsoldost hagytam a végére. Az eredmény? Sikeresen fordítva olvasok egy sorozatot!

Ok, ettől még értem a történetet és tetszik is, de akkor sem az igazi így. Ebben a kötetben azt mesélik el, hogyan áll össze és tesztelik a csapatot, akik majd mennek a küldetésre, amit én már olvastam az osztagban. Közben meg vannak utalások a Zsémbes zsoldosra, amit még nem olvastam. Hiába szórakoztam így is jól, azért ezek bántják az agyam.

A cselekmény tulajdonképpen előzménytörténetek összessége. Megismerjük a Deadpool másik 4 verzióját és az ő világaikat, majd egy közös kalandot is lenyomnak együtt. A világok, az ottani balhék tetszettek. Mindegyikbe van valami külön vicces, eredeti ötlet, amin még most is jókat mosolygok. Egy bevadult Amerika Kapitány, akinek olyan a keze, mint a Tél Kapitányának. A szuperhősök állatverziója – nagyon kész volt, ahogy a két őrült tudós létrehozta a maga kis szörnyetegét, és a zombiszerű Deadpool eb után megérkezett Rozsomák, aki eredetileg Borz volt… Mondjuk, a kedvencem az X akadémia volt, ahol az, hogy gyerekké tették a karaktereket, még inkább kiemelte, hogy mennyire gyerekes kis ügyeik is vannak. Pl. Jean, Scott és Logan esete már kamaszként is ugyanolyan fárasztó és gyerekes, mint a későbbi verzióban a felnőttek között. Jó kis görbe tükör ez a történetnek, ha vannak is új elemek mellette.

Álnok, sötét humora van az egész könyvnek, ami nagyon illik is hozzá. Ők antihősök, és bizony a rosszaság jó buli. Ha annyira nem is gonosz figurák, mint lehetnének. Ez még az a szint, ami rosszfiús jófiúkat eredményez.

Tetszett az is, hogy most annyira nem szerepel sokat a fejükben levő belső hang. Mivel ismerkednek, egymással beszélnek és ismerkednek, így kezelhetőbb maga a történet és a párbeszédek is. Azt a belső hangot nem mindig értem, mit is akar jelképezni. Ezzel együtt a negyedik falat is békén hagyják, de most nem is hiányzott ennél több interakció. Bőven elég volt a vicces helyzet és jó beszólás a történeteken belül.

A kötet grafikája is tetszetős, a maga módján szép ez a kiadvány. Egy kivétel akadt, amikor tesztelik a csapatot és az űrben játsszák a zászlófoglalást. Ott homályos, bántó a képi világ.

Továbbra sem ezekben a képregényekben kell keresni a nagy igazságokat, de szerencsére nem is várja ezt senki. Ez egy piszkosul szórakoztató történet.

Gischler: Deadpool-alakulat: Ölőhang - Mint képregény: 95% korrekt grafika, jól összefogott és akciódús cselekmény, humoros.

Szubjektíven: 95% bírtam az eredettörténeteket, és a más dimenziókat. A humora is bejött.

Házasságba sodródó, szélhámos, női.

Marnie az anyja betegsége miatt gyorsan kellett, hogy pénzhez jusson. Beállt egy céghez kasszásnak, és miután bízni kezdtek benne, kipakolta a bevételt és távozott. Rájött, élvezi ezt az életformát és mindig más bőrébe bújhat. Új név, új állás, és a megfelelő időpontban a kasszák ürítésével szép bevételt szerez. Még mindig támogatja az anyját is, de már neki jó ez az élet. Egészen addig, míg az egyik helyen az egyik főnök fel nem figyel a nőre. Mark özvegy, aki kötődni kezdett Marnie-hoz, és nem engedi el az életéből. Utánamegy, vissza akarja vinni és feleségül venni. A lány bármibe belemenne, csak a rendőrségre ne vigye. Még az igent is kimondja a férfinak, bár ösztönösen undorodik minden intimitástól. Mark segíteni akar neki, orvoshoz járatja, és reméli, egy napon a nő jobban akar lenni, és képes lesz igazán a feleségének lenni.

Winston Graham újfent felfedezésre kerül, magyarul is. Igaz, nem ennek a kötetének köszönhetően. A BBC filmesíteni kezdte a Poldark családot, ami nálunk is jól menő sorozat lett, és a regények is elkezdtek megjelenni magyarul. Korábban a Marnie volt az ismert regénye, ami szintén létezik filmen is. (Még nem láttam, de a regény után nincs tervben, hogy megnézzem.)

Milyen is ez a történet? Egyrészt, van benne thriller vonal, hiszen Marnie szélhámos. Az elején megismerjük, hogyan dolgozik és veri át az embereket. Érdekes a személyisége, hiszen egyszerre törődő lány, mutat érzelmeket, miközben nem egy szociopata vonása is van. Teljesen hidegen hagyja, kiket és hogyan ver át, tesz tönkre.

Ám, Mark utána megy és magához köti. Innen már egy másik történetbe csöppenünk, amiben szinte nincs is bűnügyi szál. A psziché és a kapcsolatok kerülnek előtérbe. Mark meg akarja javítani a nőt, de beigazolódik az örök tétel: amíg valaki nem akar jobban lenni, nem lehet erőszakkal segíteni neki. Nem is esett jól olvasni, ahogy a nő szabotál mindent. Nem is értem, hogy gondolhatta, hogy a terápia bármit is segíthet neki, ha még az orvossal sem őszinte. Már annyi hazugságot mondott, hogy nem visszakozhat, ki kell tartania mellette, de így igazán segíteni sem tudnak neki.

Ahogy az anyja múltja majd kiderül, új motívumokat kapunk Marnie viselkedésében is, de ezeket nem éreztem hitelesnek. Ha nagyobb lett volna, még talán el tudtam volna fogadni. De annyira kicsi volt akkor, nem is emlékszik, hogyan lehetett volna ilyen döntő a jellemére, ami az anyjával történt? Vagy ennyire elásta volna a tudatalattijába? Nem volt ebben a formában meggyőző, és idegenkedtem is a végjátéktól.

Elvileg ez Marnie fejlődéstörténete is, ahogy szembenéz a gondjaival, beismeri, hogy gond van és a végére úgy dönt, hogy már lehessen neki segíteni. Csak éppen nem győzött meg erről a szerző.

Az sem segített, hogy nekem ellenszenvesek voltak a szereplők. Marnie hideg és zavaros karakter, őt az elejétől nem kedveltem. Mark pedig annyira naivnak tűnik mellette, ahogy hisz abban, hogy megjavíthatja őt és lehet normális házasságuk. Fel nem tudom fogni, miért ez a nő kell neki és küzd érte ennyire megingathatatlanul.

Ma már maga a keret is nehezen hihető, Marnie ma nem tudna így lopni. De hozzá kell érteni, hogy ez nem is ma játszódik. Mondjuk, még ez zavar legkevésbé.

Graham: Marnie - Mint krimi: 45% kevés a krimi elem, a lélektan több – csak éppen nem éreztem hitelesnek.

Szubjektíven: 35% nem voltak szimpatikusak a szereplők, nem tetszett a cselekmény + a vég.

• Liviero: Út a romokon át

Rosalind rég szerelmes volt Georgba, de ő inkább a lány unokatestvéréhez, Monique-hoz húzott. Ám a nő elköltözött, más felesége lett és Rosa elérte, hogy Georg őt vegye el. Az unokatestvére ugyan próbálta figyelmeztetni, hogy nem illenek össze, de nem akarta meghallani és megérteni, mire utal a nő. Rosa még terhes is lesz, de a baba holtan születik.

Egy alkalommal Monique és a férje, Erich is itt vannak vidéken. Rosalind éjjel megébred, a férje nincs mellette. A kerti házban talál rájuk: látja a kuzinját hálóingben, a férjét meztelenül. El is menekül, a városban lesz ápolónő. Hamar a halál angyala lesz – a súlyosan sérült, sebesült katonákat átsegíti a halálba.

A háború után azonban hazamegy. Georg súlyos sérülés miatt ápolásra szorul, és drogok nélkül lehetetlenül viselkedik. A megözvegyült Erich is visszaköltözik. Ők ketten őrzik a titkot, hogy mi lett a párjaikkal. Erich lőtte meg Georgot, és ő temette el Monique-t is.

Stefano és a gyerek érkezése mindenkit felkavar. Emlékezteti őket a bűneikre. Stefano sem az, akinek mondta magát. Olasz partizán volt, aki most német háborús bűnösökre vadászik, mint amilyen Erich is volt. Monique többek között ezért is hidegült el tőle, és segített az ellenállásnak, amiért a férje bántotta és végül megölte. Stefano szerette azt a nőt, miatta is van itt. A szembesítés éjszakáján mindenkinek szembe kell néznie azzal, mit tett. Monique túlélte, a lányával és Stefanóval tévozik egy jobb életbe, Erich meghal, Georgot magukkal viszik. Rosa pedig visszatér az ápolónői szakmához, nem tudván elfogadni a teljes igazat: Georg nem az unokatestvérével csalta meg, Erich volt, akivel viszonya volt.

• Maas: Macskanő – Lélektolvaj

Selina a Lázár-kút miatt tért vissza Gothambe, szökött meg a Ligától, és próbált szövetségre lépni Jokerrel. Tudta, hogy a Liga utána jön, és Joker serege az útjukat állhatja, amíg ő bevégzi a küldetést. A haldokló húgát viszi el a beüzemelt kúthoz, és adja vissza neki az egészségét. Ám ő maga belehal a sérüléseibe.

Luke nem engedi el, Méregcsókkal a kútba teszik, és visszahozzák. Mindenki megköti a maga szövetségeit: Selina az alvilágban marad, összeköltözik Méregcsókkal és alkut köt Luke-kal, hogy együtt keresik Gotham megváltását. Újra a testvére életének része lehet, aki marad a nevelőszüleivel, de már vannak közös programjaik. Harley orvoshoz kezd járni, hogy leszámoljon a Joker iránti megszállottságával, aki visszakerül az Arkham falai közé.

Viszonyba bonyolódó, múlt sebeit begyógyító, szerelmes.

Lucian még csak a húszas éveiben jár, de már mindent elért, amit csak akarhatott. A vállalatával milliókat keres, jó a szakmájában és szereti is. A nők bomlanak érte, nem esik nehezére egyik szép nőtől haladni a másikig. Érzelmekre rég nem vágyik, megtanulta, hogy a nőktől csak alkalmi kalandot várjon. Egy volt szeretőt kellene lekoptatnia, ezért a barátján keresztül egy estére hivatalos kísérőt vesz igénybe. Lia érkezik, a csinos egyetemista, aki a tandíját keresi meg ezzel a munkával, és szigorúan csak kísérő, semmi extra. A férfinak megtetszik a lány, és meg akarja kapni. Lia nem sokáig képes ellenállni neki, de mindkettejüket meglepi, milyen intenzitással válnak a dolgok egyre komolyabbá köztük. Lia első igazi kapcsolata ez, a férfi képes lehet feledtetni vele a családi borzalmakat. Lucian pedig egy olyan nő oldalára kerül, akit merhet szeretni. De ez elég, ha a múlt utánuk nyúl?

Leírtam már nem egyszer, mivel tudnak kiakasztani az erotikus – romantikus regények, amelyek miatt eléggé alulértékelem a zsánert, bár olvasok ilyeneket. Vegyük is csak sorra: szerelemnek neveznek valamit, ami inkább csak szexualitás. A trágár nyelvezet. Feleslegesen sok szexjelenet. Egyszerű szereplők. Kiszámítható cselekmény. Talán nem hagytam ki semmit. A helyzet az, hogy a Megjelölve mindezeket hozza, és mégsem tudtam utálni. Mi több, addig el merek menni, hogy ha a kezemben lenne a folytatás, örömmel olvasnám is.

Tény, sok benne a szex. Onnantól kezdve, hogy Lucian elcsábítja a lányt, rendszeresen része az életüknek, hogy egymásnak esnek. Bírtam is, hogy Lia barátnője ki is mondja az elején, hogy Lia dugópajtást talált magának. A lány ugyan gyorsan szerelmesnek érzi magát, de legalább Lucian nem csinál úgy az elejétől, mintha ez lenne a végzetes és nagy szerelem az életében. Mire addig jutnak, hogy valóban párként léteznek és el is kezdik efelé alakítani a kapcsolatuk, van más is köztük, mint szex. Beszélgetnek, ismerkednek, és olyan dolgokat mondanak el egymásnak, amit másnak nem.

Így még azt is le tudtam nyelni, hogy helyenként kifejezetten a szürke 50 idéződött meg. Lucian alakjában nagyon sok van Christian Grey karakteréből és még szex poén is akad olyan, amiből egyből az a sorozat ugrott be.

A karakterek nem túl bonyolultak, viszont mindkét főszereplőnek van egy komolyabb trauma a múltjában. Talán azért is tudott megfogni a sztori, mert ez úgy van megírva, hogy nagyon tudtam érte sajnálni őket, átéreztette velem a szerző. Egyszerűn drukkoltam nekik, hogy éljék túl, találjanak megint boldogságra, mert túl sokat szenvedtek már. Lia esete van most részletesen megírva, az anyjával és a többféleképpen is bántalmazó mostohaapjával.

Lucian történetéből viszont csak utalások vannak és töredékek – van rejtély, ami megint olyasmi, ami behúzott. Érdekel, mi is történt a múltban pontosan. Elméleteim vannak, de az a történet még várat magára. Fogadnék, hogy a második kötetben ez következik.

Igen, lehet tudni az elejétől, hogy ők lesznek egymásnak a nagy Ő, és merre haladnak az események. Azért Landon szervíroz más fogásokat is, pl. a bírósági ügy és ami abból majd kisül, azt nem vártam előre. Így az csak félig igaz, hogy mindent előre lehetett itt sejteni. Szerelmi téren igaz, de Landon mást is tett a kötetébe.

Végül, a trágárság. Erre nincs mentség, benne van, bántja a szemem és pont. Még akkor is, ha az nem lep meg, hogy egy ennyire erotika felé vitt történet trágárabb.

Nem most fejtem meg a titkot, de tény, hogy a jellemzői alapján utálhatnám, de ezt bírtam.

Landon: Megjelölve - Mint romantikus: 75% tragikus sorsú szereplők, nagy szenvedélyek, kellően rejtélyes is.

Szubjektíven: 70% papíron ki nem állhatnám, de igazság szerint még tetszett is. Fehér holló?

Női sorsot bemutató, hatalmi játszmás, érzelmes.

Rómában nagy a készülődés: a pápa halott, a bíborosok összegyűlnek, és megindul az újabb választás. A spanyol származású Borgia család várja a híreket: nagy esély van rá, hogy idén ők diadalmaskodnak. A kamasz Lucrezia még nem is sejti, hogy apja győzelmével mennyire meg kell változnia az ő életének is. A pápa lányaként sakkbábu lesz a történelem játszmáiban. Apja a házasságával szövetséget kovácsolhat. Lucrezia először apja szeretőjével osztozik egy villán, majd Milánóba kell költöznie a férjéhez. Közben szembe kell néznie azzal, hogy fivérei milyen mocskos játszmákat játszanak, melyekbe őt is belekeverik. Kihasználják, szeretik vagy bántják, és a lány szükségletei nem számítanak. A második házasságában boldog tudna lenni, de egy Borgia nem arra született, hogy így éljen.

C. W. Gortner történelmi regényekre és nagy formátumú asszonyok bemutatására specializálódott. Magyarul is megjelent munkái között egyaránt megtaláljuk Medici Katalin vagy akár Marlene Dietrich regényes életrajzát.

A reneszánsz korban is voltak híres, vagy inkább hírhedt asszonyok, ha a történelmet a férfiak is írták akkoriban. Az egyik legnagyobb hírneve a Borgia családnak volt, akiket gyilkos méregkeverőként, vérfertőző szörnyekként is ábrázoltak. Az egyik fiú, Cesare nagy valószínűséggel A fejedelem modellje is volt, Machiavelli írásában. Sándor pápa, Cesare mellett azonban ott Lucrezia Borgia alakja is, akinek személye egyedüli nőként ragyog fel ebből a családból, Gortner neki szentelt egy kötetet.

Amit nagyon hamar észre lehet venni: Gortner nem egy botránykönyvet írt, amelyben Lucrezia minden róla terjedő pletykának igaz alakja. Nem egy buja, méregkeverő boszorkány, hanem egy ártatlan fiatal lány, aki nem keveset szenvedett a családja miatt. Érzékeny, emberi alakot farag belőle a szerző, akire a pletykák gonoszul és alaptalanul ragadtak rá.

Még csak 13 éves, amikor a történetben megismerjük. Már huszonéves, harmadik házasságába belépő asszony, amikor elköszönünk tőle. A történet nem csak azt meséli el, mi történt közben vele, hanem egy lelki folyamatot is végigvisz. A fiatal Lucrezia naiv és sok tekintetben ártatlan. Szereti a családját és a kor ideáljainak megfelelő nővé igyekszik válni. Nem hatalmat akar, csak egy szerető családot.

A cselekményben viszont sorra veszik el tőle a kezdeti értékeit és az ártatlanságot. Még ha fura is, hogy ártatlanságról beszélünk egy olyan lány esetében, aki egy pápa lánya és pontosan tudja, hogy az eskük milyen könnyen szeghetőek. Meg is lepett, Gortner milyen könnyeden mutatja be a női lelket, szerelemmel és anyasággal, egyre keményebbé válva. Ahogy elviszi arra a szintre, hogy már nem akar Borgia lenni és tulajdonképpen megtagadja a családját, mert felismeri, milyen emberek.

Hiszen botrányok vannak bőven: Cesare, aki papnak indul, de fejedelemmé akar válni. A pápai apa, aki világi királyként uralkodna és háborúzik. Tiltott, isteni törvényt szegő érzelmek, melyeknek Lucrezia nemet tud mondani, a testvérei mégis lealjasítják és tönkreteszik az egymás elleni játszmáikban. Viszonyok, gyilkosságok sora a regény.

A férfi alakok talán színesebbek is, mint Lucrezia.

Tárgyilagos, nyugodt tempójú szöveg, amelyben történelmi keretet is kapunk, de érzelmeket is. Így tanít is ezt-azt, miközben el is szórakoztat.

Van még Gortner kötetem, majd még mesélek, kikről és miket írt. Ez korrekt regény volt.

Gortner: A vatikáni hercegnő - Mint történelmi: 70% Lucrezia portréja mellett a korszakot és hatalmi játszmákat is közel hoz.

Szubjektíven: 55% a korszak és a szereplők érdekesek voltak, de néhány szál zavart (Juan).

Küldetést teljesítő, várost felforgató, helyet kereső.

Selina nem sok esélyt kapott az élettől. Az anyja részeges, rossz férfiakkal áll össze, és a lányaira nem tud gondot viselni. Pedig Maggie beteg, és Selina már kamaszként az anyja helyére áll, és feladja a saját jövőjét, hogy a húgának a lehető legtöbbet nyújthassa. A kitűnő tanuló, tornász reménység egy utcai bandába áll, így keresi meg a betevőre és gyógyszerekre valót. Ám amikor az anyja miatt bajba kerülnek, elfogynak az eszközei. Egy titokzatos, szép nő ajánl kiutat, de annak ára van. Selina a nőhöz köti magát, cserébe gondoskodnak a testvéréről. Belemegy az alkuba. 2 évvel később Holly néven tér haza: de az úri lány álcája alatt már ott van a Macskanő, a merész tolvaj, aki Batman távollétében annak bajtársa, Batwing agyára megy. Méregcsók és Harley Quinn szövetségeseként lassan felforgatják Gotham rendjét, miközben Batwing a nő nyomába jár.

Az univerzum építés már nem divat, elvárás. Ha van egy sikertörténeted, ismert karaktereid, minél több módon kell mozgatni és eladni őket. Már meséltem Marvel regényekről, Disney adaptációkról, most pedig belekezdünk a DC sorozatába is.

Kifejezetten tetszik, amit eddig látok a stratégiából. Ezek a karakterek öregek: több, mint 50 évesek, és a társadalom közben sokat változott. A fiatalokat is el kell érni. Így a DC YA íróknak adta ki a karaktereket, akik már sikerre vitték a maguk sorozatait. Szabad kezet kaptak, és újra elmesélhették a DC ikonok meséjét.

Magyarul Sarah J. Maas volt a nyitó, aki Selina Kyle, vagyis a Macskanő alakját kapta meg. Új eredettörténetet adott neki, és vérbeli antihőst faragott belőle, aki sok tekintetben mai hősnő. Önfeláldozó, bátor és meri más megközelítéssel kezelni a dolgokat. Ugyan tolvaj, és megvannak a maga önző okai is, összességében segít azoknak, akik fontosak neki. Neki indokai vannak a bűnre, és nem bánt embereket. Nem úgy önbíráskodó, mint Batman, de az ő alakjában benne van, hogy nem lehet kívülről megoldásokat találni. Batman és Batwing milliomos fiúk, akik fentről próbálnak rendet tenni. Van eredmény? Nem tartós. Selina útja a belülről hozott változás, és tetszett is, ahogy a regényben Luke felismeri ezt.

Ez a lányok regénye, több olyan hősnőt is kapunk, akik sokkal élénkebbek, mint a férfi hős, Luke. Selina okos, sportos, feltűnő és a tolvaj jelmeze alatt igazi hősnő, aki kész magát is feláldozni. Méregcsók, akinek szintén pozitív céljai vannak és Selina mellett képes lehet hős lenni, nem ökoterrorista. Nagyon szépen koreografált a története Harleyval, akiben szintén sok a lehetőség, csak ott van Joker és a férfi iránt egy olyan függés, amit kezelni kell.

Akciódús, fiatalos és menő, amit együtt csinálnak. Egy hangulatos, csajos kaland az övék, ami majd drámai magasságokig is elér, de addig nagyon jó szórakozás, amit Maas kínál. Fiatalabb, mai Macskanő és társai ők.

Luke az, aki halványabb. A szenvedés jellemzi leginkább, és azt is olyan gyerekesnek éreztem, ahogy Batman közben rátelefonál, mintha kisgyerek lenne. Sokkal nyomorultabb alak, mint Selina, pedig a lánynak sokkal nehezebb életútja volt.

Bár, Luke kapcsán is látom, hogyan építi be a mai trendeket Maas. Méregcsók és Harley hozza az LMBTQ szálat. Selina feminista hősnő, de a jó féle, nem femináci. Luke pedig nem véletlenül színesbőrű karakter. Ugyan Gotham a helyszín, de Maas megtalálta a módját, hogy belevigye a mai társadalmi divattémákat, trendeket.

Humoros, pörgős, izgalmas olvasmány, jó karakterekkel és tényleg egy új DC sztori. Bírtam!

Maas: Macskanő – Lélektolvaj - Mint akció: 95% frissíti és maivá teszi a történetet, izgalmas és érzelmileg is összerakott.

Szubjektíven: 90% a női karakterekkel pazarul bánik, jó a sztori, csak a hősök vérszegények.

Cím: Grace Kelly és a szerelem eleganciája

Szerző: Sophie Benedict - ezzel a kötettel mutatkozik be magyarul.

Műfaj: regényes életrajz, romantikus

Cselekmény: a fiatal Grace Kelly előkelő családja elől New Yorkbe és a színészethez menekül. Egyre sikeresebb, de a családja elismerését nem vívhatja így ki, és a nagy szerelem is elkerüli. Ám találkozik egy herceggel, és Grace Kelly élete új fordulatot vesz.

Várható megjelenés: várhatóan már a hónapban magyarul is kézbe vehetjük, eredetileg német regény.

Miért várós?

• Szeretem a Kossuth ezen sorozatát, amit eddig olvastam belőle, tetszett.
• Grace Kelly az egyik olyan díva, akiről szívesen olvasok.
• Érdekel, milyen szemlélettel közelít a szerző a hercegi frigyre. Ír nekünk egy romantikus mesét, vagy marad a tényeknél? Vagyok annyira szkeptikus, hogy szerintem ez nem egy mesebeli nagy románc volt.
• Csodaszép a borító. Már láttam a magyart is - az is. (Átvették a német kiadásét.)